Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. szeptember 20. 06:54 Közélet

Kelet-Németország titokban a rendszerváltás legnagyobb vesztese lehet

A chemnitzi zavargások napokig uralták a híreket, de arról már kevesebb szó esik, hogy miért éppen a volt Kelet-Németországban lehet ilyen feszült a helyzet. Pedig ha a nyüzsgő európai nagyváros Berlinben felszállunk egy vonatra és utazunk akár csak fél órát, akkor rögtön egyértelművé válik, hogy mi a gond errefelé. A volt NDK területe szinte megállíthatatlanul néptelenedik el, a gazdaság pedig néhány szigetszerűen működő nagyvárosi ipari zóna kivételével nem igazán talált magára.

Pedig 1990-ben nem is indult olyan rossz helyről az ország. A szocialista tervgazdaság persze nem volt olyan hatékony, mint a nyugati piacgazdaság, az NDK statisztikai hivatalának kutatási vezetője, Gerhard Heske azonban tud olyan adatokat erről, ami más megvilágításba helyezi a két országrészt. Például 1950 és 1989 között a kelet-német GDP 558 százalékkal nőtt, míg a nyugat-német 534-nel. Tehát a keleti tartományok nagyobb gazdasági csodát mutattak fel, csak mivel eleve szegényebbek voltak, ezért a távolság nem csökkent olyan sokat kelet és nyugat között. Az NDK GDP-je 1950-ben a nyugati 14,2 százalékát tette ki, 1989-ben pedig a 14,9 százalékát. 

Az újraegyesítést követően hirtelen nagyot ugrott a GDP, amit részben egyszerűen az okozott, hogy a kelet-német márkát egy az egyben lecserélték nyugatira. Ezt követően azonban a keleti országrész nem tudott igazán felzárkózni.

 

A német statisztikai hivatal (Destatis) adatai szerint 1991-ben a korábbi NDK a nyugati tartományok egy főre jutó GDP-jének 36,9 százalékánál járt. Ez 2017-re 71 százalékra nőtt. Csakhogy ez a növekedés egyáltalán nem volt egyenletes, 1994-re érték el a 60 százalékot, azóta csak araszolnak.

Az NDK-ban a kilencvenes évek első feleiben egyik pillanatról a másikra bezárták az állami gyárakat, szinte azonnal leépült a gazdaság.

A világ egyik legbrutálisabb sokkterápiáját vetették be az NDK-ban: egyik napról a másikra a globális versenypiacba ugrottak fejest.

Az átlagemberek elsőre örülhettek, hogy egy az egyben válthatták a keleti márkát nyugatira, az a gazdaságnak halálos ítélet volt. Az eleve alacsonyabb technikai színvonalon, rosszabb hatékonyság mellett készülő, alapvetően gyengébb termékek a nyugat-némethez képest irreálisan drágákká váltak. Nem csak belföldön, hanem külföldön is. Így gyakorlatilag a teljes keleti gazdaság összeomlott, az emberek pedig tömegesen veszítették el a munkájukat. Az NDK-ban korábban erős gépipar az 1989-as teljesítményének a 39 százalékára esett vissza 1993-ra.

Ezt az űrt rövidesen a nyugati német cégek töltötték be: felvásárolták az állami cégeket, új gyárakat hoztak. Nem véletlenül érzik magukat a keletiek másodrendű német állampolgárnak, különösen a gazdaságban. Ezt talán az mutatja a legjobban, hogy az 500 legnagyobb német vállalat közül összesen kilencnek volt keleten a központja 2004-ben, és 2014-re is csak 14-re nőtt ez a szám*Berlin nélkül, ahol sok állami nagyvállalat – például Deutsche Bahn – központja is van. .

A német újraegyesítéssel nem igazán elégedettek a volt NDK lakói. Egy 2015-ös felmérés szerint a többségük szerint az NDK-nak több pozitív, mint negatív oldala volt. Érdekes módon a nyugat-németek ezt teljesen másképp látják. Az eredmény már csak azért is megdöbbentő, mert az NDK elég elnyomó diktatúra volt. Itt jóval nagyobb volt a kommunista pártvezetés beleszólása a mindennapi életbe, mint a blokk legtöbb másik országában, elég csak arra gondolni, hogy a 16 milliós országban a Stasi-nak, a titkosszolgálatnak 200 ezer ügynöke volt. 

 

Pedig első ránézésre minden rendben van: elég összehasonlítani az egy főre jutó GDP-t a keleti országrész és a volt szocialista országok között. Ebben az látszik, hogy messze ők jutottak a legmesszebb a volt szocialista országok közül:

 

Hasonló grafikont sok német tanulmányban, cikkben lehet látni. Azt azonban már nem vizsgálják, hogy ez mennyit is ér az átlagembernek. A helyi árakat a fogyasztóerő paritás (PPP) veszi figyelembe. Ezt ezért nekünk kellett kiszámolni az Eurostat és a Destatis mutatóiból, hogy össze lehessen hasonlítani a térségünk többi, volt szocialista országához képest hol is áll a volt NDK.

 

A fenti grafikont az Eurostat regionális kimutatásai alapján készítettük, és ez alapján elég egyértelműen látszik, hogy

még ma is a volt szocialista blokk országaival van egy ligában a volt NDK

.*A fenti kimutatás azonban nem teljesen pontos, mert az  Eurostat nemzeti, tehát országokra vonatkozó árszínvonallal dolgozik, így akár jobb vagy rosszabb is lehet a keleti német tartományok teljesítménye. Részletek itt találhatóak: https://ec.europa.eu/eurostat/cache/metadata/en/reg_eco10_esms.htm

Mindez elég tragikus, mert ezek alapján semmivel sem jutottak előrébb, mint a volt szocialista országok. Pedig a német állam elképesztő összegeket fordított felzárkóztatásra. Pontos szám nincsen, 1,5 és 5,2 ezer milliárd euróra becsülik.

Az elérhető adatok szerint tehát valahol 500-1700 ezer milliárd forintot, 13-41 évnyi magyar GDP-t költöttek az újraegyesítésre.

 

Mindezek fényében a történelem legrosszabbul kivitelezett regionális fejlesztési projektjének címére is szinte biztosan pályázhatnának a németek. Mert a többi volt szocialista ország ugyanekkora növekedést ért el, ilyen őrületes támogatások nélkül.

Ráadásul nem csak a gazdasággal van gond, hosszú távon nehéz lesz megoldást találni a társadalmi traumákra.A kelet-német tartomány egyik legnagyobb problémája az elvándorlás: gyakorlatilag Berlin és környéke, Drezda, Lipcse, Erfurt és Jéna kivételével mindenhol gyorsan csökken a lakosság. Ez nem új dolog, az alacsony születési számok és az elvándorlás miatt az NDK idején is csökkent a lakosság.

1949 és 1989 között 18,8 millióról 16,4 millióra csökkent a lakosság, ez 2,4 millió fő csökkenést jelent. A Berlin nélküli keleti tartományokban 1990 és 2016 között, tehát nagyjából feleannyi idő alatt tűnt el 2,2 millió lakos. Az újraegyesítés után évente átlagosan 0,6 százalékkal csökkent a lakosság, csak Bulgáriában volt rosszabb a helyzet az Európai Unióban 0,8 százalékos éves csökkenéssel, de világviszonylatban is vezető helyen lenne a volt NDK.

 

Az alábbi térképen is látható, hogy a keleti tartományokban 2000 és 2008 között is nagyon jelentős és a népességfogyás. Ráadásul a Berlin Institut für Bevölkerung und Entwicklung előrejelzése szerint 2025-ig ez a trend nem is fog változni, a keleti tartományok – Berlin és környékének kivételével – szépen lassan elnéptelenednek.

Forrás: Berlin-Institut für Bevölkerung und Entwicklung

A kivándorlás egyik fő oka a munkanélküliség, ami máig kifejezetten magas keleten. A szociális kilátástalanságot pedig az is jól mutatja, hogy a nyugati tartományokban csak a lakosság 4, míg a keletiekben 7 százaléka él szociális segélyből*A Hartz IV nevű munkanélküli ellátást kapó emberek aránya..

Persze magyar szemmel már az is elképesztő jólét, hogy a szociális segélyből meg lehet élni, de a keletiek nem ehhez, hanem a nyugati életszínvonalhoz mérik magukat. A német fővárosban minden kilencedik lakos, a csecsemőket és a nyugdíjasokat is beleszámítva, teljes mértékben szociális juttatásokból él.

 

Különösen a többi volt szocialista országhoz képest magas a kelet-német munkanélküliség. Bár látszik ezen a téren javulás – már csak az óriási mértékű kivándorlás miatt is -, de még mindig magasabb a munkanélküliség, mint nálunk a 2008-as válság legrosszabb éveiben.

De talán ennél is fontosabb, hogy az emberek hogyan érzik magukat. Erre nem könnyű mérhető választ adni, de minden elérhető felmérés szerint a keleti országrészben kevésbé boldogok az emberek. A német posta felmérésén például 1 és 10 között pontozhatták a megkérdezettek, mennyire elégedettek az életükkel. A 28 éve megszűnt határok még mintha mindig meglennének:

 

Közélet ndk németország nszk térségfejlesztés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2019. augusztus 16. 15:54 Közélet, Vállalat

Tesla roncsok és klasszikus Ferrari-k házasításából épül fel egy új iparág

Lassan eljöhet a motorhang- és kipufogószagmentes veterántalálkozók ideje is.

Bucsky Péter
2019. augusztus 16. 06:52 Közélet

Autósportokban erősít a Szijjártó család, az állami pénzek követik őket

Jelentős állami pénzek kerültek a külügytől a külügyminiszter testvére által vezetett kamionversenyes céghez.

Jandó Zoltán
2019. augusztus 15. 06:57 Közélet

Sokba kerül a propaganda, egy év alatt 65 milliárd ment el állami kommunikációra

Az volt a terv, hogy egy év alatt 25 milliárdot költ el az állam kommunikációra, de csak a Soros-palkátokra ennek majdnem a másfélszerese ment el.

Fontos

Torontáli Zoltán
2019. augusztus 18. 07:08 Élet

Vegetarianizmus, természetes étel és klímavédelem: ez nehéz lesz egyszerre

Tudatos vásárlóként hiába szeretnél egyszerre sok mindent elérni, egyelőre úgy néz ki, hogy ez ma még maradéktalanul nem sikerülhet. Melyik ujjunkba harapjunk?

Stubnya Bence
2019. augusztus 17. 07:24 Világ

Három éve a feje tetejére állt világpolitika. De valójában miért?

Hirtelen szexista és rasszista lett a fehér munkásosztály, vagy rájöttek, hogy cserben hagyták őket a munkaerőpiacon? Nem csak a következő választásokat, hanem a globalizáció sorsát is eldöntheti a válasz.

Jandó Zoltán
2019. augusztus 14. 16:55 Közélet

A tegnapi Fradi-Dinamo tökéletesen megmutatta, miben jobbak a horvátok

A Fradiban tegnap három magyar kezdett, a Dinamóban kétszer ennyi, többnyire saját nevelésű horvát fiatal. Náluk hozzák, nálunk viszik a pénzt a focisták.