Miközben az Egyesült Államokban egyre fontosabb téma a vállalatvezetők és a dolgozók jövedelmei közötti szakadék, Magyarországon erre kevesebb figyelem jut, és nem is áll túl sok adat rendelkezésre. Kivéve az állami és önkormányzati vállalatokat, amelyeknél a törvény szerint nyilvánosságra kell hozni a vezetők javadalmazását, az alkalmazottak fizetését pedig az éves beszámolókban szereplő adatokból lehet kiszámítani.

Az utóbbi pár évben nagy mozgások voltak, mert az állami vállalatok vezetőinek javadalmazását 2010-ben a Fidesz-kormány 2 millió forintban korlátozta, majd 2015-ben eltörölte ezt, és új rendszert vezetett be:

• a pénzügyi cégeknél és a postánál havi 5 millió forintra emelte a fizetési plafont,
• az energiaszolgáltatóknál és a stratégiailag kiemelt cégeknél havi 3 millió forintra,
• a többi állami cégnél szintén 3 millió forintra.

Ez egyben azt is jelenti, hogy akár több száz állami cégvezető jobban keres, mint a miniszterelnök, akiknek havi bruttó 1,75 millióval kell beérnie.

Összegyűjtöttük 20 magyar állami és önkormányzati cég fizetési és pénzügyi adatait^*A vezetők bérét a közérdekű adatok között kerestük meg. A havi bruttó alapbérhez a cafeteriát nem számoltuk hozzá, mivel ezt a céges bruttó átlagbérben sem tudtuk figyelembe venni. Amennyiben elérhető volt a prémium mértéke és egyéb, számszerűsített juttatás, akkor azt is figyelembe vettük és havi bérre számoltuk át.
A cégek átlagos munkabérét az éves beszámolók eredménykimutatásának bérköltség sorából vettük, ami a bruttó béreknek felel meg, és ezt osztottuk el a 2017-re vonatkozó átlagos foglalkoztatotti létszámmal. Ebben az átlagban a vezetők bére is benne van, de a sok ezer főt foglalkoztató vállalatoknál ennek nincs jelentős hatása az átlagbérre., amelyek vagy sok alkalmazottat foglalkoztató vállalatok, vagy jelentős, kiemelt feladatokat látnak el.  A bérplafont a cégek többségénél kihasználják, a Volánbusz és a Magyar Közút mellett a fővárosi tulajdonú cégek vezetői kapnak a 3-5 milliós maximumnál jóval kevesebb juttatást.

A vizsgált 20 cégnél 102 ezren dolgoznak, az összes magyar foglalkoztatott 2,3 százaléka. Ezeknél a vállalatoknál az országos átlagnál magasabb, 335 ezer forint volt a bruttó átlagfizetés tavaly, ami tizedével több a 2017-re vonatkozó 297 ezer forintos országos átlagnál. A 20 cégvezető havi átlagos javadalmazása 12-szer volt magasabb, mint az átlagos munkavállalóké, havi 4 millió forintot tett ki. Ezzel nemzetközi összehasonlításban még mindig nagyon kicsi a különbség a cégvezetők és beosztottjaik között. Az egyes vállalatok között azonban jóval nagyobb a különbség.

A legnagyobb, 26-szoros különbség a Magyar Postánál van. Illetve ennyi volt tavaly, az idei céges átlagbérről még nincs adat.

Ha az idei, valamivel több mint 10 százalékos emelést valóban mindenki megkapta a vállalatnál, akkor a különbség 23-szorosra csökkent.

A vezérigazgató havi 5 milliót keres, emellett bónusza elérheti a 20 százalékot, miközben a céges átlagfizetés a vizsgálat vállalatok közül a legalacsonyabb. A legkisebb különbségek azoknál a cégeknél – például a bankoknál – vannak, amelyek jól fizetik a munkavállalóikat.

Hasznos lenne, ha össze lehetne hasonlítani az állami és a magántulajdonú cégek vezetőinek bérét egy-egy szektoron belül, de Magyarországon egyelőre még csak fel sem merült, hogy a tőzsdei és/vagy nagyvállalatok vezetőinek bére transzparensebb legyen. Az elérhető adatok alapján mindenesetre az a kép rajzolódik ki, hogy – különösen a kisebb és kevésbé szem előtt lévő – állami cégek vezetőit nem ritkán jobban fizethetik, mint a magánvállalatok menedzsereit.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyenlősdinek számít, ha 15-ször keres többet dolgozójánál egy magyar cégvezetőAmerikában egy átlagos alkalmazott bérének több százszorosát keresik meg vállalatvezetők, Nyugat-Európában 100-150 közötti a szorzó, idehaza csak 10-15-szörös.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz állami vállalatok bérek fizetési különbségek Magyar Posta Olvasson tovább a kategóriában