Nagyon megnőtt az első félévben a kifizetett táppénzek összege, és könnyen lehet, hogy a munkanélküliek egy részét takarják a számok.
Az év középső harmadában alig egymilliárd forinttal költött többet az állam PCR tesztelésre, mint tavaly, amikor nem volt koronavírus-járvány.
Az óriáscégek helyett hamarosan a kisebb és a kezdő vállalatok felé fordulhat a figyelem, de egyes technológiák hosszú távú értéke csak a járvány után derül ki.
Minden szám arra utal, hogy a brutálisan megdrágult építkezés nem racionális közlekedésfejlesztési megoldás, és még veszteséget is termel majd az országnak.
Nagyvonalú fővárosi segítséget javasol a Fidesz budapesti cégek számára, miközben az itteni vállalkozások adóinak döntő része a központi költségvetésbe kerül.
Megfelezte az elmúlt öt év alatt a társaságiadó-kedvezményeket a kormány, de ezek továbbra is a külföldi tulajdonú cégeket segítik jobban.
A térségben mindenhol a hazai építőipari cégek viszik el a nagy közbeszerzések döntő részét. A magyar cégek nem nyernek külföldön, az osztrákok viszont rendszeresen.
Térképre vittük, hogy merre mennyi autós, tömegközlekedő, gyalogos és kerékpáros jár.
Az elmúlt évtized 1500 milliárd forintos profitját teljes egészében elvitte a cég az országból, a magyar állam végső soron a német költségvetés osztalékadó-bevételét támogatta.
Évtizedek óta tudjuk, hogy nagy lehetőség lenne benne, mégis alig van előrelépés. A G7 Podcast vendége Tóth Anikó Nóra, a geotermikus energia nemzetközileg elismert kutatója.