242 ezer forintra nőtt az öregségi nyugdíj átlaga januárban, ám az érintettek mintegy 60 százaléka az átlag alatti ellátásban részesül, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A nyugdíjasok jelentős része (nagyjából négyszázezren a kétmillióból, vagyis az ötödük) 160 és 200 ezer forint közötti ellátást kap, a tipikus nyugdíj tehát nagyjából ebbe a tartományba esik.

Számokban: az átlagot a jellemző nyugdíjakhoz képest felhúzzák ritkán előforduló, de rendkívül magas értékek. 74 509 nyugdíjasnak utal havonta legalább félmillió forintot az államkincstár, sőt, a KSH közléséből az is kiderül, hogy közel 32 ezren – a nyugdíjasok nem egészen két százaléka – kapnak 600 ezer forintot elérő nyugdíjat.

Miért fontos ez? A jövedelmekkel kapcsolatban nem áll rendelkezésre hasonló részletezettségű adat, ám a nyugdíjak megoszlása megközelítőleg leképezheti a társadalomban jellemző jövedelemeloszlást is – a ritkán előforduló extrém értékek miatt az átlagjövedelem is magasabb annál a szintnél, ami a lakosság jelentős részét jellemzi.

Igen, de: a nyugdíjak már csak a megállapításuk pillanatában igazodnak a bérekhez (pontosabban az igénylők korábbi fizetéséhez). Az infláció mellett a béremelkedést is követő, úgynevezett svájci indexálás helyett 2010-től már csak az áremelkedést veszik figyelembe a nyugdíjemelések meghatározásakor.

• „A nyugdíjak drasztikusan leszakadtak a bérektől” – értékelte a Bankmonitor a változás következményeit. Az átlagnyugdíj már tavaly januárban 252 ezer forint lett volna a bérdinamikát is figyelembe vevő módszerrel, az Mfor elemzéséből továbbá kiderült, hogy az inflációkövető nyugdíjemelés ellenére növekszik a szegénység az idősek körében.
• Elszámolta az inflációt a kormány, így pótlólagos nyugdíjemelésre kerül majd sor novemberben. Idén januárban a korábbi inflációs várakozások alapján 3,2 százalékos emelés történt, ám most már 4,5 százalékos pénzromlással számol a kormány. Ehhez mérten az átlagnyugdíjat kapók 39 600 forintos kiegészítésére számíthatnak az év utolsó két hónapjában.

Tágabb kontextus: 2010 és 2021 között jócskán csökkent az állami nyugdíjkiadás GDP százalékában kifejezett aránya, Magyarország ebben sereghajtóvá vált az EU-ban. Noha 2022-ben a kormány bevezette a 13. havi nyugdíjat, azóta az ellátás továbbra is csak az inflációval nő, és fokozódik az elszegényedés kockázata, főleg a régebb óta nyugdíjasok körében.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hírElismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerpartonRomantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy kaphat magyar állami támogatással euróban nyugdíjat, aki a spanyol tengerparton szeretne megöregedniMagyarországon is lehet euróban nyugdíjat gyűjteni és kapni, és az állam megadja rá az évi 130 ezer forintos adójóváírást.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat egyenlőtlenség jövedelem jövedelmi egyenlőtlenség nyugdíj Olvasson tovább a kategóriában