A KSH inflációs boszorkányhonyhájába is belátást engedhet az árrésstop
A vártnál alacsonyabb lett a márciusi infláció. A statisztikai hivatal adatai szerint a fogyasztói árak éves összevetésben 4,7 százalékkal emelkedtek a harmadik hónapban, miközben szakértők 5 százalékos mutatót jósoltak.
Az élelmiszerárak 7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy éve. Nagyon nehéz megmondani, mekkora volt az árrésstop hatása, de minden jel szerint nagyobb, mint amit a KSH módszertana alapján sokan vártak.
Felülnézet: az árrésstop bevezetése előtt a kormány adatai 9-10 százalékos élelmiszer-inflációt vetítettek előre márciusra, és azt várták, hogy az intézkedés ezt 2 százalékponttal csökkenti. Ez lényegében megtörtént.
A gyors eredmény azért meglepő, mert márciusra sok szakértő még nem várt érdemi hatást a 17-én bevezetett árrésstoptól. A KSH ugyanis minden hónap 1-je és 20-a között írja össze az árakat, azaz az idő nagy részében elvileg még olyan adatokat rögzítettek, amelyeket nem érintett az intézkedés.
Egyáltalán nem elképzelhetetlen azonban, hogy az árrésstopnak leginkább kitett nagy láncoknál a felmérés végén írták fel az árakat. A versenyhivatalnak lényegében valós idejű áradatai vannak ezekből az üzletekből, így ennek elvileg nincs technikai akadálya.
A késői adatrögzítésre utal az is, hogy az érintett termékek többségének az ára nagyon jelentősen, esetenként 8-10 százalékkal is csökkent februárról márciusra.
Számokban: az árrésstopos és a KSH adataiban is külön elérhető 24 termékből 19 olcsóbb volt márciusban, mint februárban. Az átlagos árcsökkenés 3,2 százalék, ami havi összevetésben nagyon jelentős.
Különösen nagyot esett néhány tejtermék és zsiradék ára. A margarinért közel 12 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, de 9 százalékkal lett olcsóbb a tejföl és 8 százalékkal a 2,8-as UHT tej is.
A napraforóolaj ára azonban közel 5 százalékkal emelkedett. Más kérdés, hogy ebben nem biztos, hogy van érdemi mozgástér lefele. A KSH szerint egy liter 887 forint volt, miközben a versenyhivatal árfigyelője alapján a nagy láncokban jelenleg 826 forint az átlagár. A kisebb (árrésstoppal nem érintett) üzletek azonban ezt biztosan felfele húzzák.
Nem volt jelentős árcsökkenés a baromfihúsoknál sem. Ezekről azonban ágazati szereplők korábban azt mondták a G7-nek, hogy az árrésstop előtt sem volt jelentős haszon rajtuk. Néhány sajátmárkás terméknek még emelkedett is az ára az intézkedés bevezetése után.
Reakciók: az egyes tételeknél megfigyelhető, akár 10 százalékos árcsökkenés azt jelzi, hogy vagy felülsúlyozta a KSH a felmérési időszak végén gyűjtött adatokat, vagy áprilisban az eddig gondoltnál is nagyobb lehet az árcsökkenés, hiszen addigra a teljes hatás kimutatható lesz – írta gyorselemzésében Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
Tágabb kontextus: más kérdés, hogy a 7 százalékos átlagos áremelkedéssel az élelmiszerek még mindig masszívan felfelé húzták az inflációt.
A teljes mutatót leginkább a háztartási energia árának csökkenése javította. Márpedig ennek az adatnak a megbízhatóságát – a rezsicsökkentés mérséklése óta bevezetett módszertan miatt – már elég sokan megkérdőjelezték.
Ha az infláció havi javulását nézzük, akkor ahhoz a háztartási energia mellett a szolgáltatások és az üzemanyagok mérséklődő drágulása járult leginkább hozzá. Ezt a kedvező hatást ellensúlyozhatta volna a tovább gyorsuló élelmiszer-infláció, az árréstop lényegében ez utóbbit akadályozta meg.
Válsághelyzetekben eddig dolláreszközökbe, amerikai kincstárjegyekbe menekültek a befektetők, most azonban egészen mást látunk, ami megkérdőjelezi az eddigi viszonyítási pontokat.
Az ország egyik legnagyobb bankjában az MNB-botrány kulcsszereplőihez köthető alapoknak is jelentős részesedése van, a tét több százmilliárd forint lehet.