Az egyik probléma megoldódott a magyar mezőgazdaságban, de máris itt a másik
Alig több mint egy év alatt a felére-harmadára esett a különböző műtrágyák ára. Bár a hozamfokozó anyagok még most is sokkal drágábbak, mint a gázválság előtt, a gazdák így is sokkal többet használnak, mint tavaly. Önmagában azonban ez nem lesz elég, hogy megmentse a mezőgazdaság évét.
Mi történt? A KSH hétfőn közzétett adatai szerint az idei első három hónapban folytatódott a műtrágyák és takarmánykeverékek árának durván egy éve tartó esése.
- Az árcsökkenésre különösen a műtrágyák esetében volt szükség. Ezeknek az előállításához ugyanis földgázt használnak, így az energiahordozó drágulása 2021-2022-ben húzta magával a különböző műtrágyák árát is.
- Ez látványosan visszavetette a keresletet: ilyen árak mellett már nem érte meg műtrágyázni a mezőgazdaságban. Ráadásul nem is volt sokkal több termék a piacon: a magas gázárak miatt az elmúlt években sorra álltak le vagy csökkentették termelésüket a gyártók.
Számokban: a Magyarországon legnagyobb mennyiségben használt műtrágyatípus, a mészammon-salétrom ára tonnánként 112 ezer forint volt az idei első negyedévben. Három évvel ezelőtt még csak 62 ezer forintot kellett fizetni egy tonnáért, 2022 nyarán viszont 327 ezer közelében tetőzött az ár.
- A jelentős árcsökkenés eredményeként 2024 első három hónapjában 73 százalékkal több műtrágya került a gazdákhoz, mint egy évvel korábban. Az árcsökkenés mértéke azonban olyan nagy volt, hogy hiába vásároltak sokkal többet, összességében kevesebbet fizettek a műtrágyázásért.
- Az elmúlt két-három évben épp fordított trendet láthattunk. Az energiaválság csúcsán, 2022-ben félmillió tonnával kevesebb volt a felhasználás Magyarországon, mint 2020-ban, de a műtrágyázás költsége így is a két és félszeresére ugrott.
Következmények: 2022-ben – főként az aszály miatt – rendkívül gyenge évet zárt a hazai mezőgazdaság. A búza, az árpa, a repce és a zab termésátlaga is 15-20 százalékkal maradt el az előző években megszokottól, a napraforgónál pedig harmadával, míg a kukoricánál több mint felével esett a hozam.
- Tavaly azonban annak ellenére volt kifejezetten erős éve a magyar mezőgazdaságnak, hogy még tovább csökkent a műtrágya-felhasználás. A 2023-as termésátlagok kifejezetten magasak voltak, az esetek nagy részében a korábbi évek átlagát is jelentősen felülmúlták.
- Ez jól mutatja, hogy önmagában a műtrágyázás nem oldja meg a szektor problémáit. „Ha nincs mellette kellő mennyiségű csapadék, akkor a nitrogén műtrágya kidobott pénz” – fogalmazott a G7-nek Raskó György agrárközgazdász.
Mi várható? Épp a csapadékhiány miatt könnyen előfordulhat, hogy hiába műtrágyáznak az idén sokkal többet a gazdák, mint tavaly, a termés így is sokkal gyengébb lesz, mint 2023-ban. Az év első négy és fél hónapjában ugyanis kevés eső esett. Az ország egyes részein a szokásos felét sem érte el a csapadékmennyiség.
- A búzánál ez már most is komoly károkat okozott, a hozam várhatóan csak a tavalyi nagyjából kétharmada lesz – mondta Raskó György. Ha így alakul, az azt is jelenti, hogy az idén a búzán bukni fognak a gazdák.
- A kukoricát az elmúlt hetekben vetették el, így korai lenne jósolni, de ha marad a száraz május, akkor itt sem lesznek sokkal jobbak a kilátások, mint a búza esetében.
Adat
Nem segítenek az óriásberuházások a magyar gazdaságon
Nagyobb mértékben estek vissza a beruházások, mint a járvány miatti lezárások idején, nem látszik nyoma az épülő autó- és akkugyáraknak sem.
Már megközelítette azt a szintet a minimálbér, amit Nagy Márton 2027-re vállalt
Az átlagkereset 50 százalékára emelné 2027-ig a minimálbért Nagy Márton, ám ehhez az arányhoz már tavaly is közel járt a legkisebb adható fizetés.
Olyan gyenge az európai gazdaság, hogy a magyar növekedés is beférhet az élmezőnybe
A gyenge második negyedéves magyar GDP-adat az elemzőket is meglepte, és az előző negyedévhez képes csak két uniós tagállam teljesítménye nézett ki csúnyábban.
Fontos
A hevesi vegyi üzem mutatja, hogy beszállítóik is követik a kínai akkugyártókat
Az akkumulátorgyártás mögötti termelési lánc veszélyes vegyszerek előállítására szakosodott szereplője is megjelenik Magyarországon.
Harminc évig várták az inflációt, most megjött, és beleremegett a globális pénzpiac
A japán jegybank három évtizedig próbált inflációt csiholni, amitől fenntartható növekedést várt, a valóságban viszont tőzsdei pánikot okozott.
A részvénypiacnak van igaza, vagy a híres recessziós jelzésnek?
Augusztus elején pirosan villogni kezdett a recesszió felirat az amerikai képernyőkön a Sahm-szabály alapján, de lehet, hogy ezúttal tévesen.
