Előzetes Eurostat-adatok alapján az EU-ban csökkentek a GDP-arányos egészségügyi költések 2021-ről 2022-re. A legnagyobb visszaesést Bulgária után Magyarország produkálta, ahol az EU-átlag duplájával, közel 1 százalékponttal csökkent az adat. 

Számok és sorrendek: Az EU-ban így is átlagosan 8 százalék fölött volt a GDP-arányos egészségügyi költés 2022-ben, míg Magyarországon nem érte el az 5 százalékot. Így Magyarország – Litvániával holtversenyben – Bulgáriát és Írországot előzte meg. 

• Ez azt jelenti, hogy Magyarország 2021-ben és 2022-ben is azon országok közé tartozott, amelyek az EU-ban a legkevesebbet költötték egészségügyre. EU-átlagos költés közelében Svédországot, Ausztriát, Szlovéniát, Horvátországot találjuk, míg kiemelkedő arányban fordít erre a célra Franciaország és Németország.  
• A magyarnál magasabb a visegrádi országok arányos egészségügyi költése is.

Igen, de a fenti GDP-arányos adat leginkább azt mutatja meg, hogy egy adott országban a döntéshozók mennyire tekintik fontos területnek az egészségügyet – önmagában nem írja le az egészségügyi ellátás elérhetőségét, színvonalát, hatékonyságát.

Tágabb perspektíva: A magyar egészségügyi rendszernek az alacsony állami-közösségi költések mellett az a sajátosság, hogy az állam a lakosságra tolja az egészségügy finanszírozásának egy részét.

Általában véve és hagyományosan a magyar egészségügyet nagy arányban finanszírozza – magánbiztosítón keresztül vagy gyógyszerért, ellátásáért közvetlenül fizetve – a lakosság.   OECD-adatok alapján azt mondhatjuk:

• kevés olyan ország van – a listán csak Bulgária és Lettország -, ahol az egészségügyi költségek nagyobb arányát fizeti közvetlenül a lakosság, mint Magyarországon.
• A magyar arány mutatója stagnál, vagyis jóformán ugyanannyi 2002-ben, 2012-ben és 2018-ban.

Következmény: Mindennek az az eredménye, hogy az egészségügyi ellátásban növekedtek az elmúlt években a társadalmi egyenlőtlenségek – ahogy azt a KSH egy korábbi tanulmánya is megállapította tavaly.

• A magyar lakosság kedvezőtlen egészségi állapota nem új keletű probléma, és noha az egészségben töltött életévek száma csak az elmúlt tíz évben közel négy évvel emelkedett, számos mutató kifejezetten negatív folyamatokról árulkodik, például magas a krónikus betegségek előfordulásának aránya magas, elsősorban a hiányos preventív ellátás miatt.
• A legszegényebbek egészségügyi kiadásai 2010 és 2019 között 3,2 százalékról 3,6 százalékra nőttek, míg a 2022-re a legalsó jövedelmi ötödben az arány 3,7 százalék volt. 
• Átlagosan KSH-adatok alapján egy háztartás költéseinek 2019-ben 5,1 százalékát tették ki az egészségügyi kiadások, míg 2022-ben ez 5,5 százalék.
   

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz EU sereghajtói között a magyar állam a rászorulókról történő gondoskodás terénEgészségügyre is különösen keveset költünk a többi EU-országhoz képest, de a GDP-arányos családtámogatási költések a korábbiakhoz képest is csökkentek 2022-ben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat egészségügy egészségügyi ellátás Olvasson tovább a kategóriában