Az EU sereghajtói között a magyar állam a rászorulókról történő gondoskodás terén
A magyar kormány 2022-ben a GDP 16 százalékát költötte szociális védelemre, kevesebbet, mint tavaly. Ennél csak 4 ország költ kevesebbet a szociális szférára az Európai Unióban, az EU-átlag pedig 27 százalék, közölte előzetes adatok alapján az Eurostat.
Számok és trendek: Már 2021-ben is arányaiban szinte a legkevesebbet költötte szociális védelemre a magyar kormány az EU-ban, holott a tagállamok többsége pont erre költötte arányosan a legtöbbet.
- A friss 2022-es előzetes adatok szerint a GDP-arányos szociális védelmi költések jóformán minden országban csökkentek, Magyarország viszont továbbra is a sereghajtók között van: 2022-ben GDP-arányosan csak Írország költött kevesebbet – az utolsó előtti helyen Litvániával, Észtországgal és Máltával osztozunk – kerekítve – 16 százalékkal.
- Bulgáriában és Lengyelországban az arány körülbelül 20, Szlovéniában és Spanyolországban mintegy 25 százalék.
- Arányosan Franciaország, Ausztria, Olaszország, Finnország és Németország költ erre a szektorra a legtöbbet, körülbelül a nemzeti össztermék 30 százalékát.
Ezen belül az egészségügyre még kevesebbet költünk. Szintén előzetes Eurostat-adatok azt mutatják, hogy 2022-ben a magyar kormány a GDP 4,7 százalékát költötte egészségügyre és betegellátásra.
- Ennél csak Bulgáriában, Írországban alacsonyabb az arány, Litvániában azonos mértékű. Szlovákiában például 5,7, míg Ausztriában 8,5 százalék.
Tágabb perspektíva: A magyar állam egyre kevésbé vállal felelősséget az elesettekért, míg az EU a szociális háló erősítését tartaná helyesnek.
- Egy tavalyi törvénymódosítás konkrétan ki is mondta: Magyarországon elsősorban az egyén felelős a szociális helyzetéért.
Két mélypont: Ez a becsült adat felkerült a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai közé is, így jelenleg a 16 százalék mélypontot jelent az ezredforduló óta – igaz, a friss előzetes adat némileg eltérő módszertannal készült.
- A családtámogatási ellátásokra fordított GDP-arányos kiadások is két évtizedes mélypontra kerültek 1,2 százalékkal.
Adat
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
