Az EU sereghajtói között a magyar állam a rászorulókról történő gondoskodás terén
A magyar kormány 2022-ben a GDP 16 százalékát költötte szociális védelemre, kevesebbet, mint tavaly. Ennél csak 4 ország költ kevesebbet a szociális szférára az Európai Unióban, az EU-átlag pedig 27 százalék, közölte előzetes adatok alapján az Eurostat.
Számok és trendek: Már 2021-ben is arányaiban szinte a legkevesebbet költötte szociális védelemre a magyar kormány az EU-ban, holott a tagállamok többsége pont erre költötte arányosan a legtöbbet.
- A friss 2022-es előzetes adatok szerint a GDP-arányos szociális védelmi költések jóformán minden országban csökkentek, Magyarország viszont továbbra is a sereghajtók között van: 2022-ben GDP-arányosan csak Írország költött kevesebbet – az utolsó előtti helyen Litvániával, Észtországgal és Máltával osztozunk – kerekítve – 16 százalékkal.
- Bulgáriában és Lengyelországban az arány körülbelül 20, Szlovéniában és Spanyolországban mintegy 25 százalék.
- Arányosan Franciaország, Ausztria, Olaszország, Finnország és Németország költ erre a szektorra a legtöbbet, körülbelül a nemzeti össztermék 30 százalékát.
Ezen belül az egészségügyre még kevesebbet költünk. Szintén előzetes Eurostat-adatok azt mutatják, hogy 2022-ben a magyar kormány a GDP 4,7 százalékát költötte egészségügyre és betegellátásra.
- Ennél csak Bulgáriában, Írországban alacsonyabb az arány, Litvániában azonos mértékű. Szlovákiában például 5,7, míg Ausztriában 8,5 százalék.
Tágabb perspektíva: A magyar állam egyre kevésbé vállal felelősséget az elesettekért, míg az EU a szociális háló erősítését tartaná helyesnek.
- Egy tavalyi törvénymódosítás konkrétan ki is mondta: Magyarországon elsősorban az egyén felelős a szociális helyzetéért.
Két mélypont: Ez a becsült adat felkerült a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai közé is, így jelenleg a 16 százalék mélypontot jelent az ezredforduló óta – igaz, a friss előzetes adat némileg eltérő módszertannal készült.
- A családtámogatási ellátásokra fordított GDP-arányos kiadások is két évtizedes mélypontra kerültek 1,2 százalékkal.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
