A magyar kormány 2022-ben a GDP 16 százalékát költötte szociális védelemre, kevesebbet, mint tavaly. Ennél csak 4 ország költ kevesebbet a szociális szférára az Európai Unióban, az EU-átlag pedig 27 százalék, közölte előzetes adatok alapján az Eurostat.
Számok és trendek: Már 2021-ben is arányaiban szinte a legkevesebbet költötte szociális védelemre a magyar kormány az EU-ban, holott a tagállamok többsége pont erre költötte arányosan a legtöbbet.
- A friss 2022-es előzetes adatok szerint a GDP-arányos szociális védelmi költések jóformán minden országban csökkentek, Magyarország viszont továbbra is a sereghajtók között van: 2022-ben GDP-arányosan csak Írország költött kevesebbet – az utolsó előtti helyen Litvániával, Észtországgal és Máltával osztozunk – kerekítve – 16 százalékkal.
- Bulgáriában és Lengyelországban az arány körülbelül 20, Szlovéniában és Spanyolországban mintegy 25 százalék.
- Arányosan Franciaország, Ausztria, Olaszország, Finnország és Németország költ erre a szektorra a legtöbbet, körülbelül a nemzeti össztermék 30 százalékát.
Ezen belül az egészségügyre még kevesebbet költünk. Szintén előzetes Eurostat-adatok azt mutatják, hogy 2022-ben a magyar kormány a GDP 4,7 százalékát költötte egészségügyre és betegellátásra.
- Ennél csak Bulgáriában, Írországban alacsonyabb az arány, Litvániában azonos mértékű. Szlovákiában például 5,7, míg Ausztriában 8,5 százalék.
Tágabb perspektíva: A magyar állam egyre kevésbé vállal felelősséget az elesettekért, míg az EU a szociális háló erősítését tartaná helyesnek.
- Egy tavalyi törvénymódosítás konkrétan ki is mondta: Magyarországon elsősorban az egyén felelős a szociális helyzetéért.
Két mélypont: Ez a becsült adat felkerült a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai közé is, így jelenleg a 16 százalék mélypontot jelent az ezredforduló óta – igaz, a friss előzetes adat némileg eltérő módszertannal készült.
- A családtámogatási ellátásokra fordított GDP-arányos kiadások is két évtizedes mélypontra kerültek 1,2 százalékkal.
