Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2023. szeptember 11. 13:07 Adat

Rekord lenne az EU történetében, ha Orbán valóban 2034-ig kormányon maradna

Orbán Viktor már most az egyik leghosszabb ideig hatalmon lévő vezető az EU történetében, és ha valóban miniszterelnök maradna 2034-ig, akkor ő lenne a rekorder.

  • A fideszes holdudvar egyik éves találkozóján, a kötcsei pikniken beszélt arról Orbán a Telex szerint, hogy 2034-ig tervez kormányozni. Orbán korábban 2030-as céldátumról beszélt (bár azóta árnyalta ezt), a változást azzal indokolta, hogy a háború és a koronavírus-járvány elvett négy évet.

Számokban: az uniós csatlakozás óta hatalmon lévő vezetők között két korábbi luxemburgi miniszterelnök volt leghosszabb ideig hatalmon, nagyjából húsz évig. Őket követi a Németországot 16, illetve 14 évig vezető Helmut Kohl és Angela Merkel (Konrad Adenauer szintén 14 évig volt kancellár, de részben az EU elődje, az EGK 1957-es megalapítása előtt).

  • Ha Orbán valóban 2034-ig maradna miniszterelnök, az azt jelentené, hogy 24 évet fog eltölteni EU-s vezetőként hatalmon (ebben az esetben nem vesszük figyelembe, hogy a 2004-es csatlakozás előtt négy évig miniszterelnök volt).
  • Juncker közel 20 éves regnálása alatt a jelenlegi uniós országokban összesen 170 kormányváltás volt, országonként tehát átlagosan hat. 

Tágabb kontextus: a demokratikus Európa II. világháború óta eltelt történetében is egyedülálló lenne, ha Orbán kormányfő maradna 2034-ig. Ez azt jelentené, hogy összesen 28 évig lenne hatalmon, ezzel megelőzné az eddigi csúcstartókat, a Finnországot az EU-csatlakozás előtt vezető Urho Kekkonent és Tage Erlander volt svéd miniszterelnököt.

  • A lenti táblázaton az látszik, hogy a II. világháború vagy a kelet-európai országok esetében a rendszerváltás óta az egyes uniós tagországokban ki volt a leghosszabb ideig hatalmon. Ha Orbán Viktor még 11 évig kormányon maradna (ehhez két választást kell nyernie az eddigi öt után), szintén listavezető lesz.
  • A kelet-európai országokban Orbán mögött a lengyel Aleksander Kwaśniewski és a szlovák Robert Fico volt leghosszabb ideig hatalmon (10-10 évig), utóbbi a szeptemberi választás esélyeseként előre léphet a listán.
  • A kelet-európai és közép-ázsiai autoriter országokban általános, hogy akár 20-30 évig is hatalmon maradnak politikusok. A listavezető tádzsik Emomali Rahmon 31 éve van hatalmon, Lukasenka belarusz elnök 29 éve, Putyin pedig 23 éve.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába hajtogatják, a kormányváltás hiányának nincs köze a gazdasági sikerekhezVisszatérő kormányzati állítás, hogy a „politikai stabilitás” segíti az ország gazdasági felzárkózását, a környező országok adatai azonban ezt nem igazolják.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Európai Unió Orbán Viktor Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.