Bár a múlt hét a forint gyengüléséről szólt a devizapiacon, a ma megjelent külkereskedelmi adat alapján megalapozott a remény, hogy nem lesz tartós a magyar deviza vesszőfutása.
Mi történt? A KSH ma reggel tette közzé a termék-külkereskedelmi statisztikát, amely szerint májusban Magyarország közel 1,1 milliárd eurós többletet ért el. Ez hatalmas javulás, egy évvel korábban még -223 millió euró volt a mérleg.
További számok: az export euróban számított értéke 5,2 százalékkal nőtt, míg az importé 5,4 százalékkal csökkent év/év alapon, azaz a mérleg mindkét oldala az egyenlegjavulás irányába változott.
Okok: első becslésében a KSH erre nem tér ki, de az ipari termelési adatok alapján az autó- és akkumulátorgyárak pörgethették az exportot, míg az importot az olcsóbbá váló energiahordozók mellett valószínűleg a visszaeső fogyasztás is csökkentette.
Hatások: a forint árfolyamát rövid távon sok minden mozgatja, hosszabb távon azonban a külső egyensúly az egyik legfontosabb tényező. Ha a termékek, a szolgáltatások és a tőkeáramlás mérlege is pozitív, külön beavatkozás nélkül erősödik a magyar deviza.
Elemzői vélemény: Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője múlt héten arra hívta fel a figyelmet, hogy leginkább a külső egyensúlytól függ, mikor jön ki a magyar gazdaság a recesszióból. Az irányadó jegybanki kamat ugyanis együtt mozog a folyó fizetési mérleggel: ha az utóbbi pozitív, akkor alacsony lehet a kamatszint, ami élénkíti a beruházásokat és a fogyasztást, lendületet adva az egész gazdaságnak.
Igen, de: a pozitív képet rontja a magyar állami adósságszolgálat növekedése, valamint hogy még mindig nincs megállapodás az uniós forrásokról.
Összkép: ha fennmaradnak a jelenlegi tendenciák (nem drágulnak jelentősen az energiahordozók, nem borzolja a befektetők idegeit a kormány), akkor várhatóan nem lesz durva leértékelődési nyomás a forinton, a gazdaság pedig (újabb megszorítások nélkül) növekedhet az év vége felé.
Adat
Fontos