Először haladta meg idén az infláció a béremelések tempóját szeptemberben
Szeptemberben idén először csökkentek a reálbérek éves alapon, a 20,1 százalékos inflációnál alacsonyabb, 17,8 százalékos volt a bruttó bérnövekedés átlagos mértéke.
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közölt friss béradatainak másik legérdekesebb vonatkozása, hogy augusztus után szeptemberben is meghaladta a bérnövekedés mértéke az előző hónapban mért szintet.
A tempósabb drágulást gyorsuló bérnövekedés is kíséri tehát, ami ugyanakkor lemaradóban van az infláció mértékétől.
Ahogy az alábbi ábrán is látszik, a reálbérek február óta tartó lassulása szeptemberben vált idén először csökkenéssé. (Az egyszerű bruttó béradattal számolva 2,3 százalékos, a rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – bruttó adattal számolva 1,9 százalékos szinten.)
A versenyszférában idén jellemző volt, hogy a cégek évközi pótlólagos béremelésekkel vagy egyszeri juttatásokkal igyekezték ellensúlyozni a bérek vásárlóerejének csökkenését.
Ez lehet az egyik magyarázata a bérnövekedés gyorsulásának, ami a versenyszférában 16,8 százalékot ért el szeptemberben az augusztusi 16,2 százalék után. Sokkal jelentősebb hatása volt viszont a közszféra béremeléseinek: itt szeptemberben 20 százalékos (19,5) emelkedés volt jellemző az augusztusi 16,5 százalékos növekedés után.
Ebben a kategóriában a jelentősebb bérnövekedés oka, hogy a rendőrök és a katonák a januári 10 százalékos fizetésemelés és a februári fegyverpénz után szeptemberben újabb béremelést kaptak a kormánytól.
Az év hátralevő részében várhatóan a reálbérek további csökkenésére lehet számítani, októberben ugyanis már 21,1 százalékos inflációs adatot közölt a statisztikai hivatal, amivel aligha tudják tartani a lépést a béremelések. Ez a hatás az alacsony jövedelműek körében sokkal jelentősebben érvényesül: a magyarok legrosszabbul kereső 20 százalékának szeptemberben 27,1, októberben pedig már 29,6 százalék volt az infláció.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
