Állami extraprofit a tankolásodon! Ezzel a felütéssel adott ki tájékoztatót a napokban az országszerte 21 benzinkutat üzemeltető Envikút Kft. Ez a narratíva egyáltalán nem egyedi a piacon. Az elmúlt napokban folytatott háttérbeszélgetéseink alapján az összeomlás szélén álló kisebb kutak vezetőinek általános véleménye, hogy miközben ők minden liter gázolajon veszítenek, az állam nyerészkedik az üzemanyagárstopon. Az olcsó magyar kutakat megrohanó nemzetközi fuvarozócégek miatt pedig most már jó eséllyel igazuk is lehet.
Az üzemanyagot alapvetően háromféle adójellegű befizetés terheli: a 27 százalékos áfa, illetve az egyaránt fix összegű jövedéki adó és készletezési díj (MSZKSZ-díj). Jelenleg a hatósági árazás miatt mind a gázolajért, mind a 95-ös benzinért legfeljebb 480 forintot kérhetnek a kutakon, a holtankoljak.hu számításai szerint azonban a szabályozás nélkül előbbi ára 535, utóbbié 520 forint lenne. Az alábbi ábrán a benzinért és a dízelért literenként fizetendő összeg és annak adótartama látható a hatósági és a szabályozás nélküli árakon.
Az első dolog, ami szembetűnik, hogy az árstop az állam bevételeit csak minimálisan csökkentette: a 40, illetve 55 forintos árkülönbség nagy részét a kereskedők állják. Ennek az a magyarázata, hogy a jövedéki adó és az MSZKSZ-díj mértéke állandó, nem függ az ártól, és ebbe nem is nyúlt bele a kormányzat. Így csak a nettó ár arányában megállapított 27 százalékos áfa lesz kisebb azért, mert a kutak olcsóbban adják az üzemanyagot.
Az állam bevételeit azonban minden más tényező változatlansága mellett, ha nem is nagymértékben, de így is csökkenti az árstop.
Igen ám, de az árak korlátozása természetesen nem hagyta érintetlenül a piacot, így nem lehet azzal számolni, hogy minden más tényező változatlan. Az olcsó magyar benzin és gázolaj berobbantotta az üzemanyag-turizmust, és a nagy fuvarozócégek kamionjai is rengeteget spórolnak azzal, hogy egyre többet tankolnak az itteni kutakon.
Ez pedig jelentősen megdobta a hazai üzemanyagforgalmat és azon belül is különösen a gázolaj-értékesítést. A töltőállomásokon decemberben 9,2 százalékkal több dízelt adtak el, mint 2019 azonos időszakában, miközben az első 11 hónapban 2 százalékos volt csak az átlagos növekedés. Így valószínűleg nem lövünk nagyon mellé, ha azzal számolunk, hogy az olcsó gázolaj 7 százalék körüli forgalomnövekedést eredményezett a magyar kutakon.
Magyarul az árstop nélkül a 285 millió liternél közel 19 millióval kevesebb dízel fogyott volna decemberben. Az állam szemszögéből nézve: ennek a 19 millió liternyi többletértékesítésnek a jövedéki adója és MSZKSZ-díja messze meghaladja az alacsonyabb ár miatt elbukott áfát.
A fenti ábra azt mutatja, hogy mennyi lett volna decemberben az adóteher 535, illetve 480 forintos dízel mellett, ha nincs ez a forgalomnövekedés, illetve mekkora lett a tényleges teher 480-as gázolaj és megemelkedett eladás mellett. Jól látszik, hogy ha nem változik az értékesített mennyiség, akkor a teljes dízeláfa 3,1 milliárd forinttal kevesebb az árcsökkentés miatt. A nagyobb eladott mennyiségen azonban ez simán visszajött, sőt a benzinkúti gázolaj-értékesítés összes adótartama 920 millió forinttal meg is haladta az árstop bevezetése nélküli szintet.
Érdemes hozzátenni ugyanakkor, hogy az összesített áfatartam nem a tényleges bevétel, hiszen a forgalmi adót csak a végső fogyasztók fizetik meg. A hazai kutakon értékesített gázolaj nagy részét azonban nem a lakosság, hanem vállalkozók (fuvarozók, közlekedési cégek stb.) veszik meg, márpedig ők visszaigényelhetik, és vissza is igénylik a dízel áfáját. Becslésünk szerint a hazai kereslet nagyjából 35 százaléka érkezhet a lakosságtól (ha kíváncsi vagy a módszertanra, kattints a csillagra*A lakossági személyautók fogyasztását kétféleképpen becsültük meg. Az autóhasználatról szóló korábbi felmérések illetve az autók száma, a dízelek aránya, és egy átlagos fogyasztás alapján évente 1,2 milliárd liter dízelt égethetnek el a lakossági gépkocsik. Ez valószínűleg azért felülbecslés, mert hazai autók számában a céges gépkocsik is benne vannak, amelyek ráadásul vélhetően többet is futnak. Mindenesetre ebből havonta nagyjából 100 millió literes fogyasztás adódik.
A másik becslési módszerünk abból indult ki, hogy benzint csak a lakossági felhasználók használnak. Mivel ez sem teljesen igaz, ez is inkább felülbecsüli a fogyasztást (és így a befolyó áfát is, azaz csökkenti az állam által elért nyereséget). Jelenleg Magyarországon a kocsik nagyjából harmada dízel, ha azonos fogyasztást feltételezünk (ami szintén felülbecsli a teljes felhasználást, mert a dízelek általánosságban kevesebb üzemanyagot égetnek), akkor a gázolaj felhasználása épp fele a benzinének. Ez a teljes évre nagyjából 1 milliárd, decemberre 81 millió literes forgalmat jelent.
A két becslésből a magasabbat választottuk, hogy semmiképp ne becsüljük túl az állam forgalomnövekedésen keletkező bevételt. Emellett úgy számoltunk, hogy a többletértékesítés teljes egészében a vállalati szféra keresletének köszönhető, így abból nincs áfabevétele az államnak.). Így viszont a költségvetésbe ténylegesen befolyó áfa jóval kevesebb, ami azt is jelenti, hogy a hatósági áron elbukott forgalmi adó összege is kisebb a fenti becslésnél.
Az így elkészített becslésünk szerint, ha nem nyúl az állam az árakhoz, akkor szűk 42 milliárd forint adóbevétele lett volna*Beleszámítva az MSZKSZ tagi hozzájárulását, amely nem hagyományos értelemben vett adóbevétel.. Ebből az ár csökkentése a visszaeső áfa miatt 1,2 milliárdot vett el, ám a forgalomnövekedés a fix adóelemeken több mint kétmilliárdot hozott. Azaz
decemberben a költségvetés csak a hazai gázolaj-értékesítésen nagyjából 1 milliárd forintot nyerhetett az árstopnak köszönhetően.
Fontos azonban hozzátenni, hogy ez a hatás csak a dízelnél érvényesül: a benzin esetében nem volt forgalomnövekedés. Így ott az árstop – az alacsonyabb áfa miatt – csak vitte az állami bevételeket. Ez nagyjából 1,4 milliárdos kiesést eredményezett. Összességében tehát
a benzin vesztesége miatt a hatósági ár végső egyenlege az állami büdzsé számára 400 millió forintos veszteség lehetett.
Egyáltalán nem biztos azonban, hogy ez januárban és februárban is így maradt. Tavaly év végén ugyanis még nem volt akkora különbség a hazai és a környező országok árai között, mint most.
Volt olyan lánc, amelynek vezetője lapunknak azt mondta: az elmúlt napokban annyira megugrott a kamionforgalom a töltőállomásain, hogy dízelből a szokott mennyiség dupláját adta el. Így jó esély van rá, hogy jelenleg jóval meghaladja a decemberi 7 százalékot a gázolaj-értékesítés árstopra visszavezethető növekedése.
Nagyobb bővülés esetén pedig egész biztosan nyer a hatósági áron a költségvetés. Januárban átlagosan tíz százalékos forgalomgyarapodás már durván 600 millió forintos többletet eredményezhetett, az értékesítés 20 százalékos megugrása pedig több, mint hárommilliárdosat (figyelembe véve a benzinen elszenvedett 1,1-1,2 milliárdos kiesést is). Februárban pedig ugyanekkora növekedésen néhány százmillió forinttal még ennél is többet kaszálhat a költségvetés.
Összességében tehát nagyon úgy tűnik, hogy a kutak kritikái nem alaptalanok. Decemberben még veszíthetett az állam az árstopon, de valószínűleg akkor sem volt messze a nullszaldótól*Sőt, mivel mindenhol az állami büdzsé szempontjából leginkább pesszimista forgatókönyvvel számoltunk, akár enyhe nyereség is lehetett már 2021 utolsó hónapjában is.. Januárban és februárban viszont masszívan pozitív lehet az egyenleg.
Magyarul miközben a kisebb kutakat teljesen lenullázza az árstop, az állam jó eséllyel növelni tudja bevételeit annak köszönhetően, hogy a kormány belenyúlt a piacba, és mesterségesen lejjebb szorította az árakat.
Adat
Fontos