Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. január 31. 06:48 Adat

Néhány ábra arról, hogy miért sztrájkolnak a tanárok

A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete figyelmeztető sztrájkot tartott ma 8 és 10 óra között, követeléseik döntő része a közoktatásban dolgozók bérezésével és munkaterhelésével kapcsolatos. Az előbbiről az utóbbi hónapokban többször is írtunk, és bemutattuk azt is, hogy ez milyen mértékű pályaelhagyást okoz a pedagógusok körében. Most további adatokkal igyekszünk megvilágítani, hogy miért olyan nagy az elégedetlenség a tanárok körében.

A magyar közoktatás helyzetéről készített jelentést az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából a T-Tudok Zrt. Lannert Judit oktatáskutató vezetésével. A négy háttértanulmányt összegző zárójelentés mintegy 120 oldalon világítja át a magyar közoktatás helyzetét és emberierőforrás-ellátottságát, vagyis azt a jelenséget, amit legegyszerűbben tanárhiánynak szoktunk mondani.

Az adatbázis-elemzések mellett a kutatáshoz két online adatfelvételt is végeztek: tavaly február-márciusban 1500 pedagógust és 180 intézményvezetőt értek el, ez régióra és általános, valamint középfokú képzésre reprezentatív mintát adott. Szintén online vettek fel adatot 600 pedagógushallgatótól.

A pedagógushiány intenzitásáról és részleteiről ad képet az elért intézményvezetők válaszai alapján készített táblázat. Ez alapján az iskolapszichológusok, családvédelmi szakemberek, matematika- és természettudományos tanárok hiánya a legégetőbb a magyar oktatási rendszerben.

Az elemzés emlékeztet rá, hogy a pedagógushiány európai szinten is jelen lévő probléma, ugyanakkor a magyar tanárok helyzete kiugróan rossz, mert egyszerre magas a leterheltségük és alacsony a bérük.

Ezt mutatja az is, hogy a pedagógusoknak kötelezően előírt tanítási óraszám Magyarországon különösen magas – csak a görög és portugál tanárok kötelezettségei közelítik meg a magyarok 22-26 tanítási órában megjelölt kötelezettségét, viszont ott 40 óránál alacsonyabb a heti munkaidő.

A következőképpen alakulnak az előírt óraszámok néhány európai országban a kutatók adatösszesítései alapján:

Ráadásul az adatfelvétel szerint a magyar pedagógusok átlagosan a kötelezően előírt óraszám maximumánál is többet, bő 27 órát tanítanak a helyettesítésekkel együtt.

Mindehhez nemzetközi mércével mérve kiemelkedően alacsony bérek társulnak, főleg, ha azokat a diplomás bérekkel vetjük össze – Magyarországot az utolsó, legalacsonyabb oszlopnál kell keresni.

 

A béreket a kutatók egy összetettebb grafikonon is ábrázolták a jelentésben. Ezen az is látható, hogy a nemzetgazdaságban megkeresett magyar bruttó keresetektől a tanárbérek hogyan szakadtak le az elmúlt években.

A kutatók kiszámolták azt is, hogy mennyi egy darab PISA szövegértési pont költsége a pedagógusbér alapján, vásárlóerő-paritáson (tehát az eltérő árszínvonalak hatásait kiszűrve): míg ez Magyarországon 44 dollár, addig Hollandiában, Németországban durván négyszer annyi, de Portugáliában és Finnországban is a duplája.

Ez azt jelenti, hogy a rendszer bizonyos értelemben – a megszerzett PISA-pontok szempontjából – hatékony: „annak ellenére, hogy Magyarország kevés pénzt költ közoktatásra és ezen belül is bérekre, a magyar diákok relatív jól teljesítenek”, bár „ettől még a magyar teljesítmény nem magas, de legalább nem is kerül sokba” – fogalmaz az elemzés.

Csakhogy az oktatás célja éppen nem ez a fajta hatékonyság, hanem egyrészt a minél több PISA-pont vagy más módon meghatározott teljesítmény – mondhatjuk azt is, hogy a minőség -, valamint ennek a minőségnek a fenntarthatósága. Ezen adatok alapján

a szakértők a pedagógusbérek duplázását javasolják, ugyanis jelenleg a rendszer a tanárok alulfizetésére épül.

A kutatás szerint a magyar pedagógusok más országok tanáraihoz képest mért kompetenciaelőnye a következő években el fog fogyni, szoros összefüggésben a magyar pedagógustársadalom elöregedésével és létszámcsökkenésével, és általában a pedagógus szakma presztízshiányával.

A kedvezőtlen koreloszlás, tehát az idősebbek felé jelentkező eltolódás kirajzolódik az alábbi ábrán is, amelyen az idehaza dolgozó összes foglalkoztatott és a pedagógusok korfája látható egymásra vetítve.

Mindebből a pedagógus-utánpótlás hiányosságaira is következtethetünk, ami a pedagógushiány növekedését vetíti előre.

Ugyanakkor a kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy a tanárszám nem minden: ha a rendszer kevésbé lenne pazarló, jobban differenciálna a különböző képesítésű pedagógusok feladatai között, akkor kevesebb pedagógus is elegendő lehet.

Sőt, a kutatók azt is kimondják, hogy elemzéseik alapján úgy tűnik: az egy pedagógusra jutó – Magyarországon viszonylag alacsony – tanulószám nem a minőségi oktatás, hanem a rendszerben lévő pazarlás mértékének mutatója.

A pedagógus-utánpótlás aggasztó számait nemrég szedtük össze, a mostani elemzésből viszont az is kiderül, hogy a pedagógusként végzettek 2016 és 2019 közötti durván 15 százalékos csökkenését elsősorban a felsőoktatási szakképzést és a szakirányú továbbképzést elvégzők csökkenése adja – ez nem jelenti egy az egyben a végzett pedagógusok számát, hiszen az alábbi ábrán szürkével jelölt csoportban szerepelnek olyanok is, akik már korábban szereztek egy pedagógus diplomát.

Ugyanakkor az ábrán látszik az is, hogy az alapképzést elvégzők száma nőtt, míg a mester-, egyetemi és osztatlan képzést elvégzőké csökkent.

Az elemzés a lemorzsolódásról is közöl érdekes adatokat: a pedagógushallgatók közötti felmérésen például a hallgatók 38 százaléka mondta azt, hogy minimum bizonytalan abban, hogy pedagógusként akar-e elhelyezkedni. A tanárhallgatóknál ugyanez különösen magas, 44 százalék. 

Az elemzés szerint a magyar közoktatás – Magyarország településszerkezetéből is következő – strukturális jellegzetessége továbbá a kisiskolák viszonylag nagy száma, valamint az, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ezekben a kisiskolákban koncentrálódnak.

A következő ábrán a hátrányos, halmozottan hátrányos és az összes tanuló megoszlása látható a különböző méretű általános iskolák közt, százalékosan. 

A regionális bontásból kiderül az is, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 60 százalék fölötti azoknak az iskoláknak az aránya, ahol a tanulók negyede hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű.

A magyar közoktatási rendszerben jelentősek a regionális és strukturális eltérések, ezáltal egyenlőtlenségeket teremt vagy erősít fel. 

Az alábbi, szintén a kutatásból vett ábrán az országos kompetenciamérések átlagos eredményei, valamint a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya látható megyénként az általános iskolákban 2019-es adatok szerint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A szívem szakad meg, de erre kényszerít a rendszer” – felemészti a tanárokat az elértéktelenedő fizetésA kormány kizárta a tanárokat a magyar gazdaság és bérek fejlődéséből, jövőre emelés nélkül a magyar közoktatásban dolgozók közel ötöde kereshet a szakmunkás minimálbérnek megfelelő összeget. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat bérek életpálya fizetések közoktatás pedagógus tanárhiány Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2024. július 18. 14:13 Adat

Pörgetjük a légkondikat, azok pedig rekordokat döntve zabálják az áramot

Kedden 144,5 gigawattóra áramot használtunk, aminél nyáron csak egyszer, 2021 júniusában mértek magasabb fogyasztást. Akkor is hőhullám volt.

Jandó Zoltán
2024. július 17. 05:46 Adat

Sosem volt még ilyen durva hőhullám Magyarországon

Volt már az előzőnél melegebb hét Magyarországon, de csak egyszer, 2007-ben, akkor pedig tíz nap után enyhült a kánikula. A mostani hőhullám hosszúsága és intenzítása is rekordot dönthet.

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 12:47 Adat, Élet

Sokkal jobban drágulnak most az albérletek, mint az eladó lakások

Nagyon mennek fel az albérleti díjak, pedig még ki sem hirdették a felvételi ponthatárokat.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. július 19. 05:26 Élet

Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik

Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.

Váczi István
2024. július 18. 11:39 Közélet

Nem baj, hogy olyan drága, mint egy metró, 113 milliárdot ad a Déli körvasútra az EU

290 millió euró, azaz mintegy 113 milliárd forint uniós támogatást kap a Déli körvasút fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.

Mészáros R. Tamás
2024. július 18. 05:12 Világ

Nem sok jót jelez a jövőre nézve, ahogy a kormányok belenyúlnak az élelmiszerpiacba időjárási sokkok után

A hazai fogyasztók védelme a következő évtizedekben felerősítheti az éghajlatváltozás negatív társadalmi hatásait, és gyengítheti az élelmiszer-biztonságot.