Meglehetősen nagy visszhangot váltott ki nemrég közölt cikkünk, amelyben egy francia és egy magyar Lidlben vettük meg ugyanazokat az élelmiszereket ugyanabban a mennyiségben, és az így kialakított fogyasztói kosarak értékét vetettük össze, illetve mértük az egyes országokban elérhető átlagos fizetésekhez.

A cikkre érkezett visszajelzések jelentős része arról szólt, nem jó helyre mentünk, mert a francia élelmiszer-árszint tényleg jóval magasabb a magyarnál, és inkább a német-osztrák, esetleg angol összehasonlításból derülhetne ki az, hogy a magyar Lidl nem is olyan olcsó. (A francia példából egyébként kiderült, hogy bár abszolút értékben ott többet kell fizetni a kasszáknál, mint nálunk, ám ha azt nézzük, hogy egy francia családnak milyen anyagi megterhelés egy bevásárlás, és egy magyarnak mekkora, akkor ebben az értelemben valóban a magyar kosár a „drágább”).

Az osztrák és az angol diszkont-összehasonlításon már dolgozunk (spoiler), de addig is a Transindex segítségével elkészítettünk egy magyar-romániai összevetést.

A bevásárlólistánk alapja ezúttal is az a 42 termék volt, amelynek árait Magyarországon már 20 hónapja, azaz 2020. január vége óta minden hónapban nyomon követjük. Ám ahogy a francia-magyar összehasonlításnál, úgy ezúttal is kénytelenek voltunk bizonyos termékeket elhagyni vagy módosítani, mert a romániai Lidl áruválasztéka, illetve az ottani vásárlási szokások is jó pár helyen eltérnek a magyarországitól.

Az adatfelvétel módszertana ugyanaz maradt, röviden: mindig a nem akciós árakat nézzük, a fajlagos, kilóra vagy literre vetített árakból számolunk, és ha több egyforma termék van, akkor mindig a legolcsóbbat vesszük meg az adott mennyiségben, de kiszereléstől függetlenül. A számok értékelésénél ez fontos szempont, erről részletesebben a mondat végén lévő csillagra kattintva lehet olvasni^*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással..

Az eredeti magyar bevásárlólistánkat ezúttal az alábbiakban módosítottuk:

• Sima zsemle helyett a császárzsemlét hasonlítjuk össze, mert Romániában az van a boltokban.
• A tejeknél a 1,5 százalékos zsírtartalmú mellett Romániában nem 2,8-ast, hanem 3,5-öst forgalmaznak, ezt a magyar 3,6-ossal vetettük össze.
• Trappista sajt helyett Edam tömbsajtot néztünk.
• Néhány terméknek nem találtunk megfelelő párt, ilyen volt például a túró vagy a kifli, ezeket kihagytuk a kosárból.

A módosítások után a bevásárlólistánknak ez a 35 eleme lett:

A következő grafikonon bemutatjuk ennek a 35 terméknek az árát, az adatfelvételkor, azaz szeptember 30-án érvényes, 73 forintos lej árfolyammal átszámolva.

Rögtön látszik a grafikonra nézve, hogy a termékek döntő többsége Romániában olcsóbb, ám kissé meglepő módon a 35-ből 10 olyat is találtunk, amely Magyarországon kerül kevesebbe. Igaz, a liszt esetében ez ma már nem igaz, mert éppen október első napjaiban emelt árat 25 százalékkal a magyar Lidl, a tojásnál pedig elhanyagolható, 0,3 forint az eltérés, de a további nyolc terméknél a magyar vásárló fizet kevesebbet, ezek a következők: az ESL tejek, a 1,5-es UHT tej, csirke- és pulykamellfilé, az ásványvíz, a só, és a gouda sajt.

Az azonban már első ránézésre is megjósolható, hogy a mi bevásárlólistánkkal Magyarországon jóval többet fogunk fizetni a kasszánál, mint Romániában.

Míg Budapesten 14 328 forintot mutat a végösszeg, Kolozsváron átszámolva 12 800 forint a kosár összköltsége, vagyis ott 10,6 százalékkal olcsóbb ez a bevásárlás.

Érdemes kiemelni, hogy a romániai kosár értékét elsősorban a zöldségek Magyarországról nézve döbbenetesen alacsony ára húzza lefelé, míg ahogy fent említettük, a tejek és a húsok inkább ott drágábbak.

Más kérdés, hogy mekkora teher mindez egy magyar és egy romániai családnak. Ezt nem is olyan könnyű megállapítani, mert a valósághoz az állna a legközelebb, ha a jelenlegi nettó medián bérekhez tudnánk hasonlítani az értékeket. Ilyen adat megbízhatóan azonban csak az Eurostatnál van a két országra nézve, azok viszont tavalyi átlagok. A számolásunknál ezért elvégeztünk egy nem hivatalos korrekciót: mivel mindkét országban körülbelül átlagosan 8 százalékos volt a béremelkedés tavaly óta, ezzel a 8 százalékkal megnöveltük a tavalyi uniós adatokat. Ezek alapján pedig abból indultunk ki a számolásunknál, hogy a nettó medián bér ma Romániában havi 384 euró, Magyarországon pedig 583 euró.

Ha ezeket átváltjuk forintra, és megnézzük, hogy ennek mekkora részét adja a bevásárlás összköltsége, akkor azt az eredményt kapjuk, hogy

Romániában ez a bevásárlás a havi bér 9,2 százalékát, Magyarországon viszont csak a 6,8 százalékát viszi el.

Nem meglepő módon tehát ugyanazt az eredményt kaptuk, mint a francia-magyar összehasonlításnál, csak fordítva: hiába kerül többe nálunk a bevásárlás, a magasabb jövedelmeknek köszönhetően ez jóval kevésbé megterhelő, mint Romániában.

A Transindex együttműködésével kiszámoltuk a kosarak áfatartalmát is. Romániában az élelmiszerekre 9, Magyarországon pedig 5, 18 és 27 százalékos áfa rakódik (a wc-papír a kosár egyetlen nem élelmiszer terméke, ennek romániai áfatartalma 19 százalék). Számításaink szerint a romániai kosár áfatartalma 1080 forintnak megfelelő lej, a magyar kosár áfatartalma viszont 2394 forint.

A magyar állam majdnem 2,5-szer annyi adót szedett be a vásárlásunk után, mint a román.

Korábbi cikkünkből az derült ki, hogy a magyar-francia áfaviszonylatban 2,7-szeres a szorzó, ennyivel többet szed a magyar állam, mint a francia, vagyis majdnem ugyanannyi az eltérés aránya, mint Romániában. Így most már két konkrét adatunk is van arra, hogy nemzetközi összehasonlításban az élelmiszerek áfaterhelése milyen kiugróan magas Magyarországon.

A másik oldalról nézve ugyanezt, a kosarunk 11 720 forintnak megfelelő lej bevételt eredményez a Lidl romániai leányvállalatának, és 11 934 forintot a magyar leánynak.

Fogyasztói kosarunk nem reprezentatív és nem hivatalos, de érdekes módon többek között azt az eredményt hozta a felmérésünk, hogy

egy Lidl bolt ugyanakkora bevételhez jut Romániában, mint Magyarországon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHuszonöt százalékkal drágult a liszt, az olcsó tészta máris eltűnőben van a boltokbólAhogy arra számítani lehetett, a járvány utáni infláció elkezdett megjelenni az élelmiszerboltokban. A szokásos G7 nagy bevásárlás költségét már csak néhány olcsóbb zöldség-gyümölcs tartja szinten.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg olcsóbb a Lidl külföldön?Elvégeztük ugyanazt a nagy bevásárlást egy francia és egy magyar Lidlben, és az eredmény több szempontból is tanulságos lett.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat áfa árak bér élelmiszer kiskereskedelem Lidl összehasonlítás Románia Olvasson tovább a kategóriában