Kifejezetten erős nyarat zárt a hazai vendéglátóipar. A szektor teljesítményét a járvány, az amiatti lezárások, és a home office nagyon látványosan visszavetették. A harmadik hullám utáni nyitást követően júniusban azonban sikerült visszakapaszkodni a két évvel korábbi szint közelébe. Július-augusztusban pedig felül is múlta a forgalom az eddigi csúcsnak számító 2019. nyári adatokat.
Havi harmincmilliárd hiányzik
A szezonális hatásoknak megfelelően a rekord elsősorban a kereskedelmi vendéglátóhelyeknek köszönhető, hiszen a munkahelyi egységek bevétele a szabadságolások miatt mindig a nyári hónapokban a legalacsonyabb. Az éttermek, büfék, cukrászdák, italüzletek és zenés szórakozóhelyek forgalma viszont épp ilyenkor pörög fel a legjobban. A statisztikai hivatal pénteken közzétett adatai szerint az ilyen kereskedelmi vendéglátóhelyeken augusztusban már majdnem 157 milliárd forintot költöttünk el. A járvány előtti csúcsot épp két évvel korábban értük el valamivel több mint 148 milliárd forinton.
Persze a mostani bevétel még mindig messze elmarad attól, amennyi a pandémia nélkül lehetett volna. A járványt megelőző öt évben átlagosan 13 százalékkal emelkedett az ilyen kereskedelmi egységek bevétele. Ha ez a növekedési ütem az előző két évben is fennmarad, akkor most nyáron a csúcson a 190 milliárdot közelítette volna a forgalom.
A munkahelyi vendéglátóhelyek esetében nincs ekkora eltérés a valós és a potenciális bevétel között, mivel ez a szegmens már a járvány előtt sem bővült túl gyorsan. Az ilyen szolgáltatók számára az igazi csapást inkább az jelentette, hogy a jellemzően az év legnagyobb forgalmát hozó hónapban, májusban még épp csak lecsengőben volt a harmadik hullám Magyarországon, így akkor ők is masszív milliárdokat buktak.
Gyorsul az árak emelkedése
A KSH adatai alapján ráadásul a bevétel növekedését egyelőre nem elsősorban az árak drasztikus emelkedése hajtja, hanem az, hogy többet járunk ilyen helyekre. Bár az ágazati infláció már augusztusban is szép lassan kúszott felfele, ekkor még csak nagyjából 6 százalékos volt.
Ez persze nem kevés, de egyrészt a korábbi időszakokban sem volt drasztikusan nagyobb a drágulás, másrészt ágazati szakértők ennél sokkal jelentősebb áremelkedést jósolnak. Gendúr András, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének gasztronómiai társelnöke a G7-nek azt mondta: olyan mértékben drágultak az élelmiszerek, és nőttek a bérek is a szektorban, hogy ezt a vendéglátósok nagy része már nem tudja kigazdálkodni. Az elmúlt hetekben erre jött rá az energiaárak megugrása is, ami szintén komoly többletköltséget okozhat a szolgáltatóknak. Gendúr András szerint épp ezért jelentős,
akár 30-40 százalékos drágulás is lehet az éttermekben.
A felfutó inflációnak egyébként a KSH fogyasztói árakról szóló szeptemberi jelentésében már látszanak is az előjelei. Ha csak az éttermeket nézzük, ott már korábban is kissé magasabb volt az áremelkedés, mint úgy általában a vendéglátóhelyeknél*Ahogy azt fent is írtuk, a statisztikai hivatal az éttermek mellett ide sorolja a büféket, cukrászdákat, italüzleteket és zenés szórakozóhelyeket is. Szeptemberben azonban ez még tovább emelkedett, olyannyira, hogy a hivatal még rövid összefoglalójában is kiemelte. Az éttermi infláció most 7,3 százaléknál tart, a munkahelyi étkezésé pedig már a tízet közelíti.
Bár a korábbi években volt már példa hasonló mértékű drágulásra, az év eleji szinthez képest ez egyértelműen az árak emelkedésének jelentős gyorsulását mutatja.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
