Kifejezetten erős nyarat zárt a hazai vendéglátóipar. A szektor teljesítményét a járvány, az amiatti lezárások, és a home office nagyon látványosan visszavetették. A harmadik hullám utáni nyitást követően júniusban azonban sikerült visszakapaszkodni a két évvel korábbi szint közelébe. Július-augusztusban pedig felül is múlta a forgalom az eddigi csúcsnak számító 2019. nyári adatokat.
Havi harmincmilliárd hiányzik
A szezonális hatásoknak megfelelően a rekord elsősorban a kereskedelmi vendéglátóhelyeknek köszönhető, hiszen a munkahelyi egységek bevétele a szabadságolások miatt mindig a nyári hónapokban a legalacsonyabb. Az éttermek, büfék, cukrászdák, italüzletek és zenés szórakozóhelyek forgalma viszont épp ilyenkor pörög fel a legjobban. A statisztikai hivatal pénteken közzétett adatai szerint az ilyen kereskedelmi vendéglátóhelyeken augusztusban már majdnem 157 milliárd forintot költöttünk el. A járvány előtti csúcsot épp két évvel korábban értük el valamivel több mint 148 milliárd forinton.
Persze a mostani bevétel még mindig messze elmarad attól, amennyi a pandémia nélkül lehetett volna. A járványt megelőző öt évben átlagosan 13 százalékkal emelkedett az ilyen kereskedelmi egységek bevétele. Ha ez a növekedési ütem az előző két évben is fennmarad, akkor most nyáron a csúcson a 190 milliárdot közelítette volna a forgalom.
A munkahelyi vendéglátóhelyek esetében nincs ekkora eltérés a valós és a potenciális bevétel között, mivel ez a szegmens már a járvány előtt sem bővült túl gyorsan. Az ilyen szolgáltatók számára az igazi csapást inkább az jelentette, hogy a jellemzően az év legnagyobb forgalmát hozó hónapban, májusban még épp csak lecsengőben volt a harmadik hullám Magyarországon, így akkor ők is masszív milliárdokat buktak.
Gyorsul az árak emelkedése
A KSH adatai alapján ráadásul a bevétel növekedését egyelőre nem elsősorban az árak drasztikus emelkedése hajtja, hanem az, hogy többet járunk ilyen helyekre. Bár az ágazati infláció már augusztusban is szép lassan kúszott felfele, ekkor még csak nagyjából 6 százalékos volt.
Ez persze nem kevés, de egyrészt a korábbi időszakokban sem volt drasztikusan nagyobb a drágulás, másrészt ágazati szakértők ennél sokkal jelentősebb áremelkedést jósolnak. Gendúr András, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének gasztronómiai társelnöke a G7-nek azt mondta: olyan mértékben drágultak az élelmiszerek, és nőttek a bérek is a szektorban, hogy ezt a vendéglátósok nagy része már nem tudja kigazdálkodni. Az elmúlt hetekben erre jött rá az energiaárak megugrása is, ami szintén komoly többletköltséget okozhat a szolgáltatóknak. Gendúr András szerint épp ezért jelentős,
akár 30-40 százalékos drágulás is lehet az éttermekben.
A felfutó inflációnak egyébként a KSH fogyasztói árakról szóló szeptemberi jelentésében már látszanak is az előjelei. Ha csak az éttermeket nézzük, ott már korábban is kissé magasabb volt az áremelkedés, mint úgy általában a vendéglátóhelyeknél*Ahogy azt fent is írtuk, a statisztikai hivatal az éttermek mellett ide sorolja a büféket, cukrászdákat, italüzleteket és zenés szórakozóhelyeket is. Szeptemberben azonban ez még tovább emelkedett, olyannyira, hogy a hivatal még rövid összefoglalójában is kiemelte. Az éttermi infláció most 7,3 százaléknál tart, a munkahelyi étkezésé pedig már a tízet közelíti.
Bár a korábbi években volt már példa hasonló mértékű drágulásra, az év eleji szinthez képest ez egyértelműen az árak emelkedésének jelentős gyorsulását mutatja.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
