Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. április 1. 12:57 Adat

A leginkább környezetszennyező légitársaságok kapták a legtöbb állami támogatást

A járvány miatt kiosztott három legnagyobb állami mentőcsomagot kapó európai légitársaság volt a három legnagyobb szennyező is egyben 2019-ben, tehát azelőtt, hogy a járvány miatt radikálisan visszaesett volna az iparág forgalma – derül ki két civilszervezet, a Transport & Environment (T&E) és a Carbon Market Watch (CMW) kormányok által kiadott adatokon alapuló gyűjtéséből. A dokumentumot pontosan egy évvel azt követően tették közzé, hogy az Európai Bizottság engedélyezte a légitársaságok állami megmentését.

Ez az első alkalom, hogy a legnagyobb légitársaságok teljes kibocsátására vonatkozó adatokat hoztak nyilvánosságra, vagyis tartalmazzák az Európába érkező és a kontinenst elhagyó hosszútávú járatok kibocsátási adatait is. Olaszország és Románia viszont nem szolgáltatott adatot, ezért – ahogy az alábbi táblázatban látszik – az Alitaliát nem tudták elhelyezni a mezőnyben, pedig jó eséllyel bekerülhetne a top tízbe.

A negyedik oszlopban a szén-dioxid-kibocsátás millió tonnában, az ötödikben a koronavírus-járvány miatt kapott állami segítség millió euróban

Andrew Murphy, a Transport & Environment igazgatója a gyűjtés kapcsán megjegyezte, hogy a járvány miatt kiosztott állami támogatások harmadát kapták meg a legnagyobb szennyezők. Szerinte ahelyett, hogy pénzt öntenének ezekbe a vállalatokba, a kormányoknak az iparág kizöldítésére kellene fókuszálniuk. A légitársaságoknak pedig adózniuk kéne a kibocsátásuk után, és minél hamarabb át kellene állniuk kevésbé szennyező üzemanyagok használatára.

A T&E az adatok alapján azt is kielemezte, hogy a légitársaságok a kibocsátások mekkora részéért fizetnek szén-dioxid-adót az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS) keresztül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz volt Európa legmelegebb nyara, és befektetők vagyonokat kerestek ezenAz idei nyár egyik legjobb befektetése a karbon kredit volt, ami az EU klímapolitikájának egyik sarokköve. De hogy működik ez, és jó, ha a hedge fundok a klímaváltozáson szedik meg magukat?

Ennek a hatálya alá jelenleg ugyanis csak az Európán belül repülőjáratok tartoznak, az Európát elhagyó és Európába érkező járatok nem. A Lufthansa, a British Airways és az Air France 2019-ben a kibocsátásaik 77, 86 és 83 százalékáért nem fizettek adót egyáltalán. (Ezt mutatják alább az oszlopok sárgán színezett részei.)

Az Európai Bizottság júniusban fog döntést hozni arról, hogy az Európába érkező és Európát elhagyó járatok bekerülnek-e az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá. Valamint egy olyan törvénytervezetet is beterjesztenek majd, ami a légitársaságokat olyan tisztább üzemanyagok használatára kötelezi majd, mint az e-kerozin.

Az EU 2008-ban kísérletet tett arra, hogy az uniós és unión kívüli desztinációk között repülő járatokat bevegyék az ETS hatálya alá, de akkor az iparági lobbi elérte, hogy elhalasszák a döntést egy potenciális ENSZ szén-dioxid-kibocsátási szabályozás lehetséges bevezetésére hivatkozva. A T&E a múlt héten szerzett meg egy nem publikált uniós tanulmányt, ami szerint „kicsi a valószínűsége annak”, hogy a Corsia néven futó ENSZ-kezdeményezés csökkentse az iparági kibocsátást. Gilles Dufrasne, a Carbon Market Watch szakreferense szerint a Corsiát az iparági lobbi arra használja, hogy fenntartsa a status quót, ezért az EU-nak ellen kell állnia a nyomásnak, és az ETS kiterjesztésén kellene dolgoznia.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagy hiba lenne, ha úgy indítanák újra a padlóra került légitársaságokat, mintha mi sem történt volnaGyakorlatilag nulláról kell felállnia a teljes iparágnak a legtöbb esetben állami segítséggel. Ez alkalmat adhatna arra, hogy a szektorral egy új, zöldebb alkut kössünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA környezetszennyező repülést elfelejti az állam adóztatniEgy szinte észrevétlen adóval milliárdokhoz juthatna a magyar költségvetés is, ráadásul a hatása is jó lenne. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy áfa- és jövedéki adómentes a kerozin.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat állami támogatás kibocsátáskereskedelem klímaváltozás légiközlekedés szén-dioxid kibocsátás üvegház Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2024. július 24. 12:40 Adat

Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni

A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.

Jandó Zoltán
2024. július 24. 05:46 Adat

Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma

Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 15:58 Adat, Vállalat

A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban

Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.

Fontos

Bucsky Péter
2024. július 25. 18:19 Élet, Pénz

Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál

Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 13:52 Adat, Pénz

Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük

A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.

Bucsky Péter
2024. július 23. 05:19 Közélet, Vállalat

A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?

Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.