Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. július 3. 17:26 Adat

A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül

A koronavírus-járvány hatására radikálisan csökkent a hazai cégek reklámköltése január és május között. A Kantar Hungary adatbázisának segítéségével az idei év első öt hónapjának reklámmegjelenési adatait vetettük össze a megelőző év hasonló időszakával. Listaáron számítva a magyar médiapiac reklámbevételei 6,9 százalékkal csökkentek, de a piaci költések ennél sokkal jobban, 7,4 százalékkal estek vissza. Közben az államiak még nőttek is 11,6 százalékkal.

A Kantar adataiból a bruttó reklámköltést lehet nyomon követni: a cég munkatársai a hirdetési listaárak és a megjelenések alapján számítják ki ezt az értéket. A médiapiacon azonban bevett gyakorlat a jelentős, egyes estekben akár 90 százalékos kedvezmények alkalmazása. Ezért a Kantar adatait a 2019-es, a Magyar Reklámszövetség által összeállított reklámtorta adataival vetettük össze, így médiatípusonként megkaptuk, hogy a bruttó költések mekkora része a nettó költés. Ez alapján pedig a 2020-as adatokat is nettósítottuk.

 

Míg a piaci reklámok esetében nagyon jelentős a kedvezmény mértéke, korábbi kutatásunk és a piaci információk alapján az látszik, hogy az állami hirdetéseknél a bruttó költés körülbelül 75 százaléka került a hirdetéseket megjelentető cégekhez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízszeres áron is hirdetnek az állami cégek a baráti médiábanEgy fillért sem próbálnak megtakarítani az állami cégek, ha reklámról van szó. 5 állami hirdetési forintból 4 a kormánypárti médiafelületeknél köt ki.

Az állam a hazai reklámpiacon meghatározó szereplő: 2019 első öt hónapjában a hirdetési költések 26, 2020-ban már 32 százalékát a kormány és az állami cégek, szervezetek költötték el.

Fontos kiemelni, hogy itt a hazai cégeknél elköltött pénzről van szó. Tavaly 59,2 milliárd forintot költöttek az IAB által készített jelentés szerint a hazai vállalkozások a nemzetközi digitális platformoknál, alapvetően a Google-nél és a Facebooknál. Ennek nem ismerjük az időbeli megoszlását és azt sem, hogy idén hogyan alakult. De ha időarányosan elosztjuk a hónapok között, és idén is változatlan kiadást veszünk figyelembe, akkor is 20 százalékról 24-re nőtt az állami hirdetések szerepe*Azt pedig végképp nem tudjuk, hogy az állam és állami szereplők mennyit költenek ezeknél a hazai adókat részben elkerülő, a legjelentősebb adótartozók NAV-listáján évek óta bérelt hellyel rendelkező cégeknél..

A kormányzat koronavírussal kapcsolatos kommunikációja végső soron egy a médiapiacot segítő lépésnek is tekinthető, becslésünk szerint

a reklámpiaci visszaesés miatt elmaradó bevételek harmadát pótolta az állami hirdetések megugrása.

Azt is megbecsültük, hogy az egyes médiafelületeken belül milyen szerepet töltenek be az állami hirdetések: a leginkább a napilapok és a közterületi reklámhordozók esetében jelentős a kormányzattól származó bevételek aránya – bár utóbbi esetében pont idén lehetett jelentős visszaesés. Az állami hirdetések az online média esetében játsszák a legkisebb szerepet. A legnagyobb növekedés pedig a tévés piacon zajlott le az elmúlt egy évben.

 

Az állami költések jelentős része a NER-, azaz kormányközeli tulajdonban lévő vállalatokhoz jutott. 2019 első öt hónapjában még csak a kiadások 66, idén már 84 százaléka került ilyen médiafeleletekhez. Ebben szerepe lehet például olyan kampányoknak, mint például amit a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara indított idén. Listaáron egymilliárd forintot költöttek a TV2-csoportnál – más médiafelületen nem jelentek meg ezek a reklámok.

 

A Miniszterelnökség a járvánnyal kapcsolatban listaáron 18,9, ténylegesen 13,7 milliárd forintot költött év eleje óta. Összességében azonban nem növelték ennyivel a hirdetési költségeiket, ezek bruttó 20-ról 24 milliárdra nőttek, tehát a koronavírussal kapcsolatos kormányzati kommunikációra más állami hirdetések forrásait használták fel alapvetően. Egyébként nem csak az állam aktivizálta magát a járványhoz kapcsolódó kommunikációban: március és május között az ezzel kapcsolatos fizetett médiamegjelenések 89 százalékát magáncégek rendelték meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokba kerül a propaganda, egy év alatt 65 milliárd ment el állami kommunikációraAz volt a terv, hogy egy év alatt 25 milliárdot költ el az állam kommunikációra, de csak a Soros-palkátokra ennek majdnem a másfélszerese ment el.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat állami reklámköltés koronavírus médiapiac reklámköltés Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2025. április 10. 06:08 Adat, Közélet

Az egy lábon álló gazdaság doppingolásával fordul rá a választásokra a kormány

Példátlanul hosszú ideje a fogyasztás a magyar gazdaság egyetlen húzóereje, és a gazdaságpolitika ennek további erősítésére koncentrál.

Jandó Zoltán
2025. április 8. 11:48 Adat

A KSH inflációs boszorkányhonyhájába is belátást engedhet az árrésstop

Előbb érkezett meg az árrésstop hatása, mint a szakértők várták. Vagy nagyon gyorsan gyűjtött adatokat a KSH, vagy áprilisban még nagyobb árcsökkenés jön.

Bucsky Péter
2025. április 8. 06:05 Adat, Közélet

Nem az árrés nagysága dönti el, kit kényszerít árcsökkentésre a kormány

Ha ismét le kell győzni az inflációt, akkor az sem baj, ha emiatt a fapados megoldások irányába kénytelenek mozdulni a kereskedők és a szolgáltatók.

Fontos

Schaffhauser Tibor
2025. április 9. 17:20 Világ

Sokat veszíthetünk azzal, hogy még mindig nincs uniós klímacél 2040-re

Középtávú cél nélkül nehezebb a klímaátmenet, pedig a magyar elemzések szerint is megérné a gyorsabb átállás a kibocsátásmentes gazdaságra.

Vámosi Ágoston
2025. április 9. 14:35 Világ

Tovább durvul a kereskedelmi háború, és még kész sincs az EU válasza

Kína visszalőtt az 50 százalékos emelésre, az EU számára az a kérdés, hogy keménységgel vagy kompromisszumkészséggel kerülhet-e közelebb a céljához.

Torontáli Zoltán
2025. április 9. 12:55 Közélet, Vállalat

Megörökli a következő kormány a bankok és telekom cégek áremelési szándékait

Teljes piacok kényszerültek „önkéntesen kötelező” lépésre a hatósági beavatkozás réme miatt. Az inflációs nyomásból így jut a következő kormánynak is.