Bár a magyarokra nézve megdöbbentő következtetéseket vonhatunk le az Eurobarométer nemrég nyilvánosságra került eredményeiből – a hazai válaszadók bizonyultak a legelfogadóbbnak a korrupció iránt az unióban –, tévedés azt gondolni, hogy a társadalom minden csoportjában egyöntetűen alacsony az efféle cselekmények felett szemet hunyó állampolgárok aránya.
Jelentős különbség mutatkozik például a 24 év alattiak és az idősebbek vélekedései között: a legfiatalabb korosztály a többihez képest sokkal kevésbé elnéző a korrupciós esetekkel kapcsolatban.
Ennek tudatában kevés meglepetésre adhat okot, hogy a különböző státuszban lévő csoportok közül a diákok tartják a legnagyobb arányban elfogadhatatlannak a korrupciót. Érdemes mellettük a munkanélkülieket*Igaz, a megkérdezett munkanélküliek száma épphogy elemezhető, mindössze 35 fő. A teljes magyarországi minta 1026 fő megkérdezésén alapult. is megemlíteni, akik szintén kevéssé bizonyulnak elnézőnek ezekkel az esetekkel szemben a társadalom többi részéhez képest.
A különböző típusú településeken élők hozzáállásában is markáns eltérések mutatkoznak. A korrupciót Magyarországon leginkább a falvak lakói vetik meg, a legelfogadóbbak pedig a kisebb városokban élők.
A bal- és jobboldali polgárok között húzódó politikai skála mentén is látható töréspont, a jobboldali gondolkodásúak körében tapasztaltak magasabb toleranciát a korrupcióval kapcsolatban a kérdezőbiztosok.
Érdekesség – bár a résztvevők esetében nem meglepő -, hogy a korrupcióban való érintettség is növeli a jelenség elfogadásának valószínűségét. Akik voltak részesei vagy szemtanúi ilyen eseteknek, jelentősen kisebb arányban ítélik el a korrupt cselekményeket.
Végül pedig érdemes az alábbi térkép alapján egy pillantást vetni az országon belüli regionális különbségekre is, mert e tekintetben is éles eltérések láthatók: leginkább a nyugat-magyarországi lakosok ellenzik a korrupciót, míg a középső és az északi, északkeleti országrészekben élők jóval elfogadóbbak.
A fentebbi ábrákat nézve megfigyelhető, hogy a korrupciót elfogadhatatlannak tartók aránya az uniós tagállamokban mért átlagot még a jelenséget leginkább elutasító magyarországi csoportokban sem érte el. Továbbá fontos megjegyezni, hogy a fenti ábrákon csupán összefüggések mutatkoznak a korrupció megítélése és a megkérdezettek bizonyos tulajdonságai között. Az Eurobarométer jelenleg elérhető adatai*Az elemi adatok nem érhetők el, csak táblázatos összesítéseket közöl a felmérés eredményeiről az Európai Unió Open Data Portálja. mélyebb elemzésre egyelőre nem adnak lehetőséget, a pontos oksági kapcsolatok és hatásmechanizmusok így még nem tárhatók fel.
Adat
Már az elején elvéthetjük az egymilliós átlagbérhez vezető utat
Önmagában nem néz ki rosszul a bérdinamika, de a lassuló trend alapján nagyon meglepő lenne, ha időre elérnénk a kormányzati ígéret kiindulópontját.
Egyre gyakoribbak az iskolákat célzó tömeges bombafenyegetések Közép-Európában
Több tucat magyarországi iskola kapott fenyegető üzenetet csütörtök reggel. Bulgáriában tegnap történt hasonló, Szlovákiában legutóbb tavaly ősszel.
Miért pont most tette ki az ablakba Orbán Viktor a magyar államadósságot?
Akkor dicsekedett a miniszterelnök a szerinte nem növekvő államadóssággal, amikor épp nőtt, de az uniós mezőnyben nem vészes a magyar helyzet.
Fontos
Újra sorban állás jöhet a német határokon
Egy hónap múlva kiderül, ki vezeti a következő négy évben a német kormányt. A legesélyesebb jelölt, Friedrich Merz visszaállítaná a határellenőrzést.
Kezd látszani, hogy milyen cégeket támogat majd a kormány repülőrajtos programja
Nem a nagyobb segítségre szorulók felhozása, sokkal inkább az lehet a most indult Demján Sándor 1+1 alprogram célja, hogy a jók még jobbak legyenek.
Jól hangzik a 8 százalékos banki kamat, de az adó elviszi több mint a negyedét
Elsőre jól hangzanak a banki betétakciók, de 28 százalék az adóteher, és ha befektetési jegyet is kell venni, akkor általában a kockázat is magasabb.
