Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. június 14. 07:25 Adat

A magyarok már el sem tudják képzelni, hogy lehet nem korrupt országban élni

Az Európai Unió tagállamainak közvéleményét rendszeresen monitorozó Eurobarométer tavaly decemberben a korrupcióhoz való viszonyulásukról kérdezgetett 28 ezer uniós állampolgárt. A nemrég közzétett eredmények közül a Magyarországot érintő egyik legérdekesebb adat, hogy

az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon a legnagyobb azoknak az aránya, akik szerint a korrupció elfogadható, de legalábbis együtt lehet vele élni.

Magyarországon a lakosság 38 százaléka utasítja csak el egyértelműen a korrupciót, míg ugyanez az arány a korrupciót leginkább elutasító portugálok körében 88 százalék.

A válaszok alapján a magyarok többsége, 54 százalékuk nem kifejezetten örül a korrupciónak, ugyanakkor megtűri, 8 százalékuk viszont kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy a korrupciót elfogadhatónak tartja. Az is érdekes, hogy Ausztriában egy százalékponttal több volt az ugyanezt az választ választók aránya, és az Egyesült Királyságban is csak egy százalékponttal volt alacsonyabb a korrupciótámogatók aránya. A korrupciópártiak Romániában vannak a legtöbben, ott a megkérdezettek 13 százaléka tartotta kifejezetten rendben lévő dolognak a korrupciót.

Magyarország korrupcióérzékelés szempontból az uniós országok élmezőnyének alsó (vagy a középmezőny felső) részén van, a magyarok 87 százaléka szerint az országban széles körben vagy eléggé elterjedt a korrupció, ami bőven a 71 százalékos uniós átlag felett van. Ugyanakkor a horvátok, görögök, ciprusiak, spanyolok, portugálok, máltaiak és olaszok is úgy érzik, hogy több az országukban a korrupció, mint a magyarok.

Horvátországban gyakorlatilag alig volt olyan megkérdezett, aki szerint az országában nem kiterjedt a korrupció, a skandináv országokban viszont a közvélemény-kutatás alapján az egész Európai Unióban a legalacsonyabb a korrupcióérzékelés, Finnországban csak a megkérdezettek 22 százaléka szerint elterjedt a korrupció, Dániában pedig csak az emberek 35 százaléka szerint jellemző a szabályok megkerülése és a hatalommal való visszaélés.

A legtöbben szintén a skandináv országokban mondták azt, hogy nincs vagy ritka a korrupció az országukban. Az ilyen választ adók aránya Magyarországon 1 százalék volt, ami egyébként pont megegyezik a dán és finn aránnyal ugyanebben a kategóriában, csak azokban az országokban jóval többen ítélték meg úgy, hogy ritka a korrupció az országukban, mint Magyarországon.

A magyarok 47 százaléka szerint trendszerűen sem túl fényes a helyzet, ennyien vélik úgy, hogy az elmúlt három évben nőtt a korrupció az országban. Ez ugyanakkor jóval kisebb arány, mint azoknak az aránya, aki szerint elterjedt a korrupció, ami arra utal,

hogy a magyarok nagy része egyszerűen hozzá van szokva ehhez a helyzethez.

A trendeket negatívan megítélők aránya az EU-tagállamok közül csak Szlovéniában, Cipruson, Horvátországban és Máltán magasabb, mint nálunk.

A magyarok szerint a korrupció leginkább a politikusok és a pártok körében elterjedt, de a magyar válaszadók 42 százaléka szerint kenőpénz adása és elfogadása és a hatalommal való visszaélés személyes célok érdekében a közbeszerzéseket irányító hatóságnál is széles körben elterjedt.

A hálapénz intézményének elterjedtségére utal, hogy a magyar egészségügy ezen a listán harmadik helyre tudott kerülni 44 százalékkal, tehát ennyien mondták azt, hogy a hálapénz adása elterjedt Magyarországon.

Az külön érdekes, hogy ha megnézzük, hogy az EU egyes tagállamaiban hogyan ítélik meg a saját egészségügyi rendszerükben tapasztalható korrupciót az állampolgárok, akkor látszik, hogy Magyarország bőven az uniós átlag felett van. És habár a lista teteje tele van kelet-európai tagállamokkal, a listát még Görögország vezeti, Ciprus pedig két hellyel lemaradva követi.

A felmérésből egyébként az is kiderült, hogy magyarok 45 százaléka nem jelenti a hatóságok felé a korrupciót, mert nem akar bajlódni a bizonyítással, negyedük pedig azt gondolja, hogy a korrupció jelentése semmilyen erőfeszítést nem ér meg.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Eurobarometer hálapénz korrupció közvélemény-kutatás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Debreczeni Anna
2024. március 28. 10:38 Adat

Nőtt a magyar nyugdíjak értéke, de így is leszakadt a lengyel és román szinttől

A hazai átlagnyugdíj 43 százalékkal ér többet, mint 2004-ben, de így is messzebb kerültünk az uniós átlagtól, egyebek mellett a román és lengyel nyugdíjak nagyon gyors növekedése miatt.

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Debreczeni Anna
2024. március 27. 15:21 Adat

A románok ötöde, a horvátok és a bolgárok negyede él külföldön

A külföldön élő magyar népesség aránya 7,3 százalék volt 2020-ban, ez a legalacsonyabb a kelet-közép-európai térségben.

Fontos

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.