Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. június 14. 07:25 Adat

A magyarok már el sem tudják képzelni, hogy lehet nem korrupt országban élni

Az Európai Unió tagállamainak közvéleményét rendszeresen monitorozó Eurobarométer tavaly decemberben a korrupcióhoz való viszonyulásukról kérdezgetett 28 ezer uniós állampolgárt. A nemrég közzétett eredmények közül a Magyarországot érintő egyik legérdekesebb adat, hogy

az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon a legnagyobb azoknak az aránya, akik szerint a korrupció elfogadható, de legalábbis együtt lehet vele élni.

Magyarországon a lakosság 38 százaléka utasítja csak el egyértelműen a korrupciót, míg ugyanez az arány a korrupciót leginkább elutasító portugálok körében 88 százalék.

A válaszok alapján a magyarok többsége, 54 százalékuk nem kifejezetten örül a korrupciónak, ugyanakkor megtűri, 8 százalékuk viszont kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy a korrupciót elfogadhatónak tartja. Az is érdekes, hogy Ausztriában egy százalékponttal több volt az ugyanezt az választ választók aránya, és az Egyesült Királyságban is csak egy százalékponttal volt alacsonyabb a korrupciótámogatók aránya. A korrupciópártiak Romániában vannak a legtöbben, ott a megkérdezettek 13 százaléka tartotta kifejezetten rendben lévő dolognak a korrupciót.

Magyarország korrupcióérzékelés szempontból az uniós országok élmezőnyének alsó (vagy a középmezőny felső) részén van, a magyarok 87 százaléka szerint az országban széles körben vagy eléggé elterjedt a korrupció, ami bőven a 71 százalékos uniós átlag felett van. Ugyanakkor a horvátok, görögök, ciprusiak, spanyolok, portugálok, máltaiak és olaszok is úgy érzik, hogy több az országukban a korrupció, mint a magyarok.

Horvátországban gyakorlatilag alig volt olyan megkérdezett, aki szerint az országában nem kiterjedt a korrupció, a skandináv országokban viszont a közvélemény-kutatás alapján az egész Európai Unióban a legalacsonyabb a korrupcióérzékelés, Finnországban csak a megkérdezettek 22 százaléka szerint elterjedt a korrupció, Dániában pedig csak az emberek 35 százaléka szerint jellemző a szabályok megkerülése és a hatalommal való visszaélés.

A legtöbben szintén a skandináv országokban mondták azt, hogy nincs vagy ritka a korrupció az országukban. Az ilyen választ adók aránya Magyarországon 1 százalék volt, ami egyébként pont megegyezik a dán és finn aránnyal ugyanebben a kategóriában, csak azokban az országokban jóval többen ítélték meg úgy, hogy ritka a korrupció az országukban, mint Magyarországon.

A magyarok 47 százaléka szerint trendszerűen sem túl fényes a helyzet, ennyien vélik úgy, hogy az elmúlt három évben nőtt a korrupció az országban. Ez ugyanakkor jóval kisebb arány, mint azoknak az aránya, aki szerint elterjedt a korrupció, ami arra utal,

hogy a magyarok nagy része egyszerűen hozzá van szokva ehhez a helyzethez.

A trendeket negatívan megítélők aránya az EU-tagállamok közül csak Szlovéniában, Cipruson, Horvátországban és Máltán magasabb, mint nálunk.

A magyarok szerint a korrupció leginkább a politikusok és a pártok körében elterjedt, de a magyar válaszadók 42 százaléka szerint kenőpénz adása és elfogadása és a hatalommal való visszaélés személyes célok érdekében a közbeszerzéseket irányító hatóságnál is széles körben elterjedt.

A hálapénz intézményének elterjedtségére utal, hogy a magyar egészségügy ezen a listán harmadik helyre tudott kerülni 44 százalékkal, tehát ennyien mondták azt, hogy a hálapénz adása elterjedt Magyarországon.

Az külön érdekes, hogy ha megnézzük, hogy az EU egyes tagállamaiban hogyan ítélik meg a saját egészségügyi rendszerükben tapasztalható korrupciót az állampolgárok, akkor látszik, hogy Magyarország bőven az uniós átlag felett van. És habár a lista teteje tele van kelet-európai tagállamokkal, a listát még Görögország vezeti, Ciprus pedig két hellyel lemaradva követi.

A felmérésből egyébként az is kiderült, hogy magyarok 45 százaléka nem jelenti a hatóságok felé a korrupciót, mert nem akar bajlódni a bizonyítással, negyedük pedig azt gondolja, hogy a korrupció jelentése semmilyen erőfeszítést nem ér meg.

Adat Eurobarometer hálapénz korrupció közvélemény-kutatás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2020. július 3. 17:26 Adat

A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül

Minden harmadik reklámforintot az állam tolja bele a magyar médiába. A Miniszterelnökség közel 14 milliárdot költött a járvánnyal kapcsolatos kommunikációra.

Hajdu Miklós
2020. június 28. 07:29 Adat

Akkor érdekli az embereket a koronavírus, amikor épp lezárások vannak, de akkor nagyon

Már messze nem érdekli az embereket annyira a koronavírus, mint a csúcson. Még azokban az országokban sem, ahol még mindig növekszik az esetek száma.

Jandó Zoltán
2020. június 24. 16:06 Adat

Minden, amit a koronavírus magyarországi gazdasági hatásáról tudunk

Összegyűjtöttünk néhány olyan grafikont, amelyekből látszik, milyen nagy változásokat okozott a járvány.

Fontos

Torontáli Zoltán
2020. július 4. 07:47 Élet, Világ

Rengeteg műanyag van a ruhádban, amit borzasztó nehéz újrahasznosítani

Míg a PET-palackok és a papír újrahasznosítása technológiailag már régóta megoldott művelet, a textileké még mindig nem az.

Bucsky Péter
2020. július 2. 06:49 Közélet

Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.

Torontáli Zoltán
2020. június 30. 11:58 Élet

A járvány számai azt mutatják, hogy nem kell annyit orvoshoz járni, amennyit szoktunk

Visszaesett mindenfajta orvos-beteg találkozás, de a telemedicina még kezdetleges formában is jobban működik, mint amennyire eddig használta a magyar egészségügy.