Saját tapasztalataink alapján meglepő lehet, de a világ egészét tekintve a mérések kezdete óta soha nem volt még olyan meleg a május, mint a mögöttünk hagyott hónap – derült ki az EU Kopernikusz szolgálatának adataiból.
Globálisan 0,63 Celsius-fokkal haladta meg az idei május az 1981-2010 közötti évek azonos hónapjainak átlagát, az eddig rekordtartó 2016-os májust 0,05 fokkal múlta felül. Az alábbi térképen a piros árnyalataival jelölve látható, hogy ez elsősorban mely térségeknek köszönhető: Szibéria északnyugati részén az eltérés a 10 fokot is meghaladta, de Nyugat-Alaszka és az Antarktisz több térsége is jóval melegebb volt az említett időszakban megszokottnál.
Európa térképén jól látszik, hogy a kontinens hazánkat is magában foglaló jókora részén viszont más volt a helyzet. Északnyugati irányból szinte folyamatos volt a hideg utánpótlása, ezért a Skandináviától a Balkánig terjedő térségben hidegebb volt a megszokottnál a május. Ez az egész európai átlagot lehúzta 0,3 fokkal az 1980-2010-es referencia-időszakra jellemző alá.
Ha a három tavaszi hónapot egyben vizsgáljuk, akkor Közép-Európában kevésbé markáns az eltérés, de azért egy picit így is elmaradt a hőmérséklet a megszokottól. Európa egészében viszont már átfordul az előző mutató, 0,7 fokkal volt melegebb a tavasz, mint 1980-2010 átlaga.
Ami ezen a térképen is feltűnő, az Szibéria északi-északnyugati részén a rendkívüli meleg. Ennek hatására a térségben a folyók jege minden korábbinál hamarabb kezdett olvadni, a korábban örökké fagyott altalaj, a permafroszt olvadását pedig már összefüggésbe hozták a norliszki ipari katasztrófával is, amely során egy hatalmas tárolóból 20 ezer tonna üzemanyag került a környezetbe. A rendkívüli meleg miatt pedig máris újra erdőtüzekkel kell küzdeni Szibériában.
Érdemes megnézni a tavaly júliustól idén májusig tartó 12 hónapos időszakot is, amelynek hőmérséklete globálisan 0,66 fokkal lépte túl az 1980-2010-es átlagot. Egyben csúcsot is beállított, pont ugyanakkora volt ugyanis az átlaghőmérséklet, mint a 12 havi gördülő átlagban eddig egyedül vezető 2015. október-2016. szeptember közötti időszakban. (A naptári éveket tekintve egyébként 2016 eddig a csúcstartó, 2019 a második legmelegebb.)
Ez a 0,66 fokos túllépés nem tűnik olyan soknak, csakhogy
ha nem az 1980-2010-es időszakhoz, hanem az iparosodás előtti korhoz viszonyítunk, akkor a többlet 1,3 Celsius-fok.
A párizsi klímaegyezmény szerint ugyebár nem szabadna átlépni az 1,5 fokot, vagyis ehhez már vészesen közel vagyunk. Főleg annak tudatában, hogy a hetvenes évek óta évtizedenként közel 0,2 fokot nőtt az átlaghőmérséklet.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
