A dolgozó magyar fiatalokat kevésbé fenyegeti a szegénység, mint sok európai sorstársukat
A munkát vállaló 18-24 évesek körében a szegénység kockázata valamivel nagyobb, mint a teljes népességben az Európai Unió egészét nézve. A szegénység kockázata az EU-ban dolgozó fiatalok 11 százalékát érintette az Eurostat frissen kiadott, 2017-re vonatkozó statisztikája szerint*Bár a statisztikai hivatal 2017-re adta ki a friss adatokat, azok valójában az országok túlnyomó részében az egy évvel korábbi helyzetet jellemzik., míg ez az arány az összes felnőtt munkavállalót nézve már csak 9,4 százalék.
Magyarország esetében azonban épp az európai tendenciák ellenkezőjét tapasztalhatjuk. A fiatal magyar dolgozók körében ugyanis a szegénységnek való kitettség rátája mindössze 6,6 százalék, ami uniós összehasonlításban egészen alacsony: ha rangsorba állítjuk a tagállamokat, Magyarország a hetedik helyre kerül.
Ezzel szemben a teljes dolgozó felnőtt népességet nézve már az uniós átlagot meghaladó 10,2 százalékos arányt rögzített az Eurostat. Ez utóbbi adattal Magyarország már egyáltalán nem szerepel olyan jól az Európai Unión belül, a tagállamokat e ráta szerint sorba rendezve a huszonegyedik helyre kerül.
Érdemes a térképen váltogatni a fiatalokra és az összes felnőttre vonatkozó adatok között, mert vannak meglepő eredmények. Luxemburgban például kifejezetten magas a szegénység kockázata a fiatal és az összes felnőtt dolgozó körében is, ami furcsának tűnhet, hiszen a világ egyik leggazdagabb országáról van szó.
A jelenség hátterében az áll, hogy az Eurostat az adott tagállam jövedelmi viszonyaihoz képest határozza meg a szegénységi küszöböt: ha valaki az országában mért medián jövedelem*amelynél pontosan ugyanannyian keresnek többet, mint kevesebbet 60 százalékánál kevesebbet kap, akkor őt már potenciálisan szegénynek minősíti az uniós statisztikai hivatal. Luxemburgban ráadásul a fiatalok körében kifejezetten jellemző a minimálbéres fizetés, amelynek a bruttó összege havi 2000 euró. A legrosszabb helyzetben lévő Romániában ezzel szemben 2017-ben még 300 euró körül alakult a minimálbér.
Adat
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
