A munkát vállaló 18-24 évesek körében a szegénység kockázata valamivel nagyobb, mint a teljes népességben az Európai Unió egészét nézve. A szegénység kockázata az EU-ban dolgozó fiatalok 11 százalékát érintette az Eurostat frissen kiadott, 2017-re vonatkozó statisztikája szerint*Bár a statisztikai hivatal 2017-re adta ki a friss adatokat, azok valójában az országok túlnyomó részében az egy évvel korábbi helyzetet jellemzik., míg ez az arány az összes felnőtt munkavállalót nézve már csak 9,4 százalék.
Magyarország esetében azonban épp az európai tendenciák ellenkezőjét tapasztalhatjuk. A fiatal magyar dolgozók körében ugyanis a szegénységnek való kitettség rátája mindössze 6,6 százalék, ami uniós összehasonlításban egészen alacsony: ha rangsorba állítjuk a tagállamokat, Magyarország a hetedik helyre kerül.
Ezzel szemben a teljes dolgozó felnőtt népességet nézve már az uniós átlagot meghaladó 10,2 százalékos arányt rögzített az Eurostat. Ez utóbbi adattal Magyarország már egyáltalán nem szerepel olyan jól az Európai Unión belül, a tagállamokat e ráta szerint sorba rendezve a huszonegyedik helyre kerül.
Érdemes a térképen váltogatni a fiatalokra és az összes felnőttre vonatkozó adatok között, mert vannak meglepő eredmények. Luxemburgban például kifejezetten magas a szegénység kockázata a fiatal és az összes felnőtt dolgozó körében is, ami furcsának tűnhet, hiszen a világ egyik leggazdagabb országáról van szó.
A jelenség hátterében az áll, hogy az Eurostat az adott tagállam jövedelmi viszonyaihoz képest határozza meg a szegénységi küszöböt: ha valaki az országában mért medián jövedelem*amelynél pontosan ugyanannyian keresnek többet, mint kevesebbet 60 százalékánál kevesebbet kap, akkor őt már potenciálisan szegénynek minősíti az uniós statisztikai hivatal. Luxemburgban ráadásul a fiatalok körében kifejezetten jellemző a minimálbéres fizetés, amelynek a bruttó összege havi 2000 euró. A legrosszabb helyzetben lévő Romániában ezzel szemben 2017-ben még 300 euró körül alakult a minimálbér.
Adat
Fontos