Komoly válságba kerülhet Németország, miután a gazdaság gerincét alkotó kis- és közép vállalkozások örökösödési gondokkal küszködnek. Ez leginkább a családi cégeket érinti, amiket a németek Mittelstandnak neveznek. A KfW felmérése szerint a következő két évben, pontosabban 2019 végéig mintegy 236 ezer családi tulajdonban lévő cég esetében kérdésese az utódlás.
Ez a német kkv-k 6 százaléka, de jelentőségük óriási, hiszen csak ők 2 millió alkalmazottat foglalkoztatnak, és a duális képzés miatt nagy szerepet játszanak az oktatásban is. A német kkv-k csupán hat százalékát kitevő vállalkozások felelnek mintegy 90 ezer tanuló képzéséről is. Az éves árbevételük 311 milliárd euró, ami a magyar GDP közel háromszorosa.
Ha tágabb horizonton vizsgáljuk a generációváltás problémakörét, akkor a KfW felmérése szerint 2022-ig kétszer annyi, összesen 511 ezer német kkv tulajdonosa tervezi azt, hogy nyugdíjba vonul, vagyis a német kis- és közepes cégek 14 százaléka.
„Hetvenöt évesek leszünk, mire a gyerekeink olyan idősek lesznek, hogy átvehessék a céget” – panaszolta Financial Timesnek Jürgen és Stefan Wirtgen. A gépjármű alkatrészeket gyártó Wirtgen Csoport tulajdonosai éppen tavaly írtak alá egy 4,6 milliárd eurós szerződést az amerikai John Deere traktorgyártó céggel. Jürgen és Stefan azok közé tartozik, akik mindenképpen családi körben szeretnék tudni a vállalatot, de aligha fog ez sikerülni. Érthető, hiszen az édesapjuk alapította a céget, bő fél évszázaddal ezelőtt.
A több mint 50 alkalmazottat foglalkoztató cégek esetében egyébként is csak öt százalék tervezi azt, hogy eladja a vállalatot. A legkisebb cégek esetében azonban más a helyzet. A felmérés szerint az öt munkavállalónál kevesebbet foglalkoztató cégek 41 százaléka fejezi be a tevékenységet, vagy értékesíti a vállalkozás a tulajdonos nyugdíjba-vonulása után.
Ágazati bontásban pedig azt látni, hogy a feldolgozóipariban tevékenykedő kkv-k tulajdonosainak a negyede számol azzal, hogy nyugdíjba vonulását követően megszünteti, vagy értékesíti a céget. Kicsivel többen vannak, 35-38 százalék a kereskedelemben és a szolgáltató iparban, míg az építőiparban majd minden második vállalkozás új – családon kívüli – tulajdonoshoz kerülhet a következő években.
A családi cégek eközben elöregednek, ahogy a grafikonból is látszik, az elmúlt 14 évben majdnem megduplázódott a hatvan év feletti cégtulajdonosok aránya.
Az okok sokszor elég egyszerűek, Németországban ugyanis a születési ráta 1970 óta folyamatosan csökken, vagyis egyre kevesebb a gyerek. Ezzel párhuzamosan több lehetőséget kínál a munkaerőpiac, mint korábban. Ezért egyre kevesebben vannak azok, akik továbbvinnék a családi céget, hiszen sokkal izgalmasabb álláshelyeket is találnak. A tradicionális családi vállalkozások eközben nem szívesen adják külföldi befektetőknek el a vállalatot. Attól tartanak, hogy a befektető a profit maximalizálásában érdekelt, rövid távban gondolkodik, nem becsüli meg a dolgozókat és az ügyfeleket.
A német cégeknek egyébként is komoly kihívást jelent a munkaerőhiány, jelenleg mintegy másfél millió állás nincs betöltve. Bár a gazdaság szárnyal, a következő években gondot jelenthet a generációváltás előtt álló kkv-k beruházási aktivitásának csökkenése. A felmérésből az is kiderült, hogy lényegesen kevesebbet fektetnek be azok a vállalkozások, amelyek még nem találták ki, hogy ki vigye tovább a családi céget. Azok pedig, akik már eldöntötték, hogy eladják, csak az amortizáció arányában ruháznak be a vállalkozásba.
A Financial Timesnak nyilatkozó szakember azonban nem ennyire pesszimista. Edit Weymayr, a Commerzbank vezető tisztségviselője szerint nem szabad alábecsülni a családi tulajdonban lévő német kis- és középvállalkozásokat, még akkor sem, ha komoly utódlási kihívással állnak szemben. Ezek a cégek profin kezelik az örökléssel kapcsolatos problémákat. Weymayr szerint a következő néhány évben esedékes generációváltást is meg fogják oldani a családi vállalkozások.
Élet
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Fontos
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
