Jóval kevesebbet költ oktatásra a kormány a gazdasági teljesítményhez képest, mint húsz éve
Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
Az oktatásra fordított költségvetési kiadások valamelyest kifejezik, hogy a kormányok mennyire tartják fontosnak az ország versenyképességét hosszú távon befolyásoló intézményrendszer színvonalas működését. Magyarországon az ezen a költségvetési soron szereplő összeg a GDP arányában az elmúlt húsz évben lassan – igaz, olykor hullámozva – csökkent. Ennek eredményeképp, bár a kétezres évek elején még európai és régiós összehasonlításban is viszonylag sokat költöttünk oktatásra, mostanra a magyar iskolarendszerre az uniós átlagtól elmaradó mértékben fordít pénzt a kormány. A visegrádi országok közül pedig már csak az e tekintetben mindig is lemaradónak számító Szlovákiát előzi Magyarország.
Eközben némileg megváltozott az oktatási kiadások összetétele is. A leginkább szembetűnő az oktatással kapcsolatos egyéb kiadások – ide tartoznak az egyes szintekhez nem köthető oktatási szolgáltatások, k+f és egyéb szakfeladatok – arányának megnövekedése a 2010-es években, miközben az alap- és középfokú oktatási rendszerre jutó ráfordítások visszaszorultak.
A szűkös finanszírozás nem is maradt következmények nélkül, amelyek közül a legszembetűnőbb a tanárok helyzete. A pedagógusbérek utoljára 2013-ban emelkedtek jelentősebben, azóta az oktatási szektorban elérhető fizetések csak veszítettek az értékükből a többi gazdasági ágban elérhető bérekhez, illetve a fogyasztói árakhoz képest.
Mindez jócskán megtépázta a tanári pálya vonzerejét, ami a pedagógusok körében fokozódó stressz és elégedetlenség mellett az oktatásban betöltetlen álláshelyek számának növekedésével jár.
A helyzet javulása egyelőre várat magára, a 2022-es költségvetésben az ágazatra az állam ugyanis 2180 milliárd forintot tervez költeni, ami 43 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint a beszűkölő finanszírozás leginkább a fiatal pedagógusok pályára csábítását nehezíti meg, emiatt pedig hosszabb távon az egyházi és a magániskolák kiváltsága lesz a minőségi oktatás biztosítása.
Adat
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
