Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2022. március 2. 14:26 Pénz, Vállalat

Ma omlott volna össze a magyar üzemanyag-kereskedelem, ha nem lép a kormány

Nagyon valószínű, hogy tömegével zártak volna be a napokban a hazai benzinkutak, ha a kormány az utolsó pillanatban nem változtat az üzemanyagárak fixálásának eddigi módszerén. A holtankoljak.hu információi szerint ugyanis szerdától a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is 22-22 forinttal emelkedik. Legalábbis azoknak, akiknek a beszerzéseire nem vonatkozik a hétfőn bevezetett 480 forintos árstop. A benzinkutakéra azonban vonatkozik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA háború miatt lépnie kellett a magyar kormánynak az üzemanyagpiaconAz eddig teljes egészében a kutak által fedezett árstop terhét részben a nagykereskedőkre, elsősorban a Molra tolta az állam, majd egy kis részt magára vállalt.

A kutas fizette volna a tankolás egy részét

Ahogy arról korábban több cikkünkben is írtunk, a töltőállomások a gázolajat már hetek óta drágábban vették, mint amennyiért eladhatták, egy ideje pedig a benzin alap nagykereskedelmi ára is meghaladta a novemberben rögzített 480 forintos benzinkúti tarifákat. Utóbbi esetében a beszerzései ár az esetleges kedvezményekkel még lehetett alacsonyabb az eladásinál, de önmagában ez már nem segített a benzinkutasokon, akik a dízel minden literén pénzt veszítettek, és az egyéb költségeiket is ki kellett volna gazdálkodniuk valamiből.

A szabályozás ugyanis kezdetben csak a kiskereskedelmi árat rögzítette, tehát azt, amennyiért az autósok tankolhatnak a kutakon. Ahhoz a tarifához viszont nem nyúlt, amelyet a kutasoknak kell fizetniük az üzemanyag-nagykereskedőnek.

Ez a folyamatos veszteség sarkallta arra a kisebb, majd a nagyobb cégeket is, hogy korlátozzák az egyszerre tankolható üzemanyag mennyiségét, illetve vezetett több kisebb lánc időleges bezárásához. A tevékenység felfüggesztése azért nem lett általános, mert az árkülönbség még nem volt akkora, hogy a cégek mindent eldobjanak. Sokan kivártak, vállalva az időleges veszteségeket is, abban bízva, hogy a kormány idővel könnyíti a terheiket. Ám – ahogy egy forrásunk korábban fogalmazott –

az elmúlt hetekben az egész szektor a szakadék szélén táncolt. Olyan környezetben, ahol a nagykereskedelmi ár 30 forinttal meghaladja a kiskereskedelmit, hetekig sem tartható fenn a piac működése.

Márpedig a mai emelés után ez lett volna a helyzet.

Az elmúlt egy hét intézkedései nélkül a dízelért 35, a benzinért 26 forinttal fizettek volna többet a benzinkutak literenként, mint amennyit kérhetnek az autósoktól. Egy ilyen helyzetben

minden személygépkocsi tankolásából néhány ezer forintot a benzinkút áll.

Így szinte biztos, hogy nagyon sok töltőállomás egyszerűen nem nyitott volna ki, súlyos ellátási gondokat okozva ezzel. Ezt akadályozta meg a kormány a hétfői rendeletével, amely 480 forintban maximálta a töltőállomások számára a nagykereskedelmi árakat is. Így a mostani emelés csak azokra vonatkozik, akik saját felhasználásra vásárolnak üzemanyagot nagykereskedőktől, így például több mezőgazdasági vállalatra.

150 forintos emelés egyik napról a másikra?

A holtankoljak.hu kalkulációi szerint egyébként árstop nélkül jelenleg a dízel 557, a benzin 542 forintba kerülne literenként,

azaz 60-80 forinttal fizetünk kevesebbet a kutakon a valós piaci árnál.

Ráadásul ma ismét hatalmasat ugrott az olaj tőzsdei jegyzése, ennek hatását pedig a mostani drasztikus nagykerár-emelés teljes egészében még nem tartalmazhatja. Így a jövőben biztosan tovább nő majd a különbség a hatósági és a potenciális piaci ár között.

Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője lapunknak korábban azt mondta, hogy 120 dollár körüli olajár a magyar kutakon normál esetben 630 forint körüli kiskereskedelmi árat jelentene Magyarországon. Márpedig az olaj jegyzése már 110 dollár körül van, és csak az elmúlt napokban többet emelkedett, mint amennyi most a 120 dollárhoz hiányzik.

Így egyre inkább fontos kérdéssé válik, hogy mi lesz azt követően, ha május közepén lejár az árstop. Egy egyszeri 150 forintos áremelés ugyanis elég nehezen képzelhető el, illetve a piaci és gazdasági hatásai is nagyon drasztikusak lehetnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg nyerészkedik az állam a kutakat bedöntő üzemanyagárstopon?Az elmúlt hetekben jó eséllyel már igen, amit ugyanis elbukik a költségvetés az áfán, azt többszörösen hozhatja vissza a jövedékiadó-bevételen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan, aki nagyot nyer az üzemanyagárstopon, de az nem a magyar lakosságSokkal többet tankolnak nálunk az országon áthaladó kamionok, mint eddig. A jellemzően külföldi fuvarozócégek rengeteget nyernek ezen, sokszor a magyar vállalkozások kárára.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Vállalat árstop benzin dízel üzemanyag Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Avatar
2024. november 14. 10:36 Pénz

Futóhomokra épül az adócsökkentő dubajozás

Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.

Jandó Zoltán
2024. november 14. 06:01 Pénz, Vállalat

Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz

Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.