Tényleg elfogyhat a gáz Európában az orosz-ukrán háború miatt?

Az enyhe télnek köszönhetően rövidtávon jó eséllyel nem lesz gázhiány Európában. Az európai fogyasztást azonban még nyáron is nehéz lenne az oroszok nélkül fedezni. Ráadásul nagyjából egy hónap múlva el kellene kezdeni a betárolást, azaz a felkészülést a következő télre, ez pedig orosz szállítások nélkül tényleg teljességgel lehetetlen. Tavaly ősszel az európai gázárrobbanást jelentős részben épp az okozta, hogy korábban nem sikerült megfelelő mértékben feltölteni a tározókat, és ez most is könnyen előfordulhat. Ha így alakul, akkor pedig a drasztikus áremelkedés még csak nem is a legrosszabb forgatókönyv.

Senkinek sem lenne jó, de jöhet a gázstop

Az európai gáztárolókban jelenleg nagyjából 34-35 milliárd köbméter földgáz van, ami az évnek ebben a szakaszában mindenféle utánpótlás nélkül önmagában háromheti fogyasztást fedezhet. Arról azonban szó sincs, hogy egyáltalán ne lenne utánpótlás, és ilyen helyzet nem is fordulhat elő. Egyrészt egyre kisebb mennyiségben ugyan, de Európában is termelnek ki földgázt, másrészt import sem csak Oroszországból érkezik.

Ráadásul az orosz-ukrán konfliktus ellenére egyelőre az orosz gáz is érdemi fennakadás nélkül jön. Az oroszok ugyan ősz óta igyekeznek kihasználni Európa szorult helyzetét, és többet semmiképpen nem szállítanak, mint amennyit nagyon muszáj, leállás azonban nem volt. Már csak azért sem, mert

az Európa és Oroszország közötti gázkereskedelem felfüggesztése egyik félnek sem érdeke.

Az oroszoknak nagyon komoly bevétele van az exportból, Európának pedig szüksége van az energiahordozóra.

Az egymásrautaltság ellenére azonban most egyáltalán nem irreális forgatókönyv, hogy a háború miatt mégis leállnak az Európába irányuló orosz szállítások. A nyugati országok hozhatnak olyan büntető intézkedéseket, amelyek lényegében ellehetetlenítik az orosz szállítások elszámolását, azaz nem lehet miattuk kifizetni a gázt (és egyébként mást sem) az oroszoknak. Ez pedig, ha rövidtávon nem is, néhány hónap alatt hiányhoz vezethet az EU-ban.

Az oroszok nélkül még nyáron sem elég a gáz

Az oroszok részesedése az elmúlt időszakban a teljes európai gázimportból ugyan csökkent, de a behozott gáz nagyjából 40 százaléka még mindig tőlük érkezik. Ez havi szinten mostanában 10-12 milliárd köbméter. Enélkül pedig még az alacsonyabb fogyasztású nyári hónapokban is csak nehézkesen lehetne fedezni az európai igényeket. Ahogy a lenti ábrán látszik, az elmúlt években nem is sikerült.

Persze ezekben a hónapokban önmagában nem lenne lehetetlen áthidalni a rendelkezésre álló gáz és az igény közötti viszonylag kis különbséget. Ha a norvégok és az észak-afrikai országok kissé felpörgetik a szállításokat (ahogy a norvégok ezt meg is tették már), illetve az Egyesült Államokból több cseppfolyós gáz érkezik, esetleg még a hollandok is lazítanak a kitermelési szigoron, akkor nyáron minden bizonnyal könnyedén ki lehet pótolni az aktuális felhasználáshoz hiányzó néhány milliárd köbmétert.

A gond csak az, hogy valójában nem ennyi hiányzik. A gázpiac ugyanis nem meglepő módon az időjárás miatt erősen szezonális. Így soha senki nem az aktuális igényeket fedi le: nyáron mindenki télre tartalékol, télen pedig részben a nyári tartalékot égeti. Ennek megfelelően normál esetben az április és október közötti hónapokban sokkal több gáz érkezik Európába, mint amennyit ténylegesen elhasználunk, és a megmaradt mennyiséget minden ország, amelynek van tárolója, szépen elhelyezi abban. Majd télen ezt a készletet használja, hogy kipótolja a szállításokat.

Így még ha nyáron némi segítséggel ki is tudná valahogy húzni orosz gáz nélkül Európa, télen nagyon hamar megfagynánk. Ráadásul a gázkáosz eredményeként tavaly annyira rosszul sikerült a nyári felhalmozás, hogy most az enyhe tél ellenére is kifejezetten kevés gáz van az európai tárolókban. Időarányosan az elmúlt tíz évben egyszer sem volt ilyen kevés, így – egy hűvösebb március esetén – mire elkezdődik a betárolás, még úgy is rekord alacsony szinten lehetnek a készletek, ha nem állnak le az orosz szállítások. Ha leállnak, akkor pedig április közepére lényegében kiürülhetnek a tározók.

Vissza kell fogni a fogyasztást

Nem véletlen, hogy minden elemzés azzal számol: ha tényleg gond lesz az orosz szállításokkal, akkor nem elég a többi beszerzési forrást felpörgetni, ennél sokkal drasztikusabb lépésekre van szükség. Ez minden bizonnyal szinte azonnal az ipari felhasználás korlátozását jelentené, és az áramtermelésből is jó eséllyel kivonnák a gázalapú erőművek jelentős részét. Márpedig utóbbiaknak elég nagy a szerepe, különösen amióta a németek elkezdték leszerelni az atomerőműveiket.

Egy elhúzódó konfliktus esetén azonban még ez sem valószínű, hogy elég lenne. Ha a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, és már a betárolási időszaknak is kifejezetten alacsony készletszinttel vágunk neki, majd ezt követően sem érkezik orosz gáz, akkor őszre tényleg nagy baj lehet.

Ám még egy kedvezőbb forgatókönyv is teremthet olyan vagy még súlyosabb káoszt, mint amit ősszel láthattunk.

Még ha idővel sikerül is rendezni a helyzetet, akkor is jó esély van rá, hogy nyár végén-ősz elején rohamtempóban kell majd tölteni a tározókat, ami akárcsak tavaly, most is meredek áremelkedéshez vezethet. A piac várakozásai alapján pedig ez egy elég reális forgatókönyv.

Ahogy Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője felhívta a figyelmet: a háború hírére nemcsak az úgynevezett spot, azaz aktuális árak emelkedtek, hanem a későbbi szállításra vásárolt földgáz is jóval drágább lett. A holland gáztőzsdén a 2022 végére leszállítandó gáz jegyzése is közel 40 százalékot ugrott, de még a 2023-as és a 2024-es árak is 8-10 százalékkal magasabbak lettek. Ez azt mutatja, hogy a piaci szereplők szerint 2022 egészére nagyon durván kihathatnak a mostani események, de még 2023-ban és 2024-ben is lehet hatásuk a szektorban.