Átadták a Simicska-Orbán háború és a túlárazás szimbólumává vált autóutat
Amikor 2013-ban elkezdték építeni az M4-es autópálya Abony és Törökszentmiklós közötti részét, még azzal keltette fel a figyelmet, hogy az – M7-es Kőröshegyi völgyhidat is magában foglaló pár kilométerét leszámítva – a magyar autópálya-építés legdrágább szakaszának ígérkezett a közel 4 milliárdos kilométerárával. Ennél is nagyobbat szólt azonban két évvel később, hogy áldozatul esett a Simicska-Orbán háborúnak, amelynek járulékos veszteségeként lefokozták autóúttá, de ma végül átadták a forgalomnak.
Az eredeti közbeszerzés alapján a legdrágább, Tisza-hidat is magában foglaló részt az egykori Fidesz-pénztárnok Simicska Lajos cége, a Közgép az A-Híddal együtt kezdte el építeni, közel 33 milliárd forintért. A másik két szakaszon pedig olyan jól ismert, külföldi tulajdonú vállalatok dolgoztak, mint a Colas, a Strabag és a Swietelsky. Noha az eredeti tervek uniós finanszírozással is számoltak, a feltűnően magas építési költségek miatt az Európai Unió nem adott pénzt a projektre, így az teljesen magyar adófizetői pénzből készült el.
Miközben korábban a kormány még védelmébe vette az építési költségeket, Simicska Lajos 2015. februári telefonos ámokfutása (a G-nap) után hirtelen kartellgyanút fedezett fel a tender körül, és teljesen leállíttatta a beruházást. Bár az állam ezt igyekezett elkerülni, egy peren kívüli megállapodás értelmében a kormány végül kifizette a már elvégzett munkát és a helyszínre szállított anyagokat a kivitelezőknek, köztük a Közgépnek.
Az épülő M4-es autópálya-szakaszon belvízben álló betonlábazatok Törökszentmiklós határában, egy héttel Simicska Lajos telefonos ámokfutása előtt. Fotó: MTI/Bugány János
Egy hosszabb szünetet követően került át a körülbelül 70 százalékos készültségű projekt a kormány régi kedvenc útépítőjétől az új kedvenc építőjéhez, a Szíjj László tulajdonolta Duna Aszfalthoz, amely mellett még a francia Colas kapott szerepet. A hivatalos adatok szerint 125,3 milliárd forintból épült meg az autóút, amiből látszik, hogy adófizetői szempontból káros volt a hercehurca: autópálya helyett csak autóút épült meg, kilométerenként mintegy 600 millió forinttal drágábban a már eleve magas eredeti összeghez képest.
Ráadásul a 125,3 milliárd nem tartalmazza az eredeti építőknek kifizetett közel 33 milliárd forintot, holott a munkájuk elvileg nem veszett egészen kárba. (Bár a régi és az új szakasz nincs egészen átfedésben.) Ezzel is számolva a kilométerenkénti költség nem 4,6 milliárd forint, hanem az 5,9 milliárdot közelíti. Ez a már átadott gyorsforgalmi utak között rekordnak számít, a következő években azonban várhatóan többször is megdől majd.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
