Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
2020-ban 1706 ember követett el (befejezett) öngyilkosságot, egy évvel korábban „csak“ 1550. Az országos öngyilkossági ráta ezzel a mintegy 10 százalékos ugrással a 2016-os szintre tért vissza. A növekedés mértéke drasztikus: ilyen hirtelen emelkedés az éves adatokban a magyar öngyilkossági ráták tetőzése előtt, a 80-as évek első éveiben volt utoljára.
A magyar társadalomban a sztenderdizált, tehát százezer főre kivetített öngyilkossági mutatók hagyományosan rosszak világviszonylatban. Ez a hatvanas évek közepétől a rendszerváltásig konkrétan a világ élvonalát jelentette. Azóta stabilan és nagyjából egyenletesen csökkennek a számok – illetve csökkentek 2020-ig.
Nemzetközi összevetésben ugyanakkor a pozitív trend mellett sem nevezhetők a hazai adatok kedvezőnek. A 2019-es számok alapján Magyarország a globális rangsor első harmadában volt, nagyjából egy kategóriában Japánnal, az Egyesült Államokkal vagy Kazahsztánnal.
Európára szűkítve a fókuszt még sötétebb a kép. Egy 2015-ös összevetés szerint Magyarország a listavezetők között van Lettországgal, Litvániával, Szlovéniával és Belgiummal együtt. Ez az elemzés a 100 ezer főre vetített EU-átlagot 11-re teszi. Ugyanez a szám Lettországban 30, Magyarországon 19. Pont az átlagot hozza Románia és Hollandia, a legkedvezőbb adatok pedig az Egyesült Királyságból, Olaszországból és Görögországból érkeztek, utóbbi ország mutatója a legjobb: értéke csak 5.
Az általános éves adatok tavalyig tartó csökkenéséből egyébként a legtöbb korcsoport kivette a részét, igaz a legutóbbi években már nem minden korosztályban tartott ki a kedvező trend. A 15-19 éves kor között elkövetett öngyilkosságok száma például 1995 és 2013 között 74-ről 22-re csökkent, 2013 óta azonban nem ereszkedett tovább.
Az idősek közötti viszonylagosan magas öngyilkossági ráta pedig jellegzetes magyar jelenség.
Az elmúlt 25 év számai alapján megállapítható: a nagyobb, 50 ezres lélekszámot meghaladó városok görbéje tartósan legalul fut, ugyanakkor feltűnő, hogy az elmúlt években az 500 fő alatti és a pár ezres településeknél magasabb az öngyilkossági ráta. Vagyis leegyszerűsítve és még nagyobb időtávot vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a jelenség a nagyobb városokból a kistelepülések felé tart.
A szakemberek szerint az öngyilkosságok tavalyi megugrásának elsődleges oka a járvány miatti korlátozás, a karantén, a családok anyagi helyzetének bizonytalanabbá válása, a kényszerű összezártság, illetve a pszichiátriai ellátó- és jelzőrendszerek nehezebb elérhetősége volt.
Ahogy korábbi cikkünkben egy szakember kifejtette: sokat javított a helyzeten az iskolapszichológusi hálózat kiépítése, de az még mindig nem elég kiterjedt, mert pont az elmaradottabb településekre jellemző kis iskolák maradnak ki belőle.
Mindenesetre a tavalyi drámai ugrásra újságírói kérdés után Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek is reagálnia kellett az egyik kormányinfón. Szerinte az adat nem a pszichiátriai ellátás minőségén múlt, hanem a járvány miatti bezártság okozta, ezért a megoldást nem a pszichiátriai ellátás bővítése, hanem a nyitás, a karanténhelyzet elkerülése jelenti.
Adat
Fontos