A pingpongszerű, de görbített asztalon focilabdával játszott teqball kapcsán az egyik legérdekesebb kérdés, hogy külső szponzorok hiányában ki finanszírozza. Eddig azt gondolhattuk, hogy az egyik leggazdagabb magyarként Gattyán György, de valójában a magyar adófizetők is szerepet vállalnak benne.

A hazai – főként a kormányközeli – médiában azt a képet igyekeznek festeni erről a sportról, hogy világsiker. Ez azonban egyelőre túlzásnak tűnik, a 2021. decemberi világbajnokság meccseinek nézettsége a Youtube-on 3-4 ezer megtekintésnél járt a mérkőzések után 2-3 héttel, a 2014-ben indított TEQ TV összes megtekintése éppen meghaladta a 17 milliót. A szövetség honlapja szerint világszerte 52 verseny volt 2021-ben, amit azért nehéz lenne tömegbázisnak minősíteni.

A teqball tehát még messze van attól, hogy egy világszerte népszerű sport legyen, de azért azt is meg lehet említeni, hogy például a nemzetközi öttusaszövetség Youtube-videóit 2010 óta még ennél is kevesebben, alig 600 ezren nézték meg. A Teqball Kft.-nél ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozták, hogy már 3,9 millió Facebook-, 800 ezer Instagram- és 1,5 millió TikTok-követőjük van. Idén pedig nagy előrelépés, hogy szerződést kötöttek a Eurosport és ESPN csatornákkal nemzetközi versenyeik közvetítésére. A 2021-es lengyelországi világbajnokságukat a Eurosporton a cég közlése szerint 12 millió egyedi néző látta. Az ESPN oldalán eddig összesen tíz hír jelent meg.

Nagy különbség más sportokhoz képest, hogy a teqball egy magánvállalkozás, nem egy nonprofit kezdeményezés. A sportvilágban alapvetően két modell létezik: a teljesen magántulajdonú ligák üzleti alapon működnek, saját versenyeket szerveznek saját szabályokkal. Ilyenek tipikusan az észak-amerikai ligák, mint az NBA vagy az NHL, vagy éppen a Forma-1. A hagyományos sportokat civilszervezetek működtetik, a versenyeket országos vagy nemzetközi sportszövetségek szervezik, és ezen sportok vesznek részt az olimpiákon.

Ami igazán újdonság a teqballban, hogy nem a sport iránti érdeklődés miatt kezdték el ezt játszani, hanem mert egy cég rengeteg pénzt fektetett ebbe. Tulajdonképpen a két modellt vegyítették. 

A teqball talán legnagyobb innovációja az volt, hogyan lehet milliárdos magán és állami forrásokkal igazi tömegbázis és széleskörű érdeklődés nélkül egy sportágat nemzetközi szinten felépíteni.

Bár kétségtelenül gyorsan eljutottak oda, hogy tévékben és sportlapokban is foglalkoznak a játékkal, elég sok a látványosan túlzó állítás. Ilyen például az a tavaly év végi közlemény, ami szerint a 2028-as olimpián szerepelhet majd a sportág, amit aztán lelkesen és minimális kritika nélkül átvesz a hazai sajtó, főként a kormányzathoz köthető része. A valóság ezzel szemben, hogy jelen állás szerint a görkorcsolya, a szörf és a sportmászás kerül be.

A teqball ezektől a sportágaktól még nagyon messze van népszerűségben, amit jól szemléletet az ezek iránti internetes keresések aránya is – pedig a teqballnak még az az előnye is meg van, hogy minden nyelven ugyanúgy hívják.

A feneketlen kút

A teqballal kapcsolatban három jelentősebb vállalkozás lelhető fel Európában. A magyarországi Teqball Kft. érte el a legtöbb bevételt 3,5 milliárd forinttal. Ennek tulajdonosa, a luxemburgi Teqball Holding S.á.r.l., ami a nemzetközi érdekeltséget összefogja. Ennek a cégnek a végső tulajdonosi adatbázis szerint két tulajdonosa van: Borsányi Gábor és Huszár Viktor. Ebben az az érdekes, hogy a hivatalos adatbázis szerint Gattyán Györgynek, aki a cégcsoportja legértékesebb részének nevezte, nincs is tulajdonrésze a vállalatban.

A Teqball Holding éves beszámolójából azonban kiderül, hogy vagy a végső tulajdonosról szóló adatokat adták le hibásan, vagy nem frissítették, ugyanis a milliárdos Docler Investment cége rendelkezett a részvények 19,4 százalékával, míg Borsányi és Huszár a Coco Dawn és Rocket Dawn nevű ír cégeken keresztül 40,3-40,3 százalékkal a fő tulajdonosok.

Nem sajnálta Gattyán a pénzt a vállalatra: csak 2019-ig 25,6 millió eurót, azaz 8,5 milliárd forintnyi kölcsönt pumpált a cégbe.

Ezt a hitelt váltották át részvényekké, és így lett jelentős tulajdonos Gattyán, aki a cégvezetést is magára vállalta 2021. április 1-jétől. Ezen felül is volt még 2019 végén 1,6 milliárd forintnyi^*4,5 millió euró hitele a Teqball Holdingnak feltehetően Gattyán felé, ezt figyelembe véve legalább 9,2 milliárdot költöttek el csak 2019 végéig a sportág felépítésére.

A Teqball Kft.-nél kérdésünkre elmondták, hogy a 2020-as beszámoló óta további jelentős beruházásokat hajtottak végre, így 2021 végéig már 14 milliárd forintnyi befektetés érkezett a cégekbe.

Ahogy az alább grafikonon látható, a luxemburgi anyacég 2019-ben 153 millió forintnyi árbevételt ért el, ennek 45 százaléka érkezett a jogdíjakból, a nagyobb része a leányvállatoknak adott hitelek kamataiból. Az eredmény pedig közel 6,5 milliárd forintos veszteség volt^*Éves MNB-középárfolyamon váltottuk a külföldi devizákat magyar forintra..

A jelentősebb cégekre egységesen csak 2019. végi állapotok szerint lelhetők fel adatok. A nemzetközi leányvállalatok sem igazán teljesítenek jól, veszteséget értek el, összesen 2 milliárd forintnyit. Így

2019-ben 8,5 milliárd forintos veszteséget értek el a Teqball cégek.

Az írországi leányvállalat eszközeinek értéke 2020-ban is csupán 27 millió forintot tett ki, hitelezőinek 290 millió forintnyi euróval tartozott. 2020 volt az első év 2015-ös indulása óta, hogy a vállalat árbevételt ért el, méghozzá 1,6 milliárd forint értékben. Veszteségét jelentősen emelte, mert 2020-ban már 4,4 milliárd forintnyi veszteséget halmozott fel.

Az Egyesült Királyságban működő leánycégnek nem volt alkalmazottja, mikrovállalatnak minősül. Olyannyira pici, hogy még az árbevételét sem kellett kimutatnia, ez leginkább alvó vállalatnak tekinthető a legutóbbi, 2020-ra vonatkozó adatok alapján.

A 2020-re elérhető cégbeszámolók alapján 2020-ra 5,8 milliárd forintnyi veszteséget termeltek a luxemburgi anyavállalat nélkül, ez a 2019-es érték háromszorosa. Mindez annak tükrében érdekes, hogy Gattyán György a Forbesnek így nyilatkozott:

A cégek nehezen beárazhatóak, de azt gondolom, hogy a cégcsoport legértékesebb része most a Teqball, ez többet ér, mint a Jázmin. Hogy mennyit? Mennyit ér a kosárlabda?

A jövőbe nyilván sok mindent bele lehet látni, de nehéz elképzelni, hogyan érhet fel a vélhetően százmilliárd forintos nagyságrendű értékkel bíró Jasmin oldal értékével egy olyan cég, amely óriási veszteséget termel, és igazán jelentős árbevétel-növekedésről sem lehet beszélni, továbbá nem igazán látszik a potenciális kirobbanó jövedelem lehetősége sem.

Megkérdeztük ezért, hogyan kell értelmezni ezt a kijelentést, és a válasz szerint Gattyán György 10-20 éves időtávban gondolja a befektetés megtérülését. A teqballt a világ leggyorsabban fejlődő sportágának látja, hiszen a nemzetközi szövetség 2017-es megalakítását követően 2019-ben már világbajnokságot rendeztek, jelenleg mintegy 130 nemzeti szövetséggel rendelkeznek. A kosárlabda esetében 41 év telt el a játék 1891-es kitalálásától a nemzetközi szövetség megalakulásáig.

Ami pedig a cégértéket illeti, a cégcsoport rendelkezik a teqballhoz kapcsolódó szellemi tulajdonjogokkal, amelyek kiterjednek a gyártás, közvetítés, szponzorációs és egyéb kapcsolódó jogokra. Ezek értéke messze meghaladja a kezdeti, elsősorban a működéshez kapcsolódó beruházásokból fakadó beruházási értéket szerintük. Példának pedig a Mesterszintű Küzdősport Bajnokságot (UFC) ajánlották figyelmünkbe, amelyet 4,2 milliárd dollárért értékesítettek 2016-ban.

Hazai felkarolás

Ahogy látszik, a cégstruktúra kifejezetten nemzetközi, állami támogatásra ugyanakkor csak Magyarországon bukkantunk. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) két pályázatán 2017-ben és 2019-ben összesen 393 millió forintot nyertek el, többek között „multifunkciós többcélú sporteszköz kísérleti kutatás fejlesztése” címen.

Emellett a munkahelyek megtartására is kaptak állami támogatást: a biatorbágyi logisztikai központ 600 milliósra taksált fejlesztésére 282 milliós kormányzati támogatást kaptak 2021-ben.

A magyar leánycég három uniós támogatást is elnyert 2017 és 2020 között 295 millió forint értékben. Mindezeket összesítve azt kapjuk, hogy

az egyik leggazdagabb magyar projektjének finanszírozására az európai és magyar adófizetők 1 milliárd forintot költöttek.

Egymásnak számlázó és hitelező cégháló

A legtöbbet a magyar Teqball-leányról tudhatunk meg: 2020-as 3,5 milliárdos árbevételéből 409 millió származott belföldről, ennek egy jelentős része pedig állami forrásokhoz kapcsolódik. A teljes bevételből 2020-ban 65 százalék Írországból, 20 százalék Svájcból, 4 százalék Luxemburgból származott. A céges adatokból azt lehet kiolvasni, hogy az exportbevétel közel 100 százaléka a kapcsolt vállalatoktól érkezett.

Írországban is van Teqball-érdekeltség, Luxemburgban az anyavállalat működik, Svájcban pedig a Fiteq nevű civil szervezet működött, bár ez már Budapestre költözött azóta. Ezen kívül Svájcban egy Swiss Teqball AG is működik, ám Svájcban nem megismerhető egy vállalat tulajdonosa, csak az ügyvezetője ismert: Michael Bernasconi, a svájci teqball szövetség elnöke.

Az MLSZ és a tao segít

A magyar kormány évente 100-200 milliárd forinttal támogatja a látványsportokat a sport tao révén. Ennek legnagyobb része a labdarúgó-szövetséghez és -egyesületekhez jut el. Ők ebből sporttevékenységükhöz kapcsolódóan –  nagyon leegyszerűsítve – arra költenek, amire indokoltnak tartják, a klubok esetében a szövetségnek el kell fogadni terveiket.

A klubok nem törik magukat, hogy teqballasztalokat vásároljanak, az MLSZ központilag egyszer vásárolt egy nagyobb mennyiséget a Teqball Kft.-től, amelyet az 1890 MLSZ-tag sportszervezet között osztott szét, pályázati formában: 10 százalék önrészt kellett vállalni. A 600 darabos beszerzésre 419 millió forintot költöttek, amiből 329 millió forint tao támogatásból – tehát adófizetői forrásból -, 90 millió forintnyi^*300 ezer dollár pedig FIFA Forward támogatásból származott.

Ez alapján egy asztal ára 775 ezer forint volt. A cég honlapján jelenleg egymillió forint körüli áron kínálja ezeket, a legolcsóbb sportszerek is 525 ezer forintba kerülnek.

A teqballasztalok iránti csekély klubérdeklődést a magyar tao-rendszer mutatja meg. A sportegyesületek egyéb tao forrásból, saját akaratukból is vásárolhatnának teqballasztalokat. Az MLSZ nyilvántartásából az olvasható ki, hogy a tao-rendszer kezdete óta 46 darabot vettek így, ami 35 millió forintos állami segítséget jelentett a Teqball Kft.-nek^*Az MLSZ-program átlagárát figyelembe véve, ami alacsonyabb a mostani eladási árnál..

Összességében a teqball-eladásokból 2020 végéig befolyt 7 milliárd forintból így 490 millió az MLSZ-en keresztül érkezett. A cégnél úgy látják, hogy ez arányaiban nem igazán tekinthető jelentős megrendelésnek.

Az állami, uniós támogatások, a tao és egyéb MLSZ-forrásokból összesen 1,5 milliárd közpénzes támogatásban részesült a Teqball Kft.

Az asztalok számát érdemes összevetni azzal, hogy Magyarországon 2020-ban 281 ezer igazolt labdarúgó volt. Ami pedig a teqball népszerűségét a profi focisták között szintén megmutathatja, hogy az MLSZ működésében egyetlen darab asztal van a Telki Edzőcentrumban. Ez alapján nem látszik, hogy a profi magyar focistákat olyan nagyon motiválná az eszköz használata.

Az állami támogatások és megrendelések szerepe azonban a jövőben csökkenhet. A Teqball Kft. tervei szerint 2022-ben a magyar kft. mintegy 30 ezer asztalt értékesíthet, 8 milliárd forint értékben. Ezt a nagy előrelépést a Decathlon online hálózatával, illetve az Amazon webáruházzal kötött megállapodások segíthetik. A tájékoztatás szerint  előrehaladott tárgyalásokat folytatnak licencmegállapodásokról olyan futballklubokkal, mint a Manchester United, Liverpool, Manchester City, Chelsea, Tottenham, PSG, Barcelona. Emellett új disztribútorokkal az eddigi piacokon kívül Katarban, Kuvaitban, Dubajban és az EU számos országában is megjelennek a cég tájékoztatása szerint.

Külföldön és itthon adományozott asztalok

Magyarország elszaporodtak a játszótereken és a parkokban a teqballasztalok, szubjektív megfigyelésünk szerint a kihasználtságuk legalábbis vegyes, többnél is ritkán látni, hogy használnák. Így a tömegigény helyett egyelőre valószínűleg inkább a kormányzati támogatásnak köszönhető az asztalok feltűnése. A hazai falvak és városok önkormányzati újságjaiban gyakran találkozhatunk hasonló örömhírrel:

Átadták Telki első közterületi Teqball-asztalát. A világszerte népszerű magyar találmány az új sportcsarnok előtti füves területen várja azokat, akik kipróbálnák, vagy akik máshol már megszerették, és most élve a lehetőséggel profi szintre fejlesztenék tudásukat ebben az egyedülálló sportágban.

A híradás szerint az egymillió forintos asztalépítést nem a település, hanem a Külgazdasági- és Külügyminisztérium (KKM) fizette.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter futsalosként is aktív volt, minisztériumában is sok pozíciót kaptak sportolótársai, ami érhetőbbé tenné, hogy miért finanszíroz ilyen beruházást belföldön a külügyi tárca. A KKM közérdekű adatai, a közbeszerzési adatbázisban kutatva azonban nyoma sincsen, hogy a kormány vásárolt volna a Teqball Kft.-től asztalokat. Megkerestük a minisztériumot, ahol kérdésünkre elmondták, hogy egyetlen asztalt vásároltak, amit a Türk Tanácsnak ajándékoztak. Ahogy a KKM-nél felhívták figyelmünket, a telki hírben hibásan szerepel, hogy ők ajándékozták az asztalt.

Talán csak a minisztériumot tévesztették el Telkiben, mert az Innovációs és Technológiai Minisztérium arról számolt be, hogy 69 kistelepülés általános iskolája és hét egyetem is kapott teqballasztalokat – a bejelentés azt nem említi, hogy ki fizette ezeket. A szerződés a közérdekű adatok között nem tűnik fel, sem együttműködési, sem vállalkozási szerződésként. Közérdekű adatként megküldték a szerződést, ami 69 általános iskola és még hét egyetem számára biztosít egy-egy asztalt, amit a Teqball térítésmentesen ajánlott fel.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma is kiemeli az éves költségvetési beszámolójában, hogy 20 milliárdos keretéből a Feltörekvő Sportágak Tehetséggondozó Programja keretéből jutott a teqballnak is. Közérdekű adatkérésünkre nem adtak választ cikkünk megjelenéséig.

Szijjártó, az utazó porszívóügynök

Nem csak itthon aktív a magyar állam teqballasztalok osztogatásban: Szijjártó Péter külföldön is adott át ezekből. 2021-ben Helsinkibe, illetve a Türk Tanács Főtitkárságára, Isztambulba is jutott. Menczer Tamás – aki egyrészt a KKM Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára, másrészt a Magyar Teqball Szövetség jótékonysági bizottságának elnöke – öt asztalt adományozott az Ökumenikus Segélyszervezetnek. 2019-ben Düsseldorfban adott át a KKM egy asztalt, de ebben az évben Lisszabonba is jutott egy a helyi egyetemre. Az afgán erőknek 2020-ban a kivonuláskor adott át a magyar kormány egy teqballasztalt.

Szijjjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert teqballasztalt ad át Helsinkiben. Forrás: Facebook

Annyira fontosnak tartja a magáncégnek végzett lobbizást a KKM, hogy még a 2019-es és 2020-as költségvetési összefoglalóba is bekerült (a csillagra kattintva olvasható)^*A sportdiplomácia céljainak (a magyar sport eredményeinek, sporthagyományunk, sportkultúránk, sporttudományunk külföldi megismertetése, ezen keresztül a kedvező Magyarország-kép alakítása) megvalósítása érdekében 2019-ben a külföldi magyar intézetekben és külképviseleteken, illetve ezek közreműködésével összesen több mint 100 sportdiplomáciai projekt valósult meg világszerte. A projektek támogatták a hazai sportinnovációk, többek között a magyar sportinnováció, a Teqball népszerűsítését, a határon túl élő magyarok anyaországhoz fűződő kapcsolatainak erősítését, jubileumi megemlékezéseket kiemelkedő magyar sportolókról, sportszakmai tudás átadását nemzetközi partnereknek.. 

A kormányzati támogatás nem áll meg az anyagi támogatásban és a nemzetközi reklámozásban. 2020-ban hungarikummá, azaz kiemelkedő nemzeti értékké minősítették a teqballt. Sőt, 2020-tól a testnevelés-tanári képzés kimeneti követelményei közé is bekerült a teqball ismerete. Ebben az évben a Nemzeti Innovációs Díjat is elnyerte a termék, amit az Innovációs Szövetség a NKFIH támogatásával adományozott.

A jelentékeny fideszes és kormányzati segítséget az is érdekessé teszi, hogy Gattyán pártjában, a Megoldás Mozgalomban (MEMO) az elnök Gattyán György mellett az alelnöki feladatokat a teqball két alapítótársa, Huszár Viktor és Borsányi Gábor vállalta magára.

Miután a kormányzat anyagi és PR-tevékenységgel segítette a teqball tulajdonosait, azok a Fidesz számára előnyösnek tűnő pártalapításba kezdtek.

Igaz, a hasonló nagyságú állami üzleti kapcsolatokról Gattyán György rendszeresen elmondja, hogy a vagyonához képest jelentéktelen összegekről van szó. Azt egyébként még most sem lehet megmondani, hogy ténylegesen mekkora erőforrásokat mozdít majd meg a politikai siker érdekében, pedig a Forbes-interjúban emlegetett, a választásokig hátralévő száz nap fele már eltelt.

A nem is annyira eredeti szabadalom

Chun Young Sub szabadalma, nem a Teqball. Forrás: szabadalmi leírás

Az állami kitüntetések, szuperlatívuszokban bővelkedő kormányzati megszólalások miatt az is érdekes, hogy a teqball esetében egyben biztosak lehetünk: egyáltalán nem különleges és előzmény nélküli. (Ettől persze még lehet élvezetes sport, sikeres vállalkozás alapja.) Borsányi Gábor, az egyik alapító egy interjúban el is mesélte, hogyan játszották a lábtengót az újpesti panelok között, tehát a pingpongasztalon focizás már régóta létezik.

Ami újdonság lehetne, az a görbített asztal. Csakhogy a szabadalmi bejelentések alapján az látszik, hogy már jóval korábban is létezett a teqballhoz hasonló eszköz. Hajlított pingpongasztalra már számos elképzelés volt, és focilabdával használható is létezett már 2010-ben is, van ugyanis egy kínai szabadalom erről. Emellett egy dél-koreai feltaláló az Egyesült Államokban 2017-ben kapott 2035-ig szadadalmi jogot a teqballasztalhoz erősen hasonlító sporteszközre. A magyarok nagy szerencséjére Európában nem kértek szabadalmat, így itt egy hasonlót még be lehet jegyeztetni.

A teqball tehát nem tekinthető forradalmi ötletnek.

A szellemi jogvédelem adatbázisait átvizsgálva az látható, hogy Borsányi Gábor használati mintaoltalmat kapott 2012-ben. Ennek azonban díjfizetés elmulasztása miatt Magyarországon megszűnt a hatálya. Erre a használati mintára több országban kért és kapott később jogot, ami máig érvényes. A mintaoltalom teljesen más kategória, mint a szabadalom, ez nem innováció, hanem a formatervezésre vonatkozik. Ettől még más színben, kicsit más formában bárki gyárthatja az asztalt.

A teqballasztalra a szabadalmat Borsányi nyújtotta be először Magyarországon 2012-ben, és európai szabadalmat is kapott végül 2018-ban – ebben az újdonságot azzal tudták elérni, hogy különböző módon lehet beállítani az asztal síkjának dőlését. Tehát nem maga az asztal vagy a focilabdás használata az újdonság – hiszen ilyenek már korábban is voltak.

2019-ben már egy tovább módosított eszközre is adtak be adtak be szabadalmi kérelmet, aminél már feltalálóként jegyzik Borsányi mellett Huszárt és Gattyánt is. Ezt még vizsgálják, azaz nem született meg a jóváhagyás.

A szabadalmi hátteret részletesebben is kifejtette és elmagyarázta Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára, a Feltalálók Egyesületeinek Nemzetközi Szövetségének (IFIA) 2006 és 2014 közötti elnöke. 

Ez alapján kissé visszás, hogy a magyar külügy és a kormányzat azzal kürtöli tele a világot, hogy valami igazán innovatív magyar sportötletet népszerűsítenek. A szabadalom pedig azért fontos kérdés, mert ha valóban kitörő népszerűségre tenne szert a teqball, akkor eléggé úgy fest, hogy kicsit más színekben és formában más is gyárthatná az asztalt. Egy pingpongasztalokkal foglalkozó gyártónak ez nem is lenne olyan összetett feladat, így pedig a – kis eséllyel bekövetkező – áttörő sportsiker sem garantálna feltétlenül üzleti eredményt.

Az AFP fotótárában például az alábbi képet találtuk: a leírás szerint teqballt játszik a mexikói válogatott a houstoni CONCACAF bajnokságon 2021 júliusában egy edzés előtt, de jól láthatóan nem a Teqball vállalat asztalán.

Fotó: AFP

Szövetség Tuvalutól Szíriáig

Pedig van jelentős innováció a teqball körül: nemzetközi szövetséget is alapítottak a teqballüzlet szereplői – a Fédération Internationale de Teqball, avagy Nemzetközi Teqball Szövetség (FITEQ) honlapján 130 országot és területet is megneveznek.

Ennek érdekessége, hogy van például teqballszövetség a kilátástalan polgárháborúval küzdő Szomáliában, Szíriában és Jemenben, továbbá a 12 ezer lakosú Tuvaluban. A szinte minden nemzetközi együttműködéstől elzárkózó, a világ lekeményebb diktatúrái közé tartozó Türkmenisztán, vagy a szintén diktatórikus, Ázsia egyik legszegényebb országának számító Tádzsikisztán esetében is felmerülhet, hogy mennyire végezhet valós tevékenységet a helyi szövetség. Sok esetben a szövetségek honlapja a FITEQ aloldala, közösségi médiás megjelenéseik alig néhány kósza látogatót vonzanak.

A FITEQ-et 2021 júniusában jegyezték be Magyarországon, a svájci székhelyét ekkor helyezte át. Emiatt még beszámolói nem ismertek, így nem tudjuk, mennyi pénzből gazdálkodnak, ki finanszírozza őket, és mire költenek. A szervezet vezetését Gattyán, Borsányi és Huszár viszi.

A főtitkári feladatokat ifjabb Marius Vizer látja el. Ő Marius L. Vizer romániai üzletember, korábbi cselgáncsozó, 2007 óta a Nemzetközi Cselgáncsszövetség (IJF) elnöke. A párhuzam a FITEQ-kel, hogy ez szintén Lausanne-ból Budapestre tette át a székhelyét még 2019-ben. Vizer azzal került be a magyar hírekbe, hogy hívására ékezett Budapestre Vlagyimir Putyin a budapesti dzsúdó vb-re. A cselgáncsos vonal nem jöhetett rosszul, több teqball szövetség vezetőjénél feltűnik, hogy korábban a dzsúdóban voltak érdekeltek.

Összességében mindenesetre érdekes kísérlet lesz, hogy sok milliárd forintból egy vállalkozói kör sikeresen meg tud-e szerettetni egy sportot a világgal alulról jövő kezdeményezés nélkül. Az adófizetőknek már csak azért is megéri drukkolni, mert akarva-akaratlanul ők is a kísérlet finanszírozói lettek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz átláthatatlan Gattyán-birodalomban csak a felnőtt tartalomban sejlik fel a pénzHa végigvesszük a publikus üzleti adatokat, akkor a nyilvánvaló rejtőzködés mellett azt látjuk, hogy csak a LiveJasmin van, alig más.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat állami támogatás Gattyán György labdarúgás MLSZ Szijjártó Péter tao teqball Olvasson tovább a kategóriában