Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. október 29. 07:05 Közélet

Kijönne a 13. havi nyugdíj második fele a sport és a multik adókedvezményéből

Bár a fideszes kommunikáció nem az ilyen emlékeket akarja előhívni a Gyurcsány-kormány korszakával kapcsolatban, és természetesen tagad bármiféle párhuzamot a jelennel, van egy erős egyezés: a magas költségvetési hiány. Ez az őszödi beszéd évében a bruttó hazai termékhez (GDP) képest 9,2 százalék volt, míg tavaly – bár szintén 9 százalék feletti mutató fenyegetett – végül 8,1 százalék lett.

Ez a koronavírus-járvány miatt persze rendkívüli év volt, emiatt az EU adósságszabályait is felfüggesztették, és ennek nyomán a kormány nem készül gyors ütemben lefaragni a deficitet: idén 7,5, jövőre 5,9 százalék hiánnyal tervez. Ez kiváltotta Matolcsy György jegybankelnök erős kritikáját, nem véletlenül: az utóbbi hetekben megszaporodtak azok az elemzések, amelyek szerint a választások után muszáj lesz visszafogni a költekezést, különben esély sem lesz az egyre inkább elszabaduló infláció megfékezésére.

Most még azonban a választások előtt vagyunk, és adódik az újabb áthallás 2006-tal: akkor Gyurcsány Ferenc egyebek mellett a 13. havi nyugdíjra alapozva kampányolt, és a kormány most is lendületesen osztogat a nyugdíjasoktól kezdve a fegyveres szolgálatot ellátókon át a gyermeket nevelőkig. Adóemelésről természetesen szó sincs, Orbán Viktor csak azért jár a pénzügyminiszter nyakára, hogy sikerüljön előteremteni a 13. havi nyugdíj második felének fedezetét.

Varga Mihály aligha szorul a segítségünkre, de ha esetleg idővel mégis pluszbevételek után nézne egy bármilyen színezetű kormány áprilist követően, bemutatunk két olyan területet, ahol óriási összeget lehetne igen könnyen biztosítani a költségvetésnek:

  1. A társasági adónál érvényesíthető kedvezmények legnagyobbika, a sport tao tavaly már 176 milliárdot vitt el.
  2. Ha a kilenc legnagyobb külföldi tulajdonú multinacionális vállalat adózását alaposabban szemügyre vennék, és kedvezményeiket csökkentenék, 50-60 milliárd forintos többletbevételhez juthatna a költségvetés.

Sportra kiadott százmilliárdok

Meglehetősen nagylelkű volt a kabinet az utóbbi években a vállalatoknak adott adókedvezményekkel – különösen a társasági adó (tao) esetében igaz ez. 2012-ben még csak a taóból származó összes bevétel 4,5 százalékát hagyta különböző kedvezményes jogcímeken a cégeknél, 2019-ben viszont már a 6,4 százalékát. A tavalyi és idei költségvetési tervezetek alapján ez a szint még növekszik is.

Mint látható, meghatározó a látvány csapatsportokra szabott kedvezmény (sport tao), ennek aránya tavaly közel 64 százalék volt, míg 2019-ben 60 százalék*A sport tao és a tao terhére filmkészítésre kifizetett vállalati források nem a kedvezmények között szerepelnek a társasági adó levezetésekor, ezért ezt a NAV éves statisztikáiból nem is lehet kimutatni.. Két éve az adókedvezmények 22 százalékát az alapvetően a multinacionális nagyvállalatokat segítő fejlesztési adókedvezmény és a k+f-re fordított kiadások leírása adta ki. Az összes kedvezménynek ehhez képest csupán 7 százalékát tette ki a hazai mikro- és kisvállalatok segítése.

Multik támogatására a társasági adókedvezmények keretében háromszor annyit költött az állam, mint a hazai kisvállalkozókra.

Ahhoz képest, hogy a kormányzat az adórendszer egyszerűsítését tekinti az egyik fő célkitűzésének, és nem szereti a több kulcsos adókat, mert bonyolultnak tartja, alaposan komplikálta a tao-rendszert. A kedvezmények száma a 2012-es 10-ről ugyanis 13-ra nőtt. És bár valóban nincsen több adókulcs, az adóalap csökkentése a kedvezményekkel jóval összetettebb, mint egy végösszeg alapján eldönteni, hogy a nyereség mekkora része után mekkora kulccsal kell adózni.

Támogatott vállalatok

Az adókedvezmények legnagyobb része csupán néhány vállaltnál köt ki. A 2019-ben tíz legjelentősebb magyarországi vállalat 613 milliárd forinttal csökkentette az adóalapját, ami 55 milliárd forint adókedvezménnyel ért fel.

Ha a top 10*a 2019-es év árbevételét vettük figyelembe vállalat esetében is megegyezne az effektív adóráta (a ténylegesen megfizetett adó és az adóalap hányadosa) a többi vállalkozáséval, akkor 5,3 százalék helyett kereken 6 százalék adót fizettek volna. Ez azt jelentené, hogy 2,5 milliárd forinttal több taót fizettek volna be a költségvetésbe ezek a vállalatok. Ez nem egy igazán nagy összeg a költségvetés teljes bevételéhez képest, de így is a 2019-es tao-bevétel közel 1 százaléka.

A legnagyobb hazai vállalatok és a többi cég között az is különbség, hogy a nagyok kevesebb profitot mutattak ki árbevétel-arányosan, mint a többi cég. Ebben szerepet játszhat, hogy a Mol az egyetlen hazai központú vállalat a tízes listán, hiszen a magyar gyökerű Wizz Air központi cége is az alacsony adózási rendszeréről ismert Jersey szigetére van bejegyezve. A külföldi cégeknél ugyanis jellemző, hogy az anyavállalatnál mutatnak ki jelentősebb profitot, és fizetnek így magasabb társasági adót.

Az adóalapot csökkentő és növelő tételek összességében azonban a nagyobb cégeknél kevésbé csökkentették az adóalapot (15 százalékkal), mint a többi vállalatnál (41 százalék). Azért tudnak ennek ellenére kevesebb adót fizetni a nagyvállalatok, mert az adózás előtti eredmény negyedével megegyező adókedvezményt kapnak. Ilyen lehet például a fejlesztési adókedvezmény.

Az egyes nagyvállalatok éves beszámolóit egyesével is megvizsgáltuk. A tao levezetése a kiegészítő mellékletekben ugyan elérhető, de ezek eltérő szerkezetük miatt nehezen összevethetők. Ráadásul a csökkentő és növelő tételeket sok esetben nem teljes körűen tüntetik fel, így nem lehet látni, milyen egyéb adókedvezmény miatt csökkent még tovább az adó alapja.

Ha a top 10 vállalat adatait részletesebben megnézzük, az is kiderül, hogy nagyon eltérő szerepet tölt be a társasági adó a gazdálkodásukban. A nemzetközi nagyvállalatok gazdálkodását ma már nehéz lenne a kimutatott eredmény alapján vizsgálni, hiszen a transzferárak segítségével az egyes leányvállalatok eredményessége – teljesen legálisan – igen tág keretek között mozgatható.

Ezért érdemes árbevétel-arányosan is megnézni a megfizetett taót: feltűnő lehet, hogy az egyetlen magyar cég a nagyok között, a Mol mennyire eltér a külföldi többségi tulajdonban lévő többitől: a Mol árbevételének 0,9 százalékát teszi ki a befizetett tao, a többi cégnél viszont csak a 0,1 százalékát. Ha a másik kilenc cég is a Molhoz hasonlóan adózna, akkor 64 milliárd forinttal többet fizetnének be a költségvetésbe.

Termesztésen az egyes szektorok sajátosságai igen eltérőek. Az azonban feltűnő lehet, hogy míg az adóalaphoz viszonyítva a legtöbb cég a 9 százalékhoz közeli adórátát fizet, a három német autóipari vállalat, az Audi, a Mercedes és a Bosch kivétel. Ezeknek együtt 4300 milliárd forint volt az árbevétele és 162 milliárd forint az adózás előtti eredménye, és csupán 1,9 milliárd forint taót fizettek, ami az adó – már számos kedvezménnyel csökkentett – alapjára vetítve alig 1,9 százalék.

Ennek az oka az egyéb adókedvezményekben keresendő, amiket nem mutatnak ki a cégek a fontosabb csökkentő tételek között. A fejlesztési adókedvezményt főleg nagyvállalatok kapják, de ennek nem lehet megismerni a pontos adatait, nyilvánosan nem elérhető, korábbi adatkéréseinket az állami szervek rendre elutasították. 

Ha csak ez a három cég a 9 százalékos törvényes adókulcs szerint adózott volna a már kedvezményekkel csökkentett adóalap után, ez önmagában 7,3 milliárd forint többletbevételt hozott volna.

Az Audi esetében az adóalap csökkentése is igen jelentős mértékű: az adózás előtti eredményt 116 milliárdól 44 milliárdra sikerült olvasztani 2019-ben. Ennek oroszlánrésze, 41 milliárd forint származott a k+f költségekből. A társaságnál kérdésünkre elmondták, hogy ez teljes egészében a konszernen kívüli szolgáltatás, viszont azt nem lehet megismerni a beszámolóból, hogy ennek mekkora része igénybe vett szolgáltatás, és mekkora a hazai és külföldi rész aránya.

Ez nemcsak adózási szempontból érdekes kérdés, hanem a hazai k+f statisztikákra is jelentős hatása van – az Audi adja ugyanis a vállalati k+f költés tizedét. Márpedig ha ennek egy része külföldről vásárolt szolgáltatás, akkor a hazai k+f ráfordítás valós értéke is sokkal kisebb lehet, mint eddig gondoltuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország a globális innováció segédmunkása, öt cég költi el az országos k+f felétA magyar innovációban semmi nem az, aminek látszik. A multik egy része csak adót optimalizál, a kisebb cégek alig kutatnak.

Az Audi esetében a k+f kiadások elszámolása mellett a fejlesztési adókedvezmény jelentette a legnagyobb adócsökkentést: 2019-ben a cég közlése szerint ezzel 3,2 milliárd forintnyival csökkentették az adójukat. Az adó számított alapja szerint 3,9 milliárd adót kellett volna fizetni, ez a két tétel volt a legfontosabb más cégekkel összehasonlítva, ami lehetővé tette, hogy csak 787 milliót kelljen fizetni. A fejlesztési adókedvezmény értéke ráadásul 2020-ra tovább nőtt, 5,3 milliárd forintra.

A fejlesztési adókedvezmény mellett a sport tao is jelentős mértékben csökkentheti a cégek által ténylegesen befizetett adót. Erre a cégek a havi vagy negyedéves társaságiadó-előlegének legfeljebb 80 százalékát ajánlhatják fel. Így az éves beszámolókból nem lehet megmondani, hogy mekkora része lehetett ez a tétel.

A társasági adó esetében a kedvezmények áttekintése még néhány cég esetében is igen összetett és nehezen követhető. Jelenleg nagyon kevés bevétele van ebből a magyar államnak, és már csak az összetett nemzetközi szabályok és a globális értékláncok miatt is nehézkes ezen a területen előrelépéseket elérni. 

Az állami kedvezmények rendszerének átalakításával, a különböző támogatási formák, így különösen a sport tao kivezetése azonban gyorsan és jelentős forrásokat tudna biztosítani az államkasszának úgy, hogy csak nagyon kevés adózót érintenének a változások. A jelentős forrásokat pedig akár a hazai kkv-szektor fejlesztésére is fordíthatnák.

Vagy, ha már úgyis a 13. havi nyugdíj második felének forrását keresik, akár az is jöhetne innen.

Ez körülbelül 160 milliárd forintba kerül, tehát a tao-kedvezmények 30 százaléka megmaradhatna akkor is, ha ezek megnyirbálásából teremtenék elő az összeget.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz évig papíron vezethette a minisztérium, hogyan költöttek el 800 milliárd forintotEgy perben a minisztérium képviselője maga állította, hogy „minden papíralapon áll rendelkezésre”, miközben a tárcának kellett volna ellenőrizni a közpénz elköltését.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBelenéztünk a 135 milliárdos közpénzes fekete lyukbaA tao-támogatás ötöde a sportszövetségekhez megy, de nem utánpótlás-nevelésre költik a legtöbbet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég 17. havi nyugdíjat is fizethetne a kormány, ha nem venne repteretNem látszik, miért lesz jobb az országnak, ha kiad a reptérért annyi pénzt, amennyiből három évig duplázni lehetne a tanárok fizetését. A megtérülésnél a több évtizedes távlat a kedvező forgatókönyv.

Közélet adókedvezmények multinacionális cégek sport támogatás tao tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2021. december 2. 16:05 Közélet

Mi lesz a fővárosi közvilágítással, miután az ahhoz áramot szolgáltató cég bedőlt?

Decemberben elég sokba fog kerülni a közvilágítás Budapesten, utána azonban a rezsicsökkentett áron venné az áramot a főváros.

Orbán Krisztián
2021. december 2. 06:35 Közélet

Nincs felzárkózás érdekegyesítés nélkül

A GDP-növekedéséből a többség semmit nem érzékel. A felzárkózást a társadalom nagy része számára kifizetődővé kell tenni – írja Orbán Krisztián közgazdász.

Váczi István
2021. december 1. 17:43 Közélet

Indul új véleményoldalunk, a G7 Holnap

Egy olyan felületet hozunk létre a G7-en belül, ahol vendégszerzőinkkel megkíséreljük a lehető legtöbb szempontot felvillantva körbejárni a Magyarország előtt álló kihívásokat. Induló témának a Nyugathoz való felzárkózást választottuk.

Fontos

Karsai Gábor
2021. december 1. 16:11 Közélet

A következő kormányra hagyott örökség

Úgy tűnik, a kormányt elhagyta lassan egy évtizede tartó szerencséje, választási-politikai szempontból nincs most jó megoldás a gazdasági problémákra.

Bucsky Péter
2021. december 1. 06:36 Vállalat

Egyre merészebben görög a NER informatikai kis gömböce, a Digit is felfaló 4iG

Sokmilliárdos állami megrendelésekkel pumpálták fel a céget, amelyet pont az a német hadiipari óriás tőkésít fel, amelynek Magyarország az egyik rendszeres vásárlója.

Váczi István
2021. november 30. 16:08 Adat

Az egyik vakcinából már kétszer többet passzoltunk el külföldre, mint amennyit itthon beadtak

Idehaza hónapok óta alig használják az Astrazeneca készítményét, így nem csoda, hogy a kormány külföldön kezdett helyet keresni a rövid szavatossági idejű készleteknek.