Bár a fideszes kommunikáció nem az ilyen emlékeket akarja előhívni a Gyurcsány-kormány korszakával kapcsolatban, és természetesen tagad bármiféle párhuzamot a jelennel, van egy erős egyezés: a magas költségvetési hiány. Ez az őszödi beszéd évében a bruttó hazai termékhez (GDP) képest 9,2 százalék volt, míg tavaly – bár szintén 9 százalék feletti mutató fenyegetett – végül 8,1 százalék lett.
Ez a koronavírus-járvány miatt persze rendkívüli év volt, emiatt az EU adósságszabályait is felfüggesztették, és ennek nyomán a kormány nem készül gyors ütemben lefaragni a deficitet: idén 7,5, jövőre 5,9 százalék hiánnyal tervez. Ez kiváltotta Matolcsy György jegybankelnök erős kritikáját, nem véletlenül: az utóbbi hetekben megszaporodtak azok az elemzések, amelyek szerint a választások után muszáj lesz visszafogni a költekezést, különben esély sem lesz az egyre inkább elszabaduló infláció megfékezésére.
Most még azonban a választások előtt vagyunk, és adódik az újabb áthallás 2006-tal: akkor Gyurcsány Ferenc egyebek mellett a 13. havi nyugdíjra alapozva kampányolt, és a kormány most is lendületesen osztogat a nyugdíjasoktól kezdve a fegyveres szolgálatot ellátókon át a gyermeket nevelőkig. Adóemelésről természetesen szó sincs, Orbán Viktor csak azért jár a pénzügyminiszter nyakára, hogy sikerüljön előteremteni a 13. havi nyugdíj második felének fedezetét.
Varga Mihály aligha szorul a segítségünkre, de ha esetleg idővel mégis pluszbevételek után nézne egy bármilyen színezetű kormány áprilist követően, bemutatunk két olyan területet, ahol óriási összeget lehetne igen könnyen biztosítani a költségvetésnek:
- A társasági adónál érvényesíthető kedvezmények legnagyobbika, a sport tao tavaly már 176 milliárdot vitt el.
- Ha a kilenc legnagyobb külföldi tulajdonú multinacionális vállalat adózását alaposabban szemügyre vennék, és kedvezményeiket csökkentenék, 50-60 milliárd forintos többletbevételhez juthatna a költségvetés.
Sportra kiadott százmilliárdok
Meglehetősen nagylelkű volt a kabinet az utóbbi években a vállalatoknak adott adókedvezményekkel – különösen a társasági adó (tao) esetében igaz ez. 2012-ben még csak a taóból származó összes bevétel 4,5 százalékát hagyta különböző kedvezményes jogcímeken a cégeknél, 2019-ben viszont már a 6,4 százalékát. A tavalyi és idei költségvetési tervezetek alapján ez a szint még növekszik is.
Mint látható, meghatározó a látvány csapatsportokra szabott kedvezmény (sport tao), ennek aránya tavaly közel 64 százalék volt, míg 2019-ben 60 százalék*A sport tao és a tao terhére filmkészítésre kifizetett vállalati források nem a kedvezmények között szerepelnek a társasági adó levezetésekor, ezért ezt a NAV éves statisztikáiból nem is lehet kimutatni.. Két éve az adókedvezmények 22 százalékát az alapvetően a multinacionális nagyvállalatokat segítő fejlesztési adókedvezmény és a k+f-re fordított kiadások leírása adta ki. Az összes kedvezménynek ehhez képest csupán 7 százalékát tette ki a hazai mikro- és kisvállalatok segítése.
Multik támogatására a társasági adókedvezmények keretében háromszor annyit költött az állam, mint a hazai kisvállalkozókra.
Ahhoz képest, hogy a kormányzat az adórendszer egyszerűsítését tekinti az egyik fő célkitűzésének, és nem szereti a több kulcsos adókat, mert bonyolultnak tartja, alaposan komplikálta a tao-rendszert. A kedvezmények száma a 2012-es 10-ről ugyanis 13-ra nőtt. És bár valóban nincsen több adókulcs, az adóalap csökkentése a kedvezményekkel jóval összetettebb, mint egy végösszeg alapján eldönteni, hogy a nyereség mekkora része után mekkora kulccsal kell adózni.
Támogatott vállalatok
Az adókedvezmények legnagyobb része csupán néhány vállaltnál köt ki. A 2019-ben tíz legjelentősebb magyarországi vállalat 613 milliárd forinttal csökkentette az adóalapját, ami 55 milliárd forint adókedvezménnyel ért fel.
Ha a top 10*a 2019-es év árbevételét vettük figyelembe vállalat esetében is megegyezne az effektív adóráta (a ténylegesen megfizetett adó és az adóalap hányadosa) a többi vállalkozáséval, akkor 5,3 százalék helyett kereken 6 százalék adót fizettek volna. Ez azt jelentené, hogy 2,5 milliárd forinttal több taót fizettek volna be a költségvetésbe ezek a vállalatok. Ez nem egy igazán nagy összeg a költségvetés teljes bevételéhez képest, de így is a 2019-es tao-bevétel közel 1 százaléka.
A legnagyobb hazai vállalatok és a többi cég között az is különbség, hogy a nagyok kevesebb profitot mutattak ki árbevétel-arányosan, mint a többi cég. Ebben szerepet játszhat, hogy a Mol az egyetlen hazai központú vállalat a tízes listán, hiszen a magyar gyökerű Wizz Air központi cége is az alacsony adózási rendszeréről ismert Jersey szigetére van bejegyezve. A külföldi cégeknél ugyanis jellemző, hogy az anyavállalatnál mutatnak ki jelentősebb profitot, és fizetnek így magasabb társasági adót.
Az adóalapot csökkentő és növelő tételek összességében azonban a nagyobb cégeknél kevésbé csökkentették az adóalapot (15 százalékkal), mint a többi vállalatnál (41 százalék). Azért tudnak ennek ellenére kevesebb adót fizetni a nagyvállalatok, mert az adózás előtti eredmény negyedével megegyező adókedvezményt kapnak. Ilyen lehet például a fejlesztési adókedvezmény.
Az egyes nagyvállalatok éves beszámolóit egyesével is megvizsgáltuk. A tao levezetése a kiegészítő mellékletekben ugyan elérhető, de ezek eltérő szerkezetük miatt nehezen összevethetők. Ráadásul a csökkentő és növelő tételeket sok esetben nem teljes körűen tüntetik fel, így nem lehet látni, milyen egyéb adókedvezmény miatt csökkent még tovább az adó alapja.
Ha a top 10 vállalat adatait részletesebben megnézzük, az is kiderül, hogy nagyon eltérő szerepet tölt be a társasági adó a gazdálkodásukban. A nemzetközi nagyvállalatok gazdálkodását ma már nehéz lenne a kimutatott eredmény alapján vizsgálni, hiszen a transzferárak segítségével az egyes leányvállalatok eredményessége – teljesen legálisan – igen tág keretek között mozgatható.
Ezért érdemes árbevétel-arányosan is megnézni a megfizetett taót: feltűnő lehet, hogy az egyetlen magyar cég a nagyok között, a Mol mennyire eltér a külföldi többségi tulajdonban lévő többitől: a Mol árbevételének 0,9 százalékát teszi ki a befizetett tao, a többi cégnél viszont csak a 0,1 százalékát. Ha a másik kilenc cég is a Molhoz hasonlóan adózna, akkor 64 milliárd forinttal többet fizetnének be a költségvetésbe.
Termesztésen az egyes szektorok sajátosságai igen eltérőek. Az azonban feltűnő lehet, hogy míg az adóalaphoz viszonyítva a legtöbb cég a 9 százalékhoz közeli adórátát fizet, a három német autóipari vállalat, az Audi, a Mercedes és a Bosch kivétel. Ezeknek együtt 4300 milliárd forint volt az árbevétele és 162 milliárd forint az adózás előtti eredménye, és csupán 1,9 milliárd forint taót fizettek, ami az adó – már számos kedvezménnyel csökkentett – alapjára vetítve alig 1,9 százalék.
Ennek az oka az egyéb adókedvezményekben keresendő, amiket nem mutatnak ki a cégek a fontosabb csökkentő tételek között. A fejlesztési adókedvezményt főleg nagyvállalatok kapják, de ennek nem lehet megismerni a pontos adatait, nyilvánosan nem elérhető, korábbi adatkéréseinket az állami szervek rendre elutasították.
Ha csak ez a három cég a 9 százalékos törvényes adókulcs szerint adózott volna a már kedvezményekkel csökkentett adóalap után, ez önmagában 7,3 milliárd forint többletbevételt hozott volna.
Az Audi esetében az adóalap csökkentése is igen jelentős mértékű: az adózás előtti eredményt 116 milliárdól 44 milliárdra sikerült olvasztani 2019-ben. Ennek oroszlánrésze, 41 milliárd forint származott a k+f költségekből. A társaságnál kérdésünkre elmondták, hogy ez teljes egészében a konszernen kívüli szolgáltatás, viszont azt nem lehet megismerni a beszámolóból, hogy ennek mekkora része igénybe vett szolgáltatás, és mekkora a hazai és külföldi rész aránya.
Ez nemcsak adózási szempontból érdekes kérdés, hanem a hazai k+f statisztikákra is jelentős hatása van – az Audi adja ugyanis a vállalati k+f költés tizedét. Márpedig ha ennek egy része külföldről vásárolt szolgáltatás, akkor a hazai k+f ráfordítás valós értéke is sokkal kisebb lehet, mint eddig gondoltuk.
Az Audi esetében a k+f kiadások elszámolása mellett a fejlesztési adókedvezmény jelentette a legnagyobb adócsökkentést: 2019-ben a cég közlése szerint ezzel 3,2 milliárd forintnyival csökkentették az adójukat. Az adó számított alapja szerint 3,9 milliárd adót kellett volna fizetni, ez a két tétel volt a legfontosabb más cégekkel összehasonlítva, ami lehetővé tette, hogy csak 787 milliót kelljen fizetni. A fejlesztési adókedvezmény értéke ráadásul 2020-ra tovább nőtt, 5,3 milliárd forintra.
A fejlesztési adókedvezmény mellett a sport tao is jelentős mértékben csökkentheti a cégek által ténylegesen befizetett adót. Erre a cégek a havi vagy negyedéves társaságiadó-előlegének legfeljebb 80 százalékát ajánlhatják fel. Így az éves beszámolókból nem lehet megmondani, hogy mekkora része lehetett ez a tétel.
A társasági adó esetében a kedvezmények áttekintése még néhány cég esetében is igen összetett és nehezen követhető. Jelenleg nagyon kevés bevétele van ebből a magyar államnak, és már csak az összetett nemzetközi szabályok és a globális értékláncok miatt is nehézkes ezen a területen előrelépéseket elérni.
Az állami kedvezmények rendszerének átalakításával, a különböző támogatási formák, így különösen a sport tao kivezetése azonban gyorsan és jelentős forrásokat tudna biztosítani az államkasszának úgy, hogy csak nagyon kevés adózót érintenének a változások. A jelentős forrásokat pedig akár a hazai kkv-szektor fejlesztésére is fordíthatnák.
Vagy, ha már úgyis a 13. havi nyugdíj második felének forrását keresik, akár az is jöhetne innen.
Ez körülbelül 160 milliárd forintba kerül, tehát a tao-kedvezmények 30 százaléka megmaradhatna akkor is, ha ezek megnyirbálásából teremtenék elő az összeget.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
