Nem lesz benne köszönet, ha utat talál a boltokba a 26 százalékos ipari infláció
A termelői árak októberi emelkedése az adatsor elmúlt húszéves alakulásához képest példátlan ütemű volt, ami nem sok jót sejtet a fogyasztói inflációval kapcsolatban. Az ipar árindexeit az elemzők gyakran használják a fogyasztói árváltozások előrejelzésére – igaz, ezt a gyakorlatot élénk vita övezi, amiről a cikk végén esik szó –, és a 2001-től kezdődő idősorokat nézve a kirívó termelői drágulás még hónapokig éreztetheti a hatását az inflációs adatokon.
A belföldi értékesítés termelői árindexe idén októberben 26,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az elmúlt két évtized tapasztalatai szerint az országon belüli termelői árindex tendenciáit jellemzően egy hónapos csúszással követi az inflációs görbe, amit a már ismertté vált, 14 éves rekordot döntő novemberi adat tükrében is érzékelhettünk. Az exportértékesítéssel is kiegészített termelői árindex változásait azonban több – nagyjából hat – hónappal követik a fogyasztói árak, igaz, a belföldi értékesítési áraknál csak valamivel gyengébb összefüggésben. A korábbi trendekből kiindulva tehát a következő fél évben még akár tovább is nőhet az infláció.
Mindez részben egybevág a Magyar Nemzeti Bank előrejelzésével is. Virág Barnabás, a jegybank alelnöke egy interjújában elmondta, hogy az MNB 2021-ben és 2022-ben is öt százalékos inflációra számít, és bár a bank becslése szerint a novemberi 7 százalékos tetőzést követően a pénzromlás mérséklődni kezd,
a fogyasztói árak hosszabb távú trendjeit jobban jellemző maginfláció még legalább 2022 közepéig emelkedik.
A fogyasztói árindex alakulását januárban ráadásul befolyásolhatja a fogyasztói kosár termékeinek és szolgáltatásainak év elején szokásos felülvizsgálata: a Központi Statisztikai Hivatal ilyenkor egyes – már nem igazán vásárolt – tételeket kivesz, miközben másokat beválogat a kosárba.
A termelői árindexek alapján megfogalmazott inflációs várakozások problémáira visszatérve, az egyik fő kritika e megállapításokkal szemben a bizonytalan oksági kapcsolat. A termelői és fogyasztói árváltozások akár oda-vissza is hathatnak egymásra, miközben más tényezők, mint például a valutaárfolyamok ingadozása mindkét mutatót meghatározzák. Sőt, az oksági viszonyok és az összefüggés erőssége az idővel is változhatnak, akár olyan gazdasági körülmények is adódhatnak, amikor átmenetileg inkább a fogyasztói infláció alapján lehet előrebecsülni a termelői árváltozásokat, és nem fordítva.
Adat
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
