A legnagyobb cégek kevesebb, az emberek több adót fizetnek a 2008-as válság óta
A legnagyobb multinacionális cégek számottevően kevesebb adót fizetnek a 2008-as gazdasági válság kirobbanása óta. A Financial Times kilenc iparág tíz legnagyobb vállalkozásának pénzügyi beszámolója alapján arra jutott, hogy nyolc év alatt kilenc százalékkal (két százalékponttal) csökkent az adóterhük.
A vállalatóriások annak ellenére adóztak kevesebbet, hogy a válság miatt a legtöbb kormány igyekezett csökkenteni a költségvetési hiányán, illetve hogy egyre határozottabban próbálnak fellépni kormányok a legális adóelkerülés ellen. Ehhez az is hozzátartozik, hogy 2011 és 2014 között átmenetileg nőtt az adóteher, 2014 óta viszont jelentősen csökkent.
Az Európai Unió gazdasági biztosa például múlt héten beszélt arról, hogy hét tagország adópolitikája alááshatja az igazságosságra épülő adózási rendszert, és terhet jelent az EU adófizetőinek. Több EU-s tagállam ugyanis olyan multinacionális cégeknek a székhelye, mint az Apple, a Google, a Facebook vagy az Ikea, amelyek országhatárokon átnyúló céghálókat hoztak létre, hogy kiskapuk kihasználásával minél kevesebbet adózhassanak.
A Financial Times szerint a vizsgált cégek 2016-ban átlagosan 24 százalék adót fizettek nyereségük után, míg 2008-ban ez még 26 százalék volt. Ráadásul a válságot megelőző években jelentősen több adót fizettek, 2001-ben még átlagosan 35 százalékos volt az adókulcsuk. Az adócsökkenés különösen a technológiai és ipari cégeknél látványos, esetükben 13 százalékkal lett kevesebb az adóteher.
Az újság idézi a világ egyik legnagyobb könyvvizsgálóját, a KPMG-t, amely szerint miközben a válság óta átlagosan öt százalékkal csökkent a cégek által fizetett nyereségadó kulcs, a személyi jövedelemadó hat százalékkal nőtt. Az OECD adatbázisa szerint így alakult az OECD országaiban a társasági adók részesedése a teljes adóztatáson belül.
Pénz
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Fontos
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
