Gyakran elhangzik magyar politikusoktól, hogy Magyarország így meg úgy diktálja a tempót az európai növekedésben. Teljesen normális, sőt elvárható lenne, hogy gyorsabban növekedjünk a sokkal fejlettebb országoknál, hiszen velük összehasonlítva nagyon alacsony a magyar növekedés bázisa. Vásárlóerő paritáson az európai átlag kétharmadánál áll az egy főre jutó magyar GDP, de ha nem igazítunk ki az olcsóbb magyar árakkal, akkor csak a 40 százalékán. Ha azt szeretnénk, hogy a magyar életszínvonal néhány évtizedes (és nem sok évszázados) időtávon felzárkózzon legalább az európai átlagszinthez, akkor lényegesen nagyobb növekedési ütemre lenne szükség, mint a gazdagabb európai országokban.

Ugyanakkor csak azért is nehezen lehetnénk növekedési motor az EU-ban, mert a magyar gazdasági teljesítmény jelentős részben függ az exportszektor felvevőpiacaitól, ami kevés híján 80 százalékban az Európai Unió országaiból áll. A tavalyi 31 ezer milliárdos magyar exportból 15 ezer milliárd ment a legnagyobb európai gazdaságokba (Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Ausztria), további 5 ezer milliárd az ugyanezen országok felé kitett visegrádi országokba és Romániába. Ha tehát az EU magországaiban visszaesés van, akkor az nálunk erősen érződik.

A következő ábra semmit nem mond a növekedés mértékéről, csak azt mutatja, hogy az utóbbi nyolc évben hányadik helyezett volt Magyarország az éppen aktuális negyedévben, ha külön-külön sorba rendezzük az országokat az éves növekedés alapján. (Figyelem, a rangsor fordított, tehát az első hely legalul helyezkedik el.)

Mint látható, 2010 és 2012 között a hátsó egyharmadban voltunk, ez 2013 és 2015 között megfordult, akkor az EU élmezőnyébe kerültünk (2013 utolsó negyedévében csak Romániát kellett volna megelőzni, hogy meglegyen az első hely), 2015 és 2017 között pedig az abszolút középmezőnyben foglalunk helyet.

Az átlagos helyezésünk a 32 negyedév alatt 12,8 a 28. tagállamból. Szlovákia esetében ez 9,2, Lengyelországnál 9,4, Észtországnál 9,8 (egyébként ezek az országok állnak a legjobban ebben az összevetésben, ha az EU titkos növekedési bajnokával, a parányi Máltával nem számolunk). Feltűnő, hogy az EU keleti tagjai átlagosan jobban szerepelnek Magyarországnál ebben az összevetésben:

A keleti tagokon kívül egyedül Málta és Írország tudott az élbolyba kerülni. Érdekes az is, hogy az utóbbi két évben, amikor a korábbiakhoz képest lényegesen nagyobb volt a gazdasági növekedés Magyarországon, a keleti tagok túlnyomó többsége előttünk járt az aktuális negyedévi rangsorokban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Eurostat gdp rangsor Olvasson tovább a kategóriában