Nem egy olyan település volt a Balaton környékén, amelynek lakossága több mint ötödével növekedett 2020-ban. Az egy térségként kezelt régióban az elmúlt években inkább stagnált, vagy csak kisebb mértékben nőtt a lakosságszám, a járvány azonban soha nem látott népességrobbanást hozott. Egyetlen év alatt több mint ötezer ember költözött a tó közvetlen közelébe.

Zsugorodó községeket rohantak le a beköltözők

A hivatalos adatok szerint Balatonszepezd nemhogy balatoni, de országos viszonylatban sem tartozott a legvonzóbb lakóhelyek közé az elmúlt években. A község 2010-ben még 406 főt számlált, de 2019-re közel hetedével, 357-re csökkent az ott élők száma. Tavaly azonban egyetlen év alatt hirtelen közel 80 fő költözött be a településre, így az egy évtizede zsugorodó községben most papíron jóval többen laknak, mint 11 esztendővel ezelőtt.

Balatonszepezd esete egyáltalán nem egyedi. Ugyanez volt a forgatókönyv például Örvényes, Balatonőszöd, Balatonfenyves, sőt Balatonfüred esetében is. Utóbbi kettőnél arányaiban ugyan kisebb volt a 2020-as lakosságboom, mivel azonban jóval népesebb településekről beszélünk, ez mindkét esetben több mint kétszáz fős növekedést jelentett. A rekorder Siófokon pedig hatszáznál is több új lakos érkezett.

A teljes régióban egyébként bő 5500 fővel laktak többen az idén január elsején, mint egy évvel korábban. A jogszabály egyébként elvileg 52 Balaton-parti települést kezel egy (úgynevezett agglomerálódó) térségként, valójában azonban – ahogy erre a statisztikai hivatalnál felhívták a figyelmünket – mióta Balatonkeneséből kivált Balatonakarattya, azóta eggyel nőtt ez a szám.

Ezeknek a településeknek az együttes népessége ugrott meg 5500-zal úgy, hogy az 53 város és község közül mindössze háromnál (Keszthelynél, Hévíznél és Balatonszentgyörgynél) mértek visszaesést. Összehasonlításképpen: 2010 és 2019 között 20 olyan település volt, ahol csökkent a lakosságszám.

Az árakat is felhajtották

A népességrobbanás hátterében egész biztosan a járvány, illetve a home office elterjedése áll. Bár előfordulhat, hogy a lakosságszám növekedése részben adminisztratív okokra vezethető vissza, és a hivatalosan most leköltözők vagy már korábban is ott éltek, vagy életvitelszerűen most is máshol laknak, de a piaci folyamatok is azt mutatják, hogy megnőtt az érdeklődés a Balaton-környéki ingatlanok iránt.

Az ingatlan.com adatai alapján az idén tavaszra konkrétan rekordszintre emelkedett a kereslet, és már összevethető volt a 2014-ben indult lakáspiaci boom legerősebb éveiben a Budapest belvárosában lévő ingatlanoknál látott jelentős érdeklődéssel. Egy akkori cikkükben azt írták, hogy az árak sincsenek messze a fővárosiaktól: az északi parton 635, a délin 675 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, de Zamárdiban és Szántódon például az egymilliót is meghaladta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar városok háromnegyede zsugorodik, és alig tud tenni valamit ez ellenA vezetők gyakran tudomásul sem veszik, a helyiek körében viszont gyakori a történelmi igazságtalanság érzése, amiért kimaradnak a fejlesztésekből. Jelinek Csaba és Virág Tünde a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország legfelkapottabb települései közé került két apró borsodi faluA szomszédos Kéked és Pányok állandó lakossága 40-60 százalékkal nőtt egy év alatt, amellyel egyaránt a három leggyorsabban növekvő település közé kerültek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBorsod megye Kassától távolabbi részein is elkezdtek házakat venni a szlovákokA Kassa környéki szlovákok régóta vásárolnak házakat Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, de most már nem csak a városhoz legközelebb eső térségek iránt érdeklődnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHalásztelek vs. Mezőhegyes - melyek a leginkább növekvő és csökkenő lakosú magyar városok?A legdinamikusabban növekvő városok Budapest közelségéhez vagy fürdőhelyekhez köthetőek. Dunaújvárost és Salgótarjánt viszont kétévente átlagosan ezer ember hagyta el.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Balaton covid járvány költözés népesség Olvasson tovább a kategóriában