Hajnalka régi álma teljesült, amikor szeptemberben elkezdte pedagógusi pályáját egy fővároshoz közeli gimnáziumban angol-történelem tanárként. Fizetése bruttó 219 ezer forint. A nagyjából 165 ezer forintos nettó összegből úgy tud kijönni, hogy még a szüleivel él, és közben feléli az egyetemi ösztöndíjából félretett megtakarítását. Az ösztöndíja miatt azonban az első öt évet mindenképpen állami iskolában kell munkával töltenie, és a fenti pedagógus bértábla szerint fogja kapni a fizetését.

Több ismerősöm ezt nem vállalta, inkább visszautasította az ösztöndíjat. Az a tervem, ezután külföldön szedem össze magam anyagilag, ha kell, takarítok is. Imádom az iskolámat, a szívem szakad meg, de erre kényszerít a rendszer. Ha összejön egy kis lakásra való, majd hazajövök

– mondja jövőbeli terveiről. 

Ma Magyarországon minden pályakezdő tanár bruttó 219 ezer forintot kereshet az állami oktatásban, függetlenül attól, hogy csak érettségije, főiskolai diplomája vagy egyetemi diplomája van. Hajnalka legkorábban 3 év és a minősítő vizsga után válhat gyakornokból „igazi” pedagógussá, ekkor a fizetése bruttó 243 ezer forintra emelkedik. Vagyis egyetemi diploma utáni tanári kezdőfizetése éppen annyi, mint a garantált bérminimum, azaz a szakmunkás minimálbér. 

Ha Hajnalkának „csak” főiskolai végzettsége lenne, a “Pedagógus I.” kategóriába lépve mintegy 3 évvel pályája elkezdése után a fizetése 420 forinttal (!) emelkedne, vagyis további 3-4 évig a garantált bérminimummal lenne azonos. 

Hajnalka azt látja maga körül, hogy az idősebb kollégái csak évtizedek alatt tudtak maguknak normális, minimálisan elfogadható életfeltételeket teremteni.

Ezt nem várnám meg, nem szeretnék még 20 évig a szüleim nyakán élni. A napokban volt egy kisebb egzisztenciális krízisem, a barátaim lakást vesznek, költöznek, az én fizetésemnek viszont a háromnegyedét elvinné egy 15 éves lakáshitel… Elérhetetlen álom, hogy önállóan éljek. Nincs választásom, rákényszerít a rendszer, hogy pár év után elhagyjam az állami oktatást. Az első elfogadható fizetése 15 év tanítás után a mesterpedagógus minősítést megszerző tanárnak van.

A Hajnalka által említett kategória a három minősítési vizsgát és másfél évtizedes tanári tapasztalatot maga mögött tudó pedagógus bértábla szerinti fizetése: bruttó 446 ezer forint. Főiskolai végzettségnél 406 ezer. 

Vagyis egy egyetemi végzettségű tanár fizetése 15, egy főiskolai végzettségű tanáré pedig közel 30 pályán töltött év után hagyja le a bruttó magyar átlagkeresetet.

Mindez azt is jelenti, hogy

a 320 ezer forintos átlagos magyar bruttó diplomás kezdőfizetést a diplomás Hajnalka tanári alapjuttatása 15 év után éri el.

A helyzet még akkor is tarthatatlan, ha a kormány az alapjuttatáshoz egy 10 százalékos, úgynevezett ágazati támogatást is hozzácsapott, ugyanis ez arra nem volt elég, hogy a bérviszonyokat átrajzolja (a bértábla és az egyes kategóriához tartozó számok részletesebben például ebben a cikkben tekinthetőek át).

Ezek a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum várható emelkedésével még drasztikusabbak lesznek: a 261 700 forintos bérminimum már lehagyná a több mint 10 éve pályán lévő középfokú végzettségű pedagógusok alapjuttatását is.

Harcolnak a minimumért

Az elmúlt hetekben már csak amiatt is aktuális téma, hogy a fiatal tanárok mennyire jönnek ki a fizetésükből, mert a két nagy tanárszakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azonnali béremelést és az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentését követelve közös sztrájkbizottságot alakított, amit a kormány és a szakszervezetek közötti sikertelen egyeztetés követett.

A szakszervezetek négy követelése közül kettő érinti a béreket: az érdekképviseleti szervek azt szeretnék, hogy a pedagógus illetményalap vetítési alapja idén szeptember 1-től az aktuális minimálbér legyen. (A vetítési alapról, vagyis az összegről, ami alapján a bértábla egyes kategóriájára vonatkozó fizetéseket számítják még lesz szó.) Hogy megértsük, ez miért fontos, tekintsük át a legalacsonyabb béreket kereső tanárok helyzetét.

Az alábbi ábrán azt ábrázoltuk, hogy az elmúlt években hogyan érte utol és hagyta le a pedagógus bértábla egyes kategóriáit a bérminimum. 

A főiskolai végzettséggel rendelkező „Gyakornok” kategóriába tartozó tanárok fizetését 2019-ben, az egyetemi végzettséggel rendelkező gyakornok kategóriába tartozókét 2020-ban, a főiskolai végzettséggel rendelkező tapasztaltabb, “Pedagógus I.” kategóriába tartozó tanárokét pedig jövőre fogja utolérni a garantált bérminimum. Ennek jövőre beígért nagyobb emelése ugyanis azt eredményezi, hogy a “Pedagógus I.” kategóriában a főiskolai végzettségűek közül már a 10-12 év és az alatti tapasztalattal rendelkező tanárok fizetését is beéri a bérminimum.

A Portfolio.hu birtokába jutott, az Innovációs és Technológiai Minisztérium által készített elemzés szerint jövőre az állami oktatásban dolgozó 211 ezer ember közül 36 ezret fog érinteni a garantált bérminimum emelése. Ez azt jelenti, hogy

jövőre béremelés nélkül a magyar közoktatásban dolgozók csaknem ötöde keresne a szakmunkás minimálbérnek is hívott bérminimumnak megfelelő összeget. 

Hogyan állt elő ez a helyzet?

A pedagógusbéreket a kormány 2014-ben befagyasztotta. A 2013-ban bevezetett előmeneteli rendszerben, korábbi nevén pedagógus-életpályamodellben a béreket a minimálbérhez viszonyítva határozták meg: alapfokú végzettségű pályakezdő pedagógusoknál 120, főiskolainál 180, egyetemi végzettséggel pedig 200 százalékot tűztek ki, bár még ezt sem kapták meg azonnal, a béreket csak évek alatt fejlesztették fel ezekre a százalékokra. Közben adminisztratív pluszfeladatokkal és plusz órákkal is nőtt a pedagógusok leterheltsége.

Aztán 2015-ben átírták a bérszámítási rendszert, és bevezették a vetítési alapot: a mindenkori minimálbér helyett a számítást innentől a 2014-es, 101 500 forintos minimálbér alapján végezték el.

Ezzel rögzítették a pedagógusbéreket, és lemetszették azokat az általános bérfejlődésről, vagyis a tanárokat egyszerűen kivonták a gazdasági fejlődés haszonélvezői közül.

Így tehát még ma is a 101 500 forintos vetítési alapból számolják a béreket, például egy főiskolai végzettségű tanár kezdőfizetését, ami így 182  700 forint. De mivel 2019-ben ezt az összeget lehagyta a garantált bérminimum, a számítást az állam korrigálja, és a bérminimumra egészíti ki, hogy ne történjen meg az az abszurdum, hogy az állami bérrendszerben a magasabb végzettségű pedagógusnak kevesebb fizetés jár, mint a szakmunkások legalacsonyabb fizetése. 

Nemcsak a kevésbé tapasztalt tanárok fizetései árulkodnak ugyanakkor a magyar közoktatás gyatra bérhelyzetéről. Ahogy arról a G7-en nemrég részletesebben is beszámoltunk, a globális szinten fejlettnek számító országokat tömörítő OECD friss oktatási évkönyve alapján a tanári bérek Magyarországon a legalacsonyabbak a diplomás átlagbérekhez képest.

Tavaly Magyarországon a diplomás átlagfizetés 61 százalékát keresték meg a tanárok, ami mind az EU-s, mind pedig az OECD-átlagtól elmarad, hiszen mindkettőnél 90 százalék körül alakult.

Egy pályakezdő diplomás tanár bére mintegy 90 ezer forinttal van a pályakezdő diplomás átlagbére alatt, természetes, hogy ennek hatalmas az elszívó hatása

– mondta kérdésünkre Totyik Tamás, a PSZ alelnöke.

Ha nem lép határozottan a kormány, évente több ezer pedagógust fogunk elveszíteni a rendszerből, a hiány évről évre nőni fog. 

Kigazdálkodni valahogy az egészséges étkezést

A 30-as évei közepén járó Fruzsina már nem pályakezdő, bő öt év után lépett ki az állami rendszerből, de a jobb alapítványi iskolai fizetése sem oszlatta el a pályaelhagyással kapcsolatos gondolatait. 2011-ben kezdte középiskolai magyartanári pályáját, dolgozott az oktatásirányításban is, majd 2015 februárjától 2019-ig egy fővárosi szakközépiskolában tanított.

Itt fizetését már a legalsó egyetemi végzettségű pedagógusi kategória szerint kapta: bruttó 227 ezer forintot. 2019-re egy alkategóriát lépett előre, így már megkeresett bruttó 263 ezer forintot 8 év tapasztalattal a háta mögött. Fruzsina esetében ez alig több mint 170 ezer forintos nettó bér volt, amit az osztályfőnöki pótlék dobott meg bruttó 20 ezer forinttal. Emellett egy felzárkóztató pályázat keretei között plusz munkáért kapott további juttatást, havonta bruttó 40 ezer forintot.

Néha tudtam a munka mellett magántanítványt vállalni, de alapvetően ebből éltem évekig. Fél évig a szüleimnél laktam, aztán kedvezményesen egy ismerőstől béreltem egy 26 négyzetméteres albérletet. Végül szülői támogatással és lakáshitellel jutottam lakáshoz, amit még 17 évig fogok törleszteni. Nyaralás és megtakarítás nem jön szóba, régebben a rezsi kifizetése sem volt mindig zökkenőmentes, egyszer kikapcsolták az áramot is, életem egyik legmegalázóbb élménye volt.

– mesélte nekünk.

Fruzsina példája nem egyedi – a PDSZ-nek a Nedolgozzingyen.hu felületén közzé tett kérdőívből készített nem reprezentatív, de közel 2500, országosan érkezett válaszból összeállított felmérése lesújtó eredményeket hozott a fiatal tanárok lakhatási és szociális körülményeiről. A válaszadók 83,6 százaléka érzi úgy, hogy anyagi problémái vannak, a túlnyomó többség pedig nem tudja még az egészséges étkezéshez szükséges összeget sem előteremteni.  

A válaszadók majdnem háromnegyedének problémát jelent a nyaralás kigazdálkodása, és 38 százalékuk jelezte, hogy lakhatással összefüggő problémái vannak. A lakáskölcsönt törlesztők között kiemelten magas azoknak az aránya, akik fontolgatják a pályaelhagyást. Többségük arról számolt be, hogy nincs pénzük kulturális tevékenységre, könyvekre, múzeumra, színházra.

Lakhatás: a fizetés önmagában nem elég

A 29 éves Péter egy nyugat-dunántúli kisváros gimnáziumában tanít biológiát és kémiát, nemrég lépett át a „Pedagógus I.” kategóriába, és hasonló tapasztalatokról számolt be, mint a fővárosban pályakezdő történelemtanár, Anna.

Péter az egyetem elvégzése után a szüleinél lakott, aminek az alternatívája az lett volna, ha lakótársakkal bérel lakást, ahogy az egyetemi évek alatt.

Az önálló albérlet nem jött volna ki a pénzből, félretenni, saját lakásra gyűjteni sem lett volna lehetőségem. A kezdő pedagógusok nem is gondolnak arra, hogy lehetne önálló lakásra spórolni, a fizetésük az alapvető létfenntartásra megy el

– mondta, hozzátéve, hogy volt olyan fiatalabb kollégája, aki az iskolában dolgozó takarító fizetésével megegyező bért kapott. 

Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

A fiatalabb Anna az egyetem elvégzése után szintén gondolt rá, hogy visszaköltözik a szüleihez vidékre, ahogy egyébként a szintén pályakezdő tanító öccse tette, de végül sikerült egy ismerősétől piaci ár alatt lakást bérelnie. Így tud kijönni Budapesten a 160 ezer forintos nettójából.

A tanár ismerőseim vagy saját lakásban laknak, vagy a szüleik segítenek be nekik a lakbér fizetésébe

– mondta. Péter elmondása alapján kisebb városokban, településeken előfordul, hogy önkormányzati tulajdonban lévő szolgálati lakással csábítják a helyi iskolába a tanárokat. A lakáspályázatokon – ha van az adott településen bérlakás – elmondása szerint jó eséllyel indulhatnak, mert a jövedelmi helyzetük alapján gyakran a leghátrányosabb helyzetű családokkal esnek egy kategóriába.

Pedagógusokkal anyagiakról, megélhetésről beszélgetve az egyik leginkább szembetűnő tényező a rossz lakhatási helyzetük. A PSZ-tagság körében 2020 májusában végzett felmérés ugyan nem reprezentatív, de szociodemográfiai mutatók szerint fontos trendeket azonosít be, amelyek közül sokat a G7-nek nyilatkozó tanárok is megerősítettek.

A felmérés alapján a tanárok lakhatási helyzete minden mutatóban rosszabb az országos átlagnál. Például több időt töltenek ingázással, és nagyobb arányban laknak túlzsúlfolt lakásokban, többen laknak piaci albérletben, illetve rokonoknál vagy ismerősöknél, és az átlagnál jóval kevesebben laknak saját tulajdonú ingatlanban

– mondta Szabó Natasa, egy tanárok lakhatási helyzetével foglalkozó, 2020-ban publikált tanulmány társszerzője, a Szolidáris Gazdaság Központ munkatársa.

Szabó a saját tulajdonú ingatlanban élő tanárokkal kapcsolatban azt emelte ki, hogy a körükben az országos átlag háromszorosa a hitellel rendelkezők aránya. A kutatásban résztvevők számára a hiteltörlesztés és a piaci lakbérek megfizetése is az átlagosnál nagyobb terhet jelent. A megkérdezettek átlagosan 50 százalékkal többet költenek lakhatásra a jövedelmükből, mint az országos átlag. Ez a kiadás átlagosan a jövedelmük 34 százalékát viszi el havonta, de Szabó ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ebben nagy volt a szórás a megkérdezettek körében.

A legtöbbet az albérletben lakók költik lakhatásra, átlagosan a jövedelmük felét.

A felmérés még két fontosabb tendenciát azonosított be. Az egyik, hogy a fiatalok nagyobb arányban laknak albérletben, és emiatt a megfizethetőséggel kapcsolatos problémák kiemelten érintik őket. Pályakezdőként saját lakásra félretenni ezekből a fizetésekből nem perspektíva.

A másik életkori sajátosság, hogy az idősebbeket más problémák érintik, mint a fiatalokat. Körükben nagyobb a lakástulajdonlás aránya, de jobban érintik őket a hitellel kapcsolatos problémák, a hátralékosság és az eladósodottság.

Emellett az is látszik, hogy az idősebb tanárok nagyobb arányban laknak rossz állapotú – beázott, dohos, vagy penészes – lakásokban

– mondta Szabó, aki azt is megemlítette még, hogy településtípus szerint látszik, Budapesten inkább a fizetési hátralékkal kapcsolatos, a kisebb településeken viszont inkább a lakásminőségi problémák voltak hangsúlyosabbak.

„Néha nem vagyok megelégedve azokkal az órákkal, amiket tartok”

Fruzsina az alapítványi iskolában jobban keres, de nyaralásban így sem nagyon gondolkozhat, egyetlen hobbija az, hogy heti kétszer bokszol, de az éttermek, vagy az ételrendelés például már túlzottan megterhelné a bérét.

A jobb fizetés miatt is döntöttem alapítványi iskola mellett, de tény, hogy az is fárasztó volt az állami szakközépben, hogy nehéz helyzetben lévő kamaszoknak inkább a pszichológusa vagyok, vagy szociális munkás, és nem annyira magyartanár

– mondja. Más tanárok a szakképző intézményeket és az egyházi iskolákat említették még arra a kérdésre, hogy szakmán belül maradva hol lehet több pénzt keresni.

Fruzsina nem azért lett tanár, mert más nem jutott eszébe.

Nem B-terv volt, már egyetem elejétől fogva úgy gondoltam, hogy irodalomról beszélni gyerekeknek a világon a legjobb dolog. Bármilyen közhelyesen hangzik, számomra ez hivatás, és úgy érzem, társadalmilag fontos munkát végzek, ami örömet is okoz. Úgy is indultam neki, hogy tanítani akarok, mindegy, hogy hol. Aztán később mégis többször felmerült, hogy otthagyom a pályát, ahogy szembesültem vele, hogy mennyire nincs perspektíva előttem. Ha ennyit tanultam, fontos munkát végzek, akkor miért kell meggondolnom hónap végén, hogy megveszem-e a jobb minőségű paradicsomot a boltban? Pedig semmi mást nem akarok csinálni, csak tanítani.

Az alacsony fizetések hatása kettős a tanárok teljesítményére. Mivel a perspektíva hiánya miatt kevesen választják és sokan hagyják el a pályát, a rendszerben kapacitáshiány keletkezik, ami a pályán maradó tanárok számára plusz terhelést jelent. Emellett gyakran másodállással, magánórákkal igyekeznek kiegészíteni a fizetésüket, ez pedig a pihenéssel tölthető idejüket csökkenti.

Fáradtak a kollégák, ami akár még tantestületen belül is feszültséget gerjeszt. Mindenki azt érzi, hogy teljes kapacitáson dolgozik, és ha van valamilyen pluszfeladat, amire embert kell találni, az már önmagában egy konfliktusforrás lehet

– szemléltette Péter a túlterheltség hatásait. Szerinte vannak ugyan megoldások a terheléscsökkentésre, de végeredményben ennek is megvannak a mellékhatásai.

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ahol elfogynak a tanárok, ott csoportokat vonnak össze. Amikor gyakornok voltam, az egyik évben összeszámoltam, hogy biológiából, kémiából és természetismeretből összesen majdnem 300 tanulóm volt. Ennyi felé kellett egyszerre figyelni. Ugyanebben az iskolában egy nyelvtanárhoz 60 gyerek tartozott, de lassan már nyelvórán sem megy mindig a bontás

– mondta, hozzátéve, hogy a nyugdíjba menő kollégákat gyakran nem tudják pótolni, a fiatalabb munkatársakért pedig egymással versengenek az intézmények.

Péter arról számolt be, hogy a kollégái 80 százalékának van egyéb munkája a tanári munka mellett.

Attól kezdve, hogy a moziban pénztáros, magánórákat ad, korrepetál vállalkozói formában, vagy a családi cégbe dolgozik be. Szinte mindenkiről lehet tudni, hogy nem csak ez a bevétele van.

Anna nem vállalt korrepetálást a főállás mellett, amiben az is benne van, hogy saját bevallása szerint még az alacsony fizetésénél is jobban zavarja, hogy túl van terhelve.

Hivatalosan heti 20 órát tanítok, de ebben nincs benne, hogy egy órára mennyit készülök, mert ezzel együtt bőven 40 óra felett dolgozom hetente. Naptól függően 7-8-9-től délután 3-4-ig vagyok benn az iskolában, a lyukasórákban gyakran órákra készülök, amit aztán otthon folytatok, néha este 11-ig is, és hétvégén is. Nyilván mindent először csinálok, szóval arra számítok, hogy ha lesznek kész anyagaim, akkor kevesebb lesz a munka. Hivatalosan a 2 óra kedvezmény szolgálna erre

– mondta (a Gyakornok kategóriában az alapóraszám 22 helyett csak 20). Annát a leterheltség azért is zavarja, mert úgy érzi, kevesebb órára jobban fel tudna készülni, de így most nem tud új módszerekkel kísérletezni.

Néha nem vagyok megelégedve azokkal az órákkal sem, amiket tartok

– mondta.

Anna szerint egyetemi évfolyamtársai is úgy élik meg, hogy rájuk szakadt a munka. Egyesek emiatt csak félállást vállaltak, például úgy, hogy a tanári állás mellett doktoriznak, vagy hogy a párjuk egészíti ki a fizetésüket, és így tudnak megélni. Viszont a megkérdezett tanárok szinte kivétel nélkül tudtak mesélni pályaelhagyókról is.

Volt, aki egy év után hagyta ott a pályát, és egy multinál helyezkedett el háromszor annyi pénzért, de olyan is, aki az egyetem után el sem kezdett tanítani

– mondta Anna. Hasonló esetről Péter is beszámolt, neki egy ismerőse gyakorló tanárként, az egyetem utolsó évében sokallt be annyira a terheléstől, hogy végzés után inkább egy céghez ment dolgozni – dupla pénzért.

(Egyes tanár megszólalóink nevét kérésükre megváltoztattuk.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar iskolákban lényegtelen szempontok szerint értékelik a gyerekeketA magyar oktatás sprintereket képez, pedig hosszútávfutókra lenne szükség - Lannert Judit oktatáskutatóval beszélgettünk oktatási podcastsorozatunk, a 28. óra új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre idősebb tanárok küzdenek egyre problémásabb gyerekekkel az iskolákbanNövekszik a tanárhiány, pedig minden korábbinál nagyobb kihívásoknak kellene megfelelni a közoktatásban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állam egyre jobban kivonul a magasabb minőségű középiskolai oktatásbólHova mehet a gyerek, ha nem vallásos a család és nincs sok pénze? Gimnáziumba egyre nehezebben, pedig a szülők legszívesebben oda küldenék.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet fizetés oktatás oktatási rendszer tanár Olvasson tovább a kategóriában