Tízéves könyvkiadási csúcs dölt meg 2020-ban, a pandémia begyűrűzésének és a boltzárak évében: az elmúlt tíz évben tavaly adták ki a legtöbb címet, az összpéldányszám azonban 31,6 millió kiadótt példányról 28 millióra csökkent – írta meg a Világgazdaság. Egyre nagyobb szeletet hasít ki a forgalomból az online értékesítés.

A kijárási korlátozások bevezetése után, tavaly márciusban ennél jóval sötétebbnek látszott a helyzet: boltok zártak be, az eladások drasztikus bezuhanásáról beszéltek nekünk a meghatározó könyvpiaci szereplők. Az internetes eladások az ezt követő hetekben kezdtek felpörögni, majd a könyvpiacon hagyományosan erős őszi és karácsonyi időszak kiemelkedő bolti és internetes forgalma helyrebillentette az évet. A Líra boltjaiban az értékesítés így is 2 százalékot esett vissza.

Az 56 bolttal rendelkező Libri-Bookline Zrt. az általában 50-55 milliárdosra becsült magyar könyvpiacon 25-25 milliárd forintos forgalmat produkált 2019-ben és 2020-ban. 

Emelkedett tavaly óta az átlagos költés, vagyis a vásárlói kosárérték: a Líránál ez jellemzően 5 ezer, a Librinél pedig 5700 forint volt. Ez 500, illetve 400 forintos növekedést jelent, ennek oka elsősorban a papír és az üzemanyag drágulása, valamint a minimálbér emelkedése. 

Állami támogatás nélkül

Tehát a kezdeti pánik után 2020-ban egyértelműen talpra állt a könyvpiac, de ehhez rekordmennyiségű művet kellett a kiadóknak piacra dobni – a Librinél az átlagos költés növekedése mellett értek el azonos éves forgalmat, a Líránál szintén nagyobb átlagos vásárlói kosár mellett csökkent a teljes éves bevétel pár százalékkal.  

A kilátások ugyanakkor pozitívak, a Libri 2021 első feléről azt írta a Világgazdaságnak, hogy az meghaladta a tavalyi és a tavalyelőtti év első felének forgalmát. A nyárra tervezett ünnepi könyvhetet végül ősszel meg tudta tartani a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, bár kétségtelenül érzékenyen érinti a kiadókat, hogy a novemberre meghirdetett – és a Millenárisról az Eiffel-Műhelyházba áthelyezett – könyvfesztivált pár nappal ezelőtt fújták le a járvány miatt. 

A szektort egyébként az állam a válság alatt célzottan nem segítette, de az MKKE és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös kampányában két körben 200-200 millió forintért vásárolt fel az állam kiadói készleteket. A könyveket a KELLO Könyvtárellátó Nonprofit Kft. terítette szét, ezzel elsősorban az iskolai és közkönyvtárkészeleteket fejlesztették.

A tétova beleolvasás alkonya

A boltzár miatti forgalomvisszaesés, a kis könyvesboltok vergődése, majd az online könyvértékesítés berobbanása tavaly az angolszász könyvpiacokra is jellemző volt: általános tapasztalat, hogy bár rengeteg könyves eseményt, bemutatót, nemzetközi fesztivált fújtak le, a pandémia sújtotta hónapokban, a könyvolvasás népszerű tevékenység maradt – valószínűleg a színházak és mozik hosszabb korlátozásától sem függetlenül. 

A New York Times áttekintése szerint ezek a pandémia utáni könyvpiaci trendek abba az irányba mutatnak, hogy a könyvesbolti téblábolás-nézelődés helyett a vásárlók célzottabban vásárolnak könyveket, vagyis gyakoribb, hogy konkrét címre, szerzőre keresnek, és utána döntenek a vásárlás mellett. Így inkább választanak olyan könyveket, amelyekhez sztárszerzők, celebek köthetők, és a webshopok algoritmusai is jóval nagyobb szerepet követelhetnek maguknak abban, hogy mit olvasunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi lehet a kormány célja, ha betrappol a könyvpiacra?Arra számítanak a könyvesek, hogy egy kormányközeli vállalkozó megveszi valamelyik piacvezető könyvesbolt-hálózatot. Mi lehet a cél?

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet járvány könyvpiac kultúra Olvasson tovább a kategóriában