Magyarország egyik vezető könyvkereskedője, a Líra Csoport március 27-én zárta be mintegy száz könyvesboltból álló hálózatát a kijárási korlátozás miatt. A cégcsoport éppen egy nappal előtte vágott bele egy olyan kísérletbe a Facebook-oldalán, amelytől azt remélte, hogy mérsékelni fogja a járvány miatt keletkező veszteségeit.
A Líra kreatív igazgatója, Nyáry Krisztián közel fél órán át beszélgetett élő videóban az egyik legismertebb kortárs magyar íróval, Grecsó Krisztiánnal. A videót 14 ezren látták, és azóta Nyáry – vagy egy kollégája – minden hétköznap beszélget magyar írókkal. Elsősorban arról kérdezik őket, hogy hogyan telnek napjaik a karanténban vagy milyen olvasmányokat ajánlanak.
Grecsó mellett szerepelt a sorozatban Spiró György, Závada Pál vagy éppen Bereményi Géza. A videók nézettsége jellemzően 5 és 20 ezer között mozog, a New Yorkban önkéntes mentősként dolgozó Röhrig Gézával készült beszélgetést pedig mintegy 100 ezren látták.
Nyáry Krisztián 2017-ben egy színdarabban. Fotó: Marjai János/MTI
„Érezhető, hogy a beszélgetések után elkezdik keresni a szerzők könyveit, vagy azokat, amelyeket javasolnak” – mondta Nyáry Krisztián, aki szerint a plakátokat, bolti elhelyezéseket vagy a kirakatot most hasonló online eszközökkel próbálják pótolni. A négy órakor kezdődő videóknak sok törzsnézője lett, számukra stabil délutáni programmá váltak a beszélgetések.
65-75 százalékkal zuhantak az eladások
A bolthálózata mellett kilenc könyvkiadót magába foglaló Líra Csoport a felpörgő online rendelések ellenére jelentősen elmarad korábbi forgalmától. Amikor március utolsó két hetében korlátozottan lehettek nyitva a boltjaik, nagyjából felére esett vissza a forgalom. Az üzletek bezárása után pedig tovább csökkentek a bevételeik.
„Az online forgalom az első hetekben nagyjából az egyharmadát hozta be a korábbi teljes forgalomnak, április végére viszont már elérte a felét” – mondta Nyáry Krisztián. A magyar könyvpiacon még ennél is jelentősebb volt a visszaesés a járvány óta. Az éves szinten nagyjából 50 milliárd forintos piac forgalma áprilisban 65-75 százalékkal csökkent az általam megkérdezett könyvkereskedők szerint.
A magyar könyvpiacot a két meghatározó könyves márka, a Libri és a Bookline összefonódásával létrejött Libri-Bookline Zrt. uralja, amelynek részesedése nagyjából 40-45 százalékos. A vállalat vezérigazgatója, Kovács Péter szerint március közepéig a forgalmuk meghaladta a tavalyit, áprilisban azonban kevesebb mint felére csökkent, a tavalyi bázis mintegy 50 százalékát érték el.
Kovács Péter szerint azonban ez az arány is a jobbak közé tartozik a könyvpiacon, köszönhetően annak, hogy a Libri és a Bookline honlapja a „két messze legismertebb” online könyves webshop. A mostani válságot megelőzően a cég forgalmának egyharmada származott az online eladásokból. A Líránál ez az arány 20-25 százalékos volt. A webshoppal nem rendelkező, kisebb könyvesboltoknak azonban értelemszerűen egyáltalán nem volt bevétele áprilisban.
Drágább nyomtatás, bizonytalan piac
Egy inkább kiadásban jelentős könyvpiaci szereplő, az öt kiadóból és egy kereskedő cégből álló Kossuth Kiadói Csoport forgalma nagyjából 1,5 milliárd forint volt tavaly. Márciusban a bevételeik 45 százalékkal csökkentek a tavalyihoz képest, áprilisban pedig közel 70 százalékkal. A kiadó vezetője, Kocsis András Sándor szerint számukra további nehézséget okoz a könyvpiac bizományi jellegű működése.
A Kossuth Csoport forgalmának többsége a kiadásból származik, a bevételeket azonban csak két hónapos csúszással kapja meg. Ha egy kiadónak megjelenik egy könyve, akkor a könyvesboltok nem vesznek belőle, hanem az eladott példányok után fizetnek jutalékot. „A könyvesboltoknak tehát semmilyen felelősségük nincsen, nem fix pénzért vásárolják meg a könyveket” – mondta Kocsis.
Kocsis András Sándor beszédet mond az olvasás világnapján 2018-ban. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
A mostani helyzetben ez két szempontból jelent különös nehézséget a kiadónak. Egyrészt növeli a likviditási nehézségeit, hogy átlagosan két hónappal később jut pénzhez az eladott könyvek után. Másrészt a visszaeső forgalom miatt jóval több könyv marad eladatlan a korábban tervezetthez képest. Emiatt most jóval kisebb példányszámban nyomtatják ki könyveiket, ami viszont így darabonként 25-30 százalékkal drágább.
Nem csak a bizományi rendszer van hatással most a könyvek kiadására. A könyvfesztiválok elmaradása, az offline könyvbemutatók ellehetetlenülése, a kereslet csökkenése és az általános bizonytalanság miatt jóval kevesebb könyvet adnak ki. Kocsis András Sándor szerint számos kiadó egyáltalán nem ad nyomdába könyveket. „A kiadni tervezett könyvek harmadát-felét visszafogták a kiadók” – mondta Nyáry Krisztián.
Kenyérsütés és önismereti könyvek
Bár a könyvpiac bezuhanása magától értetődőnek tűnhet a boltzár miatt, a járvány során nem mindenhol csökkent a kereslet. Az USA-ben például annak ellenére nőtt a forgalom még áprilisban is, hogy a boltok többsége bezárt. Ugyanakkor alaposan átrendeződött a piac, számos független bolt maradt forgalom nélkül, míg a világ leggazdagabb embere által tulajdonolt Amazon 50 százalékról 70 százalékra növelhette a piaci részesedését lényegében pár hét alatt. Eleinte Nagy-Britanniában is jelentősen nőttek az eladások több műfajnál.
Az európai országokban jellemzően hozzánk hasonlóan csökkentek az eladások Nyáry Krisztián szerint. „Országtól függően 30-60 százalékos visszaesésről számolnak be a nemzetközi könyves szervezetek tagcégei” – mondta. Németországban például már márciusban 30 százalékos volt a visszaesés.
Nyáry szerint a csökkenésben a boltok bezárása és az általános bizonytalanság mellett az elmúlt hetek társadalmi változásai is szerepet játszottak. Aki elvesztette a munkáját, hiába lett több ideje, „annak most sokkal több problémája van”. A saját és környezete példája alapján pedig az otthonról dolgozóknak kevesebb ideje van, mint korábban, mert még többet dolgoznak az online átállás kihívásai miatt.
Libri könyváruház a Rákóczi út és a Síp utca sarkán. Fotó: Róka László/MTVA
Az olvasói igényekben néhány kivételtől eltekintve nem észleltek jelentős változásokat az általam megkérdezett magyar könyvpiaci szereplők. Több külföldi országban például hatalmas lett a kereslet Albert Camus-től A pestis című könyvre, amelyből a Libri is kétszázat adott el a februári hússzal szemben.
A Librinél bizonyos szakácskönyvek, főleg a kenyérsütést segítő könyvek eladásai nőttek jelentősen, Tóthné Libor Mária Limara Péksége című könyvéből háromszor-négyszer annyi fogyott, mint korábban. A Libri szerint érezhetően nőtt még a kereslet az önsegítő, pszichológiai könyvekre is. Összességében azonban nagyjából ugyanazokat a könyveket veszik, mint korábban.
Jelentős fizetéscsökkentések
A jelentős bevételkiesés miatt valamennyi megkérdezettnél csökkentették a költségeket. A Líra Csoportnál nagyjából ötszáz ember dolgozik, és „drasztikus lépésekre kényszerültek” annak érdekében, hogy megtartsák dolgozóik döntő többségét. Egyéni megállapodásoktól függően a munkaidő csökkentésével próbálják átvészelni a helyzetet. Pályáznak a kormányzati bérkiegészítési programra, és Nyáry szerint annak elbírálása után fog kiderülni, hogy összességében hogyan alakul a dolgozók bére.
A próbaidős alkalmazottak többségétől elköszöntek, néhányan megpróbáltak más munkát találni, de az alkalmazottak mintegy 95 százaléka maradt a cégnél. „Arra számítunk, hogy a legnehezebb helyzetet megoldja, hogy kinyithatnak a boltok” – mondta Nyáry (a vidéki üzleteik május 4-én nyithattak ki).
A Librinél mintegy 650 ember dolgozik. Közülük a központban dolgozó alkalmazottak csökkentett munkaidőben dolgoznak, a munka nélkül maradt bolti eladóknak pedig minimum havi nettó 100 ezer forintos juttatást biztosítanak áprilisra és májusra. Mivel vidéki üzleteik többsége május elején kinyithatott, Kovács Péter szerint „nagyon kevés olyan ember lesz”, akinek májusban sem tudnak feladatot adni.
Ugyan a budapesti üzletek egyelőre továbbra is zárva vannak, a rendelések megugrása miatt a bolti eladók egy részének tudtak munkát biztosítani a budapesti raktárakban. Mivel korábban számos rendelést a könyvesboltokban vettek át, így arányaiban még inkább nőtt a raktárak terheltsége, másfél-kétszeres kapacitáson dolgoznak. „A kiszállítások megszervezése komoly feladat volt” – mondta Kovács.
Könyvesbolt Uruguayban a járvány idején. Fotó: AFP
A Kossuth Csoportnál 82 főállású ember dolgozik, nekik egységesen harmadával csökkentették a fizetésüket. Mindenki ugyanannyit dolgozik, mintha „nem történt volna semmi”, amiért Kocsis András Sándor különösen büszke rájuk. Ugyan jóval kevesebb könyvet adnak ki, de nyomdakész állapotig viszik el a kiadványokat, „csőbe kell tenni a lőszert”. Hiába nyithattak meg vidéken a könyvesboltok május elején, a Kossuth előzetes prognózisa szerint a bevételeik mintegy 46-52 százalékkal fognak visszaesni a májusi, júniusi és júliusi hónapokban.
Több megkérdezett is arra számít azonban, hogy középtávon növekedhetnek az eladások, ha elhúzódik a válság. Ha ősszel sem lehet például színházba vagy operába menni, akkor értelemszerűen megnőhet a könyv szerepe a kultúrát fontosnak tartó réteg fogyasztásában. „Az emberek most kivárnak, az talán erősebb volt, hogy visszatartanak költségeket, mint hogy olvasnak. Ha elhúzódik a járvány, annak középtávon viszont lehet hatása, mert az olvasás maradhat lényegében az egyetlen kulturális szórakozási forma” – mondta Kovács Péter.
A társas érintkezések növekedése szintén pozitív hatással lehet a könyvpiacra. Ahogy Kovács mondta, a „könyv jó része ajándékpiac”, az ajándékozási kedvet pedig visszafogta az elmúlt hetekben, hogy nem igazán lehettek társas érintkezések.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
