Népszerű elmélet, hogy az anonimitás miatt az egyébként kedves, türelmes emberek is bunkók lesznek az online vitákban. Mi ezt megvizsgáltuk reprezentatív kérdőívekkel: megkérdeztünk embereket, hogy milyen gyakran történt meg az, hogy esetleg megsértettél valakit, megbántottál valakit, nevetségessé tettél valakit (az online politikai vitákban). Meglepő módon nem találtuk semmi jelét annak, hogy az emberek megváltoztatnák a viselkedésüket és bunkóbbak lennének online – mondta Bor Alexander a G7 Podcast e heti adásában.

Az Aarhus-i Egyetem Politikatudományi Tanszékén kutató szakember nemrég megjelent tanulmányából az derült ki, hogy a domináns emberek sokkal gyakrabban agresszívek ezekben a vitákban, de ők ugyanolyan agresszívek online és offline is.

Egy másik dolog, amit vizsgáltunk, hogy lehet az a probléma, hogy az online terekben sokkal több a domináns ember, tehát bevonzza ezeket az embereket valahogy az internetes közeg. Tulajdonképpen erre se nagyon találtunk bizonyítékot

– mondta.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A G7 Podcast e heti adásában Bor Alexanderrel a közelgő választások és a fokozodó kampány kapcsán arról beszélgettünk a kutatásai alapján, hogy milyen hatással van az internet az agresszív politikai viselkedésre. Bor és szerzőtársai több tanulmányban is arra jutottak evolúciós pszichológiai megközelítéssel, hogy nem kifejezetten az internet teszi agresszívabbá a politikai vitáinkat, inkább csak arról van szó, hogy az ilyesmire hajlamos emberek láthatóbbá válnak a közösségi médiában.

A kiinduló probléma a kutatásunkban az volt, hogy sokszor találkoztunk azzal az ötlettel a médiában is, hogy van egy asszimmetria az online és offline terek között, amikor a politikai vitáknak a színvonaláról van szó. Ezt nagy és reprezentatív mintákon is megmutattuk, hogy az emberek többsége azt gondolja, hogy online nem lehet politikáról beszélni, mert az emberek sokkal agresszívebbek, udvariatlanabbak, ellenségesebbek, mint élőben. És ezt az aszimmetriát, ezt az agressziós szakadékot próbáltuk megmagyarázni

– mondta erről Bor.

A beszélgetésben ezeken kívül szó volt még arról is, hogy:

• miért a státusszerzés és a politikai közösséghez való tartozás kifejezése motiválja az álhírek megosztását, és nem a tudatlanság vagy a tájékozatlanság,
• milyen hatással lesz a járvány a politikai agresszió különböző formáira, 
• és hogy tenni kell-e egyáltalán a politikai agresszió ellen?

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA migránskártya ott működött, ahol tömegeknek hiányzik az alapvető biztonságérzete2015 után egész Európában nőtt a migráció elutasítása, aztán Nyugat-Európában visszaállt a korábbi szintre, a keleti tagállamokban viszont jelentős maradt. De miért?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon fontosak a külföldről beáramló tőkebefektetések, de túlbecsültük a szerepüketNagyon kevés magyar céget tudtak a külföldi vállalatok beszállítóként magukkal húzni - fejtette ki Sass Magdolna, a KRTK Világgazdasági Intézetének igazgatója a G7 e heti podcastjában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem tudjuk, hogyan közlekedünk majd 2056-ban, és a koncesszióval az adófizetők állják a kockázatotMik a kockázatai annak, ha az állam 35 évre koncesszióba adja az autópályák építését és üzemeltetését? A G7 Podcast e heti vendégei Juhász Matthias és Bucsky Péter.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz EU-csatlakozás hiú reményei is fűtik a keleti tagállamok LMBT- és genderellenes mozgalmaitMi köze van az EU-n belüli egyenlőtlenségeknek a keleti tagállamok LMBT- és genderellenes mozgalmaihoz? Kováts Eszterrel beszélgettünk erről az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNincs felzárkózás, ha a hazai tőkések exportteljesítmény nélkül erősödnekAlapvető tényezők hiányoznak a régióban ahhoz képest, ahogy a kelet-ázsiai fejlesztőállamok utolérték a világgazdaság centrumát. Ricz Judit és Gerőcs Tamás a G7 Podcast a heti vendégei.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJúliusban elindulhat a kormány új rezsiharca BrüsszelbenAz uniós klímavédelem egyik legkomolyabb reformjának vitája kezdődik hamarosan. De milyen hatással lesz ez az országra? Bart Istvánnal és Muth Dániellel beszéltük át az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem kell messzire menni, ha a közkiadások minőségén javító országra keresünk példátSzlovákia az elmúlt 10 évben pont abban javított sokat, ami miatt a magyar közkiadások minősége gyengébb. Fazekas Mihály a G7 Podcast e heti vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA klímaváltozás és az öregedés hozhatja vissza az inflációt az előttünk álló évekbenJön vissza az infláció. De féljünk tőle, vagy örüljünk neki? Pogátsa Zoltánnal és Móricz Dániellel beszéltük át az e heti G7 Podcastban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast kommunikáció politika politikatudomány pszichológia Olvasson tovább a kategóriában