Népszerű elmélet, hogy az anonimitás miatt az egyébként kedves, türelmes emberek is bunkók lesznek az online vitákban. Mi ezt megvizsgáltuk reprezentatív kérdőívekkel: megkérdeztünk embereket, hogy milyen gyakran történt meg az, hogy esetleg megsértettél valakit, megbántottál valakit, nevetségessé tettél valakit (az online politikai vitákban). Meglepő módon nem találtuk semmi jelét annak, hogy az emberek megváltoztatnák a viselkedésüket és bunkóbbak lennének online – mondta Bor Alexander a G7 Podcast e heti adásában.
Az Aarhus-i Egyetem Politikatudományi Tanszékén kutató szakember nemrég megjelent tanulmányából az derült ki, hogy a domináns emberek sokkal gyakrabban agresszívek ezekben a vitákban, de ők ugyanolyan agresszívek online és offline is.
Egy másik dolog, amit vizsgáltunk, hogy lehet az a probléma, hogy az online terekben sokkal több a domináns ember, tehát bevonzza ezeket az embereket valahogy az internetes közeg. Tulajdonképpen erre se nagyon találtunk bizonyítékot
– mondta.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A G7 Podcast e heti adásában Bor Alexanderrel a közelgő választások és a fokozodó kampány kapcsán arról beszélgettünk a kutatásai alapján, hogy milyen hatással van az internet az agresszív politikai viselkedésre. Bor és szerzőtársai több tanulmányban is arra jutottak evolúciós pszichológiai megközelítéssel, hogy nem kifejezetten az internet teszi agresszívabbá a politikai vitáinkat, inkább csak arról van szó, hogy az ilyesmire hajlamos emberek láthatóbbá válnak a közösségi médiában.
A kiinduló probléma a kutatásunkban az volt, hogy sokszor találkoztunk azzal az ötlettel a médiában is, hogy van egy asszimmetria az online és offline terek között, amikor a politikai vitáknak a színvonaláról van szó. Ezt nagy és reprezentatív mintákon is megmutattuk, hogy az emberek többsége azt gondolja, hogy online nem lehet politikáról beszélni, mert az emberek sokkal agresszívebbek, udvariatlanabbak, ellenségesebbek, mint élőben. És ezt az aszimmetriát, ezt az agressziós szakadékot próbáltuk megmagyarázni
– mondta erről Bor.
A beszélgetésben ezeken kívül szó volt még arról is, hogy:
- miért a státusszerzés és a politikai közösséghez való tartozás kifejezése motiválja az álhírek megosztását, és nem a tudatlanság vagy a tájékozatlanság,
- milyen hatással lesz a járvány a politikai agresszió különböző formáira,
- és hogy tenni kell-e egyáltalán a politikai agresszió ellen?
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
