Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. március 2. 12:10 Közélet, Pénz

A keleti nyitás meghirdetése óta folyamatosan csökken az unión kívüli magyar export aránya

Hiába hirdetett a magyar kormány keleti (aztán később déli) nyitást, a KSH adatai szerint egyáltalán nem nőtt a teljes külkereskedelemhez viszonyítva az Európai Unión kívüli régiókba a magyar export. Továbbra is a kivitel közel négyötöde irányul az Európai Uniós tagállamokba, miközben a harmadik országokba az export ötöde.

Sőt, 2011 óta folyamatosan csökken az unión kívüli export részaránya a teljes külkereskedelmen belül. Az elmúlt nyolc évben 2011 volt a csúcs év, ekkor a magyar kivitel közel 24 százaléka irányult harmadik országokba, míg tavalyra ez ismét 20 százalék közelébe esett. Tehát éppen akkor kezdett el esni a harmadok országokba irányuló kivitel aránya, amikor meghirdették a keleti nyitást.

A kabinetnek nem volt szerencséje, hiszen éppen akkor vezették be az Oroszország elleni gazdasági szankciókat, amikor az új piacok meghódítását és a keleti partnerországokba irányuló kivitel emelését kezdték ösztönözni. A kínai gazdaság növekedési üteme is lelassult. Ugyanakkor az USA-val folytatott külkereskedelem aránya nőtt az utóbbi években, ezért ha szűken, az EU-n kívüli fejlett országok nélkül vesszük a keleti nyitást, az még jobban esett volna.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt is megmutatták, hogy nem érdemes a jól bevált recepten változtatni, hiszen az EU tagállamaival zökkenőmentes a kereskedelem. Az alábbi grafikonból jól látszik, hogy az unióba irányuló export minden évben sokkal nagyobb ütemben nőtt, mint az EU-n kívüli országok esetében.

 

A KSH legfrissebb adatai szerint tavaly új rekord volt a külkereskedelemben, miután 31 ezer milliárd forintra nőtt a kivitel forintban számított értéke. Igaz ugyan, hogy nagyrészt a hazánkban működő, külföldi tulajdonú feldolgozóipari cégeknek köszönhető a növekedés.

A kormány sem erőlteti ma már a keleti, majd a 2015-ben meghirdetett déli nyitás politikáját. Bezárták a kereskedőházakat, amelyek több milliárd forintnyi közpénzt emésztettek fel, látható eredmény nélkül. Csak 2014-ben 2,3 milliárd, majd egy évre rá brutális, 5,9 milliárd forintos veszteséget könyvelt el a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. Ezt követően indult el a keleti nyitás jegyében létrehozott ázsiai kereskedőházak bezárási hulláma. Tavaly év végén pedig a déli nyitás során kialakított afrikai és dél-amerikai kirendeltségeket záratta be a kormány.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz export keleti nyitás kereskedő házak KSH külkereskedelem Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2024. november 21. 10:31 Adat, Közélet

Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül

1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.

Jandó Zoltán
2024. november 21. 06:04 Közélet

Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember

Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. november 21. 14:01 Vállalat

Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg

Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.