Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. március 2. 12:10 Közélet, Pénz

A keleti nyitás meghirdetése óta folyamatosan csökken az unión kívüli magyar export aránya

Hiába hirdetett a magyar kormány keleti (aztán később déli) nyitást, a KSH adatai szerint egyáltalán nem nőtt a teljes külkereskedelemhez viszonyítva az Európai Unión kívüli régiókba a magyar export. Továbbra is a kivitel közel négyötöde irányul az Európai Uniós tagállamokba, miközben a harmadik országokba az export ötöde.

Sőt, 2011 óta folyamatosan csökken az unión kívüli export részaránya a teljes külkereskedelmen belül. Az elmúlt nyolc évben 2011 volt a csúcs év, ekkor a magyar kivitel közel 24 százaléka irányult harmadik országokba, míg tavalyra ez ismét 20 százalék közelébe esett. Tehát éppen akkor kezdett el esni a harmadok országokba irányuló kivitel aránya, amikor meghirdették a keleti nyitást.

A kabinetnek nem volt szerencséje, hiszen éppen akkor vezették be az Oroszország elleni gazdasági szankciókat, amikor az új piacok meghódítását és a keleti partnerországokba irányuló kivitel emelését kezdték ösztönözni. A kínai gazdaság növekedési üteme is lelassult. Ugyanakkor az USA-val folytatott külkereskedelem aránya nőtt az utóbbi években, ezért ha szűken, az EU-n kívüli fejlett országok nélkül vesszük a keleti nyitást, az még jobban esett volna.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt is megmutatták, hogy nem érdemes a jól bevált recepten változtatni, hiszen az EU tagállamaival zökkenőmentes a kereskedelem. Az alábbi grafikonból jól látszik, hogy az unióba irányuló export minden évben sokkal nagyobb ütemben nőtt, mint az EU-n kívüli országok esetében.

 

A KSH legfrissebb adatai szerint tavaly új rekord volt a külkereskedelemben, miután 31 ezer milliárd forintra nőtt a kivitel forintban számított értéke. Igaz ugyan, hogy nagyrészt a hazánkban működő, külföldi tulajdonú feldolgozóipari cégeknek köszönhető a növekedés.

A kormány sem erőlteti ma már a keleti, majd a 2015-ben meghirdetett déli nyitás politikáját. Bezárták a kereskedőházakat, amelyek több milliárd forintnyi közpénzt emésztettek fel, látható eredmény nélkül. Csak 2014-ben 2,3 milliárd, majd egy évre rá brutális, 5,9 milliárd forintos veszteséget könyvelt el a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. Ezt követően indult el a keleti nyitás jegyében létrehozott ázsiai kereskedőházak bezárási hulláma. Tavaly év végén pedig a déli nyitás során kialakított afrikai és dél-amerikai kirendeltségeket záratta be a kormány.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz export keleti nyitás kereskedő házak KSH külkereskedelem Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Torontáli Zoltán
2025. április 9. 12:55 Közélet, Vállalat

Megörökli a következő kormány a bankok és telekom cégek áremelési szándékait

Teljes piacok kényszerültek „önkéntesen kötelező” lépésre a hatósági beavatkozás réme miatt. Az inflációs nyomásból így jut a következő kormánynak is.

Bucsky Péter
2025. április 8. 06:05 Adat, Közélet

Nem az árrés nagysága dönti el, kit kényszerít árcsökkentésre a kormány

Ha ismét le kell győzni az inflációt, akkor az sem baj, ha emiatt a fapados megoldások irányába kénytelenek mozdulni a kereskedők és a szolgáltatók.

Jandó Zoltán
2025. április 7. 16:42 Közélet, Vállalat

Lázár János úgy csinál, mint aki nem érti, hogyan működik a NER

Nekimenne az építőipari multiknak a miniszter, de javaslatával a „luxizó” NER-milliárdosoknak sokkal több kényelmetlenséget okozhat.

Fontos

Bucsky Péter
2025. április 10. 13:34 Világ

Ezek az országok nyerik a legtöbbet azzal, hogy Trump visszavonulót fújt

Szegény, fejlődő országok lettek volna a „kölcsönös" vámok legnagyobb vesztesei, számukra nagyon nem mindegy, mi lesz a 90 napos felfüggesztés után.

Schaffhauser Tibor
2025. április 9. 17:20 Világ

Sokat veszíthetünk azzal, hogy még mindig nincs uniós klímacél 2040-re

Középtávú cél nélkül nehezebb a klímaátmenet, pedig a magyar elemzések szerint is megérné a gyorsabb átállás a kibocsátásmentes gazdaságra.

Vámosi Ágoston
2025. április 9. 14:35 Világ

Tovább durvul a kereskedelmi háború, és még kész sincs az EU válasza

Kína visszalőtt az 50 százalékos emelésre, az EU számára az a kérdés, hogy keménységgel vagy kompromisszumkészséggel kerülhet-e közelebb a céljához.