Mit néz a HR menedzser, amikor a beérkező álláspályázatokat átfutja, és dönt arról, hogy a kukába dobja a jelentkezést, vagy behívja interjúra a jelöltet? Ez az a klasszikus kérdés, amelyet rengetegen próbáltak már megválaszolni, annak érdekében, hogy a pályázóknak segítséget nyújtsanak. Német kutatók most egy újabb érdekes kísérlet eredményeit tették közzé a Voxeu-n.

Közel 600 német HR menedzsert ültettek gép elé, és fiktív életrajzokkal kezdték bombázni őket. A monitoron mindig két önéletrajzot mutattak nekik, és arra kérték őket, hogy fussák át és döntsék el, hogy a két jelentkező közül melyiket hívnák be inkább interjúra. Az önéletrajzokat pedig úgy írták meg, mintha azokban a jelentkezők bizonyos előre kiválasztott erősségekre hívták volna fel a figyelmet.

Ezek a kiemelt képességek/tudások három csoportra különültek: kognitív, szociális, és az érettséget vagy rátermettséget mutató képességekre/eredményekre. A fiktív jelentkezőket két részre osztották: az egyik verzióban egy középiskolát végzett pályázó szeretett volna egy gyakornoki helyre bejutni, a másikban egy üzleti BA fokozatot éppen megszerző fiatal próbált álláshoz jutni.

A végeredmény arra világít rá, hogy egyáltalán nem mindegy, melyik jelentkező melyik erősségére próbálja felhívni a figyelmet. A tanulmányi eredmény hangsúlyozása például sokkal hatásosabb volt az egyetemi végzettségű jelentkezőnél, mint a középiskolásnál. Sőt, az egyetemi végzettnél a tanulmányi eredményeket a német HR vezetők a legfontosabb kognitív jelnek értékelték.

Ezzel szemben az átlagosnál jobb informatikai tudás (például HTML vagy Dreamweaver ismeret) szinte kizárólag a középiskolás jelentkezőknél volt érdekes a HR vezetők számára. Ami azért lehet, mert az egyetemről kikerülők esetében ezt már alapkövetelménynek tekintik. Ugyanez a helyzet az angol nyelvtudással is, az egyetemről jövőknek tökéletesen felesleges volt ezt kihangsúlyozni, kizárólag a középiskolát végzettek esetében volt még némi értelme. A második idegen nyelv tudása viszont már figyelemfelkeltő jelnek számított.

A szociális erősségeknél az keltette fel a figyelmet, ha a középiskolát végzett jelentkező önkéntes munkákat írt be az önéletrajzába, tőle ugyanis ez inkább tűnt szokatlannak, mint az egyetemistától.

BA végzettséggel azonban az önkénteskedés nem nagy kunszt, sőt, azt is feltételezik, hogy nem belső indíttatásból, hanem direkt azért vállalta el a jelentkező, hogy jól mutasson az önéletrajzában. Ezért nem is veszik komolyan figyelembe.

Az egyetemi végzettségűeknél sokkal inkább azon akadt meg a HR vezetők szeme, ha például komolyabban valamilyen csapatsportot űztek. Ez sokkal inkább tűnik olyan választásnak, amely mögött valamilyen meggyőződés van.

Az önéletrajzok értékelése persze nagyban függ a HR menedzser személyétől is. A kutatás eredményei szerint a középiskolát végzett pályázóknál az idősebb HR vezetők kevésbé nézték szigorúan a tanulmányi eredményeket, inkább az informatikai tudásra és az önkénteskedésre ugrottak. Az egyetemi végzettségűeknél pedig az jött ki, hogy a nagy cégeknél jobban számít a tanulmányi eredmény, a kutatók feltételezése szerint azért, mert náluk szabványosabb mederben folyik az önéletrajzok értékelése.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet állás CV HR önéletrajz pályázat Olvasson tovább a kategóriában