(A szerzők a Cambridge Econometrics budapesti irodájának elemzői. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A tavaly törvénybe foglalt klímavédelmi célok alapján 2050-re Magyarország gazdaságát klímasemlegessé^*Pontosan annyi üvegházhatású gáz kibocsátása, amennyit a zöldfelületek, illetve különböző szénmegkötő technológiák révén ki is vonnak a légkörből. kell alakítani. Ez a zöld átmenet radikális változtatásokat kíván. A kérdés, hogy tud-e ezekből a változtatásokból profitálni a gazdaság, vagy visszaesés árán valósulhatnak meg a kitűzött klímacélok. A Cambridge Econometrics^*A Cambridge Econometrics gazdasági kutató-tanácsadó cég, irodái Cambridge-ben, Brüsszelben és Budapesten működnek. Szakterülete a szakpolitikai folyamatok értékelése és kimeneteinek előrejelzése gazdasági modellezés és adatelemzési technikák alkalmazásával. A Cambridge Econometrics Hungary 2018-ban kezdte meg működését, elsődleges célja, hogy a Cambridge Econometrics szemléletével, módszertanával és eszköztárával összhangban a közép-kelet-európai régióban bővítse a gazdasági tanácsadási szolgáltatásokat, és projektjeivel támogassa a magyar és régiós gazdaságot. az elmúlt évben két kutatásban is vizsgálta a témát. Elemzéseink azt mutatják, hogy a zöld átállás hosszú távon erősen ösztönözheti a magyar gazdaság növekedését, rövid távon pedig a koronavírus-járvány utáni helyreállításban is szerepet játszhat.

A zöld átállás gazdasági hatása két tényezőből áll össze. Átállási hatásoknak nevezzük a karbonsemlegességet célzó intézkedések – például egy szén-dioxid-adó bevezetésének – közvetlen gazdasági hatásait. Ezek a hatások lehetnek pozitívak és negatívak is, egy ország gazdasági szerkezetétől és attól függően, mennyire támaszkodik gazdasága fosszilis erőforrásokra. Fizikai hatásoknak nevezzük a klímaváltozás következményeit a fizikai (természetes és épített) környezetünkre. Ezek a legtöbb ország számára negatívak, gondolhatunk például a villámárvizekre vagy éppen az extrém esőzésekre és szárazságokra. Elemzéseink alapján a klímaváltozás megfékezésére irányuló törekvések pozitív gazdasági hatásokat hozhatnak hazánknak mind a fizikai károk mérséklése, mind a gazdasági átállás eredményeképpen.

Ebben a cikkben két, a zöld átmenet hatásait bemutató elemzésünk főbb tanulságait mutatjuk be. Bár a kutatások különböző feltevésekkel élnek és más szakpolitikákat vizsgálnak, olyan intézkedések hatását modellezik, amelyek a klímaváltozás mérséklését célozzák. Az elemzésekhez az E3ME makrogazdasági szimulációs matematikai modellt alkalmaztuk. Az első elemzés egy a járvány utáni erős zöld helyreállítási programot mutat be, amelyben az átállás lépéseinek jelentős része már ebben az évtizedben megtörténik, míg a második egy hosszútávú globális zöld átállás eredményeit vizsgálja.

Lépések a zöld átmenet irányába, rövid távú gazdaságélénkítéssel

Rövid távon egy zöld helyreállítási vagy „megújulási” program lehetséges hatásait vizsgáltuk Magyarországon és a régióban. Arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan segíthetik a gazdaság járvány utáni fellendítését egyes zöld intézkedések, amelyek már az átmenet irányába mutatnak. Pontosabban egy négy intézkedésből álló csomag hatását vizsgáltuk:

1. a megújuló energiatermelési beruházások támogatása,
2. a villamosenergia-hálózat fejlesztése,
3. kizárólag elektromos autókra szóló gépjárműcsere-program és
4. energiahatékonysági intézkedések.

Ez a javasolt csomag meglehetősen ambiciózus: a kormányzati költések jelentős részét „zöld” kérdések kezelésére fordítaná a következő 10 évben.

A szimulációk eredményként Magyarország esetében meglehetősen pozitív jövőképet kapunk: ezek a lépések csökkenő szén-dioxid-kibocsátás mellett járulnak hozzá a gazdaság helyreállításához. A modell eredményei szerint az intézkedések hatására mind a GDP, mind a foglalkoztatás négy éven belül a járvány előtt feltételezett növekedési pályára tér vissza, miközben az intézkedések környezeti hatása nem elhanyagolható: 2021-2030 között körülbelül Magyarország nyolc hónapnyi teljes szén-dioxid–kibocsátásának megfelelő mennyiségű kibocsátást tudnánk az intézkedések révén elkerülni a számítások szerint.

A szimulációban az intézkedések hatására több fontos dolog történik: egyrészről az autóipar termelése és foglalkoztatása az elektromos autókat támogató programnak köszönhetően megnő. Magyarország esetében ez a direkt hatások mellett a kereskedelem mindkét (export-import) oldalának növekedését hozza. Ennek oka az autóipari értékláncokba való beágyazottságunk. Ez a jelenség nem gyakorol közvetlen hatást a GDP alakulására, ugyanakkor növeli a foglalkoztatást, ami fogyasztást generál – tehát áttételesen mégis.

Mindeközben a támogatott megújulóenergia- és energiahatékonysági beruházások nemcsak közvetlen befektetéseket jelentenek (és direkt módon megjelennek a GDP-ben), hanem a megvalósuló projektek révén új munkahelyeket is létrehoznak, ezzel a fogyasztáshoz is hozzájárulnak.

Tanulmányunk két további fontos, a helyreállítást segítő aspektust emel ki. Egyrészről azt, hogy a csomag milyen jellegű munkahelyeket tud teremteni: az átállás ugyanis a várakozások szerint munkaintenzív lesz, kifejezetten sok olyan feladattal, amelyek alacsonyabb képzettséget igényelnek. Ilyenek lehetnek például az energiahatékonysági beruházások, különösen az épületenergetikai felújítások, korszerűsítések, szigetelés. Ez azért pozitív fejlemény, mert mind maga az átállás, mind a járvány következtében kibontakozó gazdasági sokk erősebben érintette az alacsonyabb képzettségű, jellemzően nehezebb helyzetben lévő csoportokat.

Másrészről az energiabiztonság kérdése is felmerül: a megújulókra jobban támaszkodó energiatermelés és az elektromos közlekedés egyaránt a fosszilis energiahordozók importjára kevésbé ráutalt Magyarországot jelent. Természetesen a megújulóknak megvannak a saját ellátásbiztonsági problémáik, például fel kell készíteni az villamosenergia-hálózatot, hogy akkor is legyen elegendő áram, ha a változékony termelés éppen nem képes a pillanatnyi keresletet lefedni, azaz ha nem süt a nap és nem fúj a szél.

Egy globális zöld átmenet gazdasági hatásai

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megbízásából idén év elején készített kutatásunk azt vizsgálta, milyen hosszú távú hatással jár a globális zöld átállás a magyar gazdaságra. Elemzésünk olyan lehetséges forgatókönyv hatásait vizsgálja, amelyben megvalósulnak a párizsi klímaegyezmény^*A párizsi megállapodás 2015-ben jött létre 194 ország között. Az egyezményben a tagországok vállalták, hogy olyan mértékben csökkentik károsanyag-kibocsátásukat, mellyel a globális felmelegedés nem haladja meg az évszázad végére a szakértők által biztonságosnak ítélt 1,5-2 Celsius-fokos értéket az ipari forradalom előtti átlaghoz képest. célkitűzései, a fosszilis üzemanyagok kikerülnek az energiatermelésből és a közlekedésből, növekszik az energiahatékonyság és az alacsony kibocsátású technológiába történő befektetések. A kutatás egyedülállónak számít abban a tekintetben, hogy egy kicsi, nyitott gazdaságú és a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó EU-tagország esetében vizsgálja meg a klímaváltozás veszélyeit és azok gazdasági hatását, figyelembe véve a helyi klímastratégiákat is.

Második ábránk a zöld átállás szakpolitikáinak közvetlen gazdasági hatásait mutatja egy átállás nélküli növekedési pályához hasonlítva (business-as-usual, BAU). Az átállás becsült GDP-hatása pozitív, akár 1,4 százalékos többletet eredményezhet a magyar gazdaságban 2050-re. A gazdasági növekedési hatást elsősorban az alacsonyabb kibocsátású termelésbe történő befektetések és a külkereskedelmi mérleg javulása okozza. Utóbbi a fosszilis üzemanyagok kivezetésének és csökkenő felhasználásának köszönhető, melyeket jelenleg importál Magyarország. Míg a rövid és középtávú elemzésekben a befektetési hatások dominálnak, ahogy a gazdaságból kikerülnek a fosszilis üzemanyagok, a kereskedelmi mérleg pozitív változása egyre erősebb lesz. (Fontos megjegyezni, hogy az első ábránk modellezése eltérő feltevéseket használ a járványsokk méretével, a várható áram-előállítási technológiákkal és az elektromos autók támogatásával kapcsolatban, így a két ábra eredményei nem egy az egyben összehasonlíthatók).

A fosszilis alapú és nyersanyagintenzív iparágak veszteségeket szenvednek a zöld átállás során. Ezzel szemben azok az iparágak, amelyek be tudnak kapcsolódni az alacsony kibocsátású infrastruktúra kiépítésébe, profitálnak belőle. Az építőipar, a fémipar, illetve az elektronikai ipar jól járnak az átállással, hiszen az új, karbonsemleges energetikai és közlekedési infrastruktúra kiépítése jelentős keresletet támaszt ezen szektorok irányába. Különösen fontos hazánk számára az autóipar, melyben versenyképességünk megőrzésének kulcsa a bekapcsolódás az elektromos autók és alkatrészeik (mint például a kulcsfontosságú akkumulátorok) gyártásába, ami meg is indult az elmúlt évek során.

Harc a klímakárok elkerüléséért

A zöld átállás szintén kulcsszerepet játszik a klímakárok elkerülésében, hiszen a globális felmelegedés lassításával visszafogja a klímaváltozás okozta negatív fizikai hatásokat. A jelenlegi szakpolitikákat feltételező, radikális zöld átállás nélküli előrejelzés átlagosan 4 Celsius-fokos felmelegedéssel jár globálisan 2100-ig az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest, míg egy globális zöld átállás esetében a felmelegedés 2 Celsius-fok alatt marad. Fontos kiemelni, hogy már 2 Celsius-fokos felmelegedés mellett is radikálisan megváltoznak a ma ismert környezeti viszonyok, de 4 Celsius-fokos felmelegedés mellett már a bolygó jelentős része szinte élhetetlenre forrósodik (főként a ma is meleg, sivatagos és monszunnak kitett országok). Magyarország esetében az egyre erősebb és gyakoribb hőhullámok, aszályok, viharok és árvizek számítanak a legsúlyosabb klímakároknak. Bár ezek a hatások komoly károkat okoznak a hazai mezőgazdaság számára, nemzetközi viszonylatban mérsékeltnek számítanak.

Harmadik ábránk azt mutatja, mennyivel csökkentené az adott évre előre jelzett magyar GDP-t, ha a klímakárokkal is számolunk. Az ábra világosan mutatja, hogy átállás nélkül a klímakárok meredeken emelkednek hosszú távon és különösen az átállás nélküli előrejelzésben. Ha azonban az egyes országok – köztük Magyarország is – teljesítik a párizsi klímaegyezményben vállalt kötelezettségeiket, akkor a globális felmelegedés a század végéig 2 Celsius-fok alatt tartható, és a várható GDP-veszteségek jelentősen csökkenthetők.

Összességében kutatásaink azt mutatják, hogy a zöld átállás Magyarország számára nagy hasznot rejtő lehetőség. Már a járvány utáni zöld helyreállítási csomag is gyorsan ösztönözheti a növekedést, és új munkahelyeket teremthet, a globális zöld átállás pedig nemcsak elengedhetetlen a klímakárok mérséklése érdekében, de komoly gazdasági hasznot is hozhat Magyarországnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉszre sem vesszük, hogy egy komoly árvíz akkora kiesést okozhat, mint tavaly a járvány a turizmusbanA természeti katasztrófák egyre sűrűbbek Magyarországon, és egyre jobban oda kellene figyelni rájuk a gazdasági tervezéskor - írják elemző szerzőink a saját kutatásaikra alapozva.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz volt Európa legmelegebb nyara, és befektetők vagyonokat kerestek ezenAz idei nyár egyik legjobb befektetése a karbon kredit volt, ami az EU klímapolitikájának egyik sarokköve. De hogy működik ez, és jó, ha a hedge fundok a klímaváltozáson szedik meg magukat?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szegény országok szegényednek, a gazdagok gazdagodnak, Magyarország marad középenHa teljesülnének a párizsi klímaegyezmény vállalásai, akkor a magyar GDP-veszteségek várhatóan egy százalék alatt maradnának.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat elektromos autó klímaváltozás megújuló energia üvegház zöldenergia Olvasson tovább a kategóriában