A börtönt kockáztatta az a szivárogtató, aki eljuttatta a ProPublica nevű amerikai tényfeltáró újságnak a 25 leggazdagabb amerikai titkos, személyes adóhivatali adatait. Pedig a lényeget, tehát hogy a világ leggazdagabb emberei nem fizetnek sok adót, eddig is tudni lehetett. Most viszont pontos számokat lehet ehhez hozzárendelni, és ez alapján tényleg megdöbbentő, hogy mennyire kevéssel járulnak hozzá a közöshöz a rendszer legnagyobb haszonélvezői.
A milliárdoslisták első huszonöt helyezettjének összesen 1100 milliárd dollár vagyona volt 2018-ban, ám együttvéve mindössze 1,9 milliárd dollár adót fizettek abban az évben. Ez nemcsak a vagyonukhoz, hanem a jövedelmükhöz képest is elhanyagolhatóan alacsony. A ProPublica a milliárdosok vagyonának felértékelődését vette jövedelemnek, hiszen a bérjövedelmük ehhez képest többnyire kerekítési hiba. Ez alapján a 25 leggazdagabb amerikai átlagosan 3,4 százalékos effektív kulccsal adózott 2014 és 2018 között: 401 milliárd dollár felértékelődéssel (azaz jövedelemmel) áll szemben 13,6 milliárd dollár adófizetés.
A befektetési guru Warren Buffet 0,1 százalékos, az Amazon-alapító Jeff Bezos 0,98 százalékos, a nevét viselő hírügynökségről és befektetési információszolgáltatóról ismert Michael Bloomberg pedig 1,3 százalékos kulccsal adózott ebben a négyéves időszakban, ha ezt a módszert vesszük alapul.
De az sem ritka, hogy a milliárdosok egyáltalán nem fizetnek szövetségi jövedelemadót. Soros Györgynek például három egymást követő évben (2016, 2017, 2018) is így alakultak a pénzügyei.*Szóvivőjén keresztül Soros ezt azzal kommentálta, hogy ezekben az években veszteségei voltak a piacon, ezért nem fizetett adót, ugyanakkor régóta szorgalmazza, hogy a gazdagabb amerikaiak több adót fizessenek. A Tesla-alapító Elon Musknak 2018-ban, Jeff Bezos-nek pedig 2007-ben és 2011-ben jött ki kereken nullára a szövetségi adófizetési kötelezettsége. Az Amazon alapítója még a gyerekei után járó 4000 dolláros adókedvezményért is le tudott hajolni, mivel 2011-ben papíron annyira keveset keresett.
A módszer egészen egyszerű, és az ezt lehetővé tevő joghézag is nyilvánvaló. Ha valaki nyereséget ér el egy részvényen – például mert megalapította az Amazont vagy a Teslát -, vagy más eszközön, de nem adja el, akkor a nem realizált tőkenyeresége után nem kell adót fizetnie. Viszont hitelt felvehet úgy, hogy ezek a papírok adják a fedezetet, így könnyedén finanszírozhatja a luxus életstílusát is anélkül, hogy a jövedelme után adót fizetne. A kamatok fizetése ráadásul költségnek számít, így – esetleg további, papíron elszenvedett veszteségekkel együtt – le lehet írni a relatíve kevés bérjövedelem adóterhét is. Ha pedig meghal az amerikai milliárdos, akkor örökösei lényegében adómentesen vehetik át a vagyont.
Ezért hiába van egy 37 százalékos jövedelemadó-kulcs a legjobban keresőknek, ez éppen a leggazdagabbakra nem vonatkozik, ők ugyanis teljes egészében ki tudnak bújni az adórendszerből.
Ezzel az egyszerű módszerrel tömegesen élnek is az amerikai milliárdosok, ami jelentősen hozzájárult a jövedelmi és különösen a vagyoni egyenlőtlenségek szélsőséges növekedéséhez az utóbbi néhány évtizedben. Ez különösen azért problémás, mert – mint a ProPublica érzékletesen bemutatja – az átlagos amerikai az utóbbi évtizedben több adót fizetett, mint amennyivel a vagyona nőtt. (14,3 millió átlagamerikai rendelkezik akkora vagyonnal, mint a 25 leggazdagabb, ám ők együtt éppen 75-ször annyi jövedelemadót fizetnének egy évben, mint a milliárdosok.) Az ezzel szembeni ellenérzések is hozzájárultak ahhoz, hogy a hetvenes vége óta uralkodó gazdaságpolitikai rezsim az utóbbi időben látszólag meginogjon.
Világ
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Fontos
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
