Az elmúlt évtizedben több mint 200 ezerrel csökkent a magyarországi népesség, volt azonban három megye, ahol nőtt a lakosság. Az egyik ilyen a leggazdagabb magyar megye, Győr-Moson-Sopron, ahova a keleti országrészből érkezők mellett egyre több szlovákiai költözik át.
Szintén nőtt a lakossága Pest megyének, ahova jelentős számban érkeznek Budapestről. A legnépszerűbb agglomerációs települések, mint Diósd, Nagykovácsi vagy Telki lélekszáma közel 30 százalékkal nőtt az elmúlt tíz évben. A harmadik megye, ahol az évtized nagy részében nőtt a lakosság, az ország egyik legszegényebb régiója, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.
Ez elsőre azért is hathat meglepőnek, mert elterjedt nézet, hogy a belső migráció iránya keletről nyugatra tart Magyarországon. Ahogy a következő ábra is mutatja, a KSH adatai alapján valóban létezik összefüggés egy megye gazdasági helyzete és lakosságának változása között: minél szegényebb egy megye, annál nagyobb mértékben csökken a lakossága.
Ettől a trendtől leginkább két megye tér el. Egyrészt Pest, ahol az ingázók nagy aránya torzítja a lakosság tényleges gazdasági helyzetét (az alvóvárosok lakói sok esetben a budapesti GDP-t növelik). Másrészt a korábban említett Szabolcs-Szatmár-Bereg, amelynek úgy nőtt a népessége 2011 és 2018 között, hogy a hozzá hasonló gazdasági helyzetben lévő megyék lakossága jellemzően 5-6 százalékkal csökkent.
Szabolcs-Szatmár-Bereg lakosságának alakulását a gazdasági tényezők helyett sokkal inkább ehhez a két dátumhoz kapcsolódó politikai történések befolyásolták: a 2011-től megkönnyített kettős állampolgárság és a 2018-as választás. Ezt a jelenséget járta körbe a Partizán múlt héten megjelent, választási visszaélésekről szóló sorozatának két része, amelyek lényege így foglalható össze:
Az ukrán határ mellett elterülő vásárosnaményi választókerületben valóban jelentős a lakosságszám változása. A Belügyminisztérium adatai szerint a terület 89 településének 76 százalékában nőtt a lakosság 2011 és 2018 között. Ez egészen kirívó Kelet-Magyarország egyéb részeihez képet. Például egész Békés megyében nem volt olyan település, ahol bármennyivel nőtt volna a lakosság ezen időszakban.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez az egy főre jutó gazdasági teljesítmény alapján legközelebb Baranya és Békés áll. Előbbiben 7,1, utóbbiban 6,6 százalékkal csökkent a lakosság ez idő alatt. Ahogy a cikk elején lévő ábrán látszik, még a Szabolcs-Szatmárnál számottevően gazdagabb megyék lakossága is jellemzően 5 százalékkal csökkent.
Ha Szabolcs-Szatmár lakosságszáma is hasonló trendet követett volna (tehát 5 százalékos csökkenést), népessége nem 6 ezerrel nőtt volna az érintett időszakban, hanem 29 ezerrel csökken. Ha tehát csupán a hasonló helyzetű megyékből indulunk ki, a fiktív ukrán betelepülők létszáma a 30 ezret is meghaladhatta.
Még szembetűnőbbé válik a valószínűtlen népességnövekedés, ha települési szintből indulunk ki. 2011 és 2018 között a két leggyorsabban növekvő település egyaránt az ukrán határ mentén fekszik: a korábban 600 fős Kispalád népessége közel 120 százalékkal nőtt, a hasonló méretű Beregsurányé pedig 97 százalékkal. A 13 legnagyobb mértékben bővülő magyar település közül 10 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei volt. Az ukrán határ melletti régió egyébként az egyik legszegényebb rész az országban.
A KSH adatain ugyanakkor nem látszik az a jelenség, hogy jelentős arányban élnének vissza a szociális ellátással. A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma a megyében 30 ezerrel csökkent 2011 és 2018 között, 162 ezerről 132 ezerre. A százalékos adatokból pedig az látszik, hogy nagyobb arányban csökkent a szociális ellátásban részesülők száma ez idő alatt, mint átlagosan az országban.
Ahogy a Partizán videóiból kiderült, az évek óta nyilvánvaló, rendszerszintű csalássorozat miatt hatósági vizsgálatok indultak. Egyelőre azonban főleg azok ellen a jobbára tájékozatlan és/vagy kiszolgáltatott ingatlantulajdonosok ellen születtek elmarasztaló ítéletek, akik lakcímet biztosítottak a kettős állampolgároknak. Ezzel együtt az érintett települések lakosságszáma érdemben csökkent a 2018-as csúcsév óta.
Közélet
Fontos