Két ausztrál szerző a The Conversationben megjelent írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy 2020 decemberében az Antarktisz is “elesett” a koronavírus járványban, miután egy chilei kutatóállomáson 36-an pozitív tesztet produkáltak.
Nincs is annál könnyebb, mint 36 kutatót karanténba helyezni az Antarktiszon, de a helyzet mégsem ennyire vicces, mert hosszabb távon nem is az emberek, hanem az állatok sorsa iránt aggódnak a szakemberek.
A koronavírus állatokra való veszélyességéről viszonylag keveset tudunk, de elég csak a nyércek dániai kálváriájára gondolni, és egyből látszik, hogy komollyá válhat egy-egy fertőzéshullám. Bár nyércek, és a járványnak kitett macskák és kutyák sem élnek az Antarktiszon, a világ pingvin- és fókapopulációjának közel fele ott él, illetve a delfinek és bálnák 17 százaléka a kontinens körzetében található.
Jelenlegi tudásunk szerint a delfinek és a bálnák elég erősen ki vannak téve a fertőzés veszélyének (és nem tudjuk, milyen hatásfokkal képesek átvészelni azt), a fókák és a különböző tengeri madarak viszont kevésbé veszélyeztetettek.
Az Antarktiszon megjelenő ember mint vektor, azaz a vírus hordozója veszélyes az állatokra, és bár a kontinensen állomásozó kutatóknak kell leginkább vigyázni arra, hogy ne adják tovább a fertőzést a sokszor közvetlen közelükben élő állatoknak, a turisták felől érkező veszély sem elhanyagolható.
2019 októbere és 2020 áprilisa között, amikor a koronavírus járvány már részben a globális felfutás időszakában volt, összesen mintegy 74 ezer turista látogatott el az Antarktiszra, és ők általában szintén közel szoktak kerülni a pingvin- és fókatelepekhez – hiszen többnyire ezért mennek oda.
Világ
Fontos