Bárkivel előfordulhat, hogy megszorul hónap végén és egy ismerőstől vagy családtagtól kér áthidaló kölcsönt. Majd miután megérkezik a fizetés, törleszti a tartozását. Vannak, akik lakásvásárlásra vagy autóvételhez kérnek nagyobb magánkölcsönöket, igaz, ez már egyre ritkább. De azért a modern pénzügyi rendszer kínál már megoldásokat az ilyen helyzetekre, ott van például a folyószámlahitel vagy a különböző banki hitelkonstrukciók, lízingtermékek.
Érdekes módon a messze átlagon felül kereső országgyűlési képviselőkhöz ez az információ nem jutott el minden esetben. Tavaly a parlamenti képviselők 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tartozik valakinek, összesen 352,3 millió forinttal. (Már ha hihetünk a vagyonnyilatkozatoknak: ha egy politikus nem a valóságnak megfelelő információkat oszt meg itt a közvéleménnyel, annak nincs jogi szankciója.)
Ezt onnan lehet tudni, hogy a választott politikusok vagyonnyilatkozatában van egy rubrika, ahová a magánszemély felé fennálló adósságot kell feltüntetni. Mivel nem kell megmondani, hogy kitől származik a pénz, így azt sem lehet tudni, hogy miért és mennyi időre adtak kölcsön a képviselőknek. Tavalyelőtt még valamivel többen, 34-en tartoztak ismeretlen magánszemélyeknek, igaz, akkor hajszálnyival kevesebb pénzzel lógtak, 341,1 millió forinttal.
„A magánkölcsön intézménye sok esetben a pénzmosás egy fajtája”, mondta a G7-nek Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Ez arra szolgálhat, hogy leplezze a megmagyarázhatatlan gazdagodást, vagyis elfedje az adózott jövedelem és a tényleges vagyoni helyzet közötti űrt. Ligeti szerint ez nemzetbiztonsági kockázat is lehet, hiszen a politikusok ezekeben az esetekben nem az intézményes úton vettek fel kölcsönöket.
Ha valaki banknak tartozik, az is nagy kitettség, de ha nem tud fizetni az adós, akkor ismertek a következmények: a pénzintézet felmondja a kölcsönszerződést, végrehajtást rendel el. A magánkölcsönre ez már nem igaz, így könnyen zsarolhatóvá válik a politikus. A politikusokra vonatkozó szabályok egyébként is felvetik a kettős mércét, hiszen míg egy átlagpolgár magyarázkodását, miszerint „egy hozzám érzelmileg közelálló magánszemély” adott kölcsön, nem fogadná el az adóhivatal, az országgyűlési képviselő esetében teljesen legális a titokzatos barát, vagy ismerős által adott kölcsön intézménye.
Jellemzően kormánypárti politikusok esetén gyakori jelenség a nagy összegű magántartozás
– mondta Ligeti.
A vagyonnyilatkozatok alapján kiderült, hogy a harminc képviselőből 23 kormánypárti (Fidesz-KDNP), ők összesen 313,9 millió forinttal lógtak, miközben az ellenzéki politikusok (három-három MSZP-s és jobbikos, illetve egy független) tartozása csupán 38,4 millió forintot tett ki tavaly. Egy évvel ezelőtt az ellenzékiek tartozása tízmillió forinttal volt magasabb, míg a kormánypárti politikusoké 21,6 millióval alacsonyabb.
Úgy tűnik tehát, hogy hiába szárnyal a gazdaság, hiába rekord alacsony a kamatkörnyezet, a kormánypárti politikusok nem profitálnak a javuló gazdasági mutatókból, egyre nő a tartozásuk, újabb kölcsönöket kaptak az ismerőseiktől. Az ellenzéki képviselők viszont valamennyivel le tudták építeni magántartozásaikat.
Különösen érdekes, hogy a magánszemélyeknek tartozó politikusok alig tartoznak bankoknak, közben viszont jelentős megtakarításaik vannak.
A grafikon alapján talán az lenne életszerű, ha pénzintézettől vettek volna fel nagyobb összegű hitelt, vagy ha már ismerőshöz fordultak, akkor a megtakarításaikból törlesztették volna a fennálló magántartozás legalábbb egy részét.
A legtöbb pénzzel a fideszes Szatmáry Kristóf tartozik magánszemélynek, miután a tavalyi bevallása szerint 34 millió forintra nőtt a 2015-ben kölcsönkért 25 millió forintos adóssága. Szorosan mögötte végzett 32 milliós kölcsönével Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, ő egy évvel korábban még 40 millióval tartozott magánszemélynek – igaz, a tavalyi év volt az első, amikor mérsékelni tudta az adósságát, amely az évek folyamán folyamatosan nőtt a 2011-es 16,5 millió forintról. Lázárnak 12 millió forintos készpénzállománya is van, ebből akár az adósságát is csökkenthette volna.
Harmadik helyen Szijjártó Péter külügyminiszter áll, a szüleitől a Dunakeszin lévő ház megvásárlására kölcsönkért 30 millió forinttal. Őt követi egy új szereplő, L. Simon László fideszes képviselő, aki 28 millió forintot kért kölcsön tavaly egy ismeretlen magánszemélytől. Régi szereplő a listán Kara Ákos kormánypárti képviselő, aki 2011-ben 1,3 millió forintot kapott valakitől, amit 2015-ig kellett visszafizetnie. Nem tudni, hogy ez sikerült-e, esetleg uzsorás csapdájába került, mindenesetre tavaly már 22,7 millió forinttal tartozott magánszemélyeknek. Őt követi Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, aki 2012-ben lépett az eladósodottság útjára, tavaly 18,2 millió forinttal tartozott valakiknek.*Becsó Zsolt, Bene Ildikó, Bíró Márk, Bóna Zoltán, Dankó Béla, Farkas Flórián, Gelencsér Attila, Győrffy Balázs, Kara Ákos, Kósa Lajos, L. Simon László, Lázár János, Lezsák Sándor, Móring József Attila, Pesti Imre, Rogán Antal, Szászfalvi László, Szatmáry Kristóf, Szijjártó Péter, Tasó László, Varga Gábor, Vittányi István József, Witzmann Mihály, Ander Balázs, Dúró Dóra, Sneider Tamás, Szabó Tímea, Kiss László, Lukács Zoltán, Velez Árpád. (<- a teljes lista a csillag gombra nyomva nyílik ki.)
Megkerestük a képviselőket, hogy kitől és miért kértek kölcsön, de csak hárman válaszoltak, a kormánypárti képviselők közül egyedül L. Simon László. A politikus szerint olyan dolgokra kérdeztem rá, amelyek magánügyek, ezért nem kívánta kommentálni a vagyonnyilatkozatában egyébként a „törvény által előírtak szerint kitöltött” adatsort. Dúró Dóra, a Jobbik képviselője férjével közösen kapott a családtól 7,5 millió forintot házvásárláshoz, amire egyébként banki hitelt is fel kellett venniük. „Eddigi nyolc év képviselőségem alatt kétszer kértem kölcsön” – mondta Sneider Tamás, szintén Jobbikos politikus. Ő is házvásárlásra, illetve felújításra kapott a rokonoktól 3,5 millió forintos kölcsönt, miután elvált a feleségétől.
Közélet
Fontos