(A szerző az ING szenior közgazdásza. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
Amióta szerte a világon elkezdték jóváhagyni az oltóanyagokat, sőt néhány országban már el is kezdődött az oltási program, egyre több szó esik arról, hogy lassan túl vagyunk a válságon. A novemberben és decemberben bejelentett friss lezárások és korlátozó intézkedések okozta letargiát lassan felváltja a vakcina-optimizmus. A bizalmi indikátorok alakulása is azt tükrözi, hogy a jövőbe vetett hit erősödik. A decemberi beszerzési menedzser indexek meglepő emelkedést mutattak. Nemcsak a feldolgozóipar, de a korlátozásokkal sújtott szolgáltatószektor esetében is. Vagyis első ránézésre úgy tűnik, hogy küszöbön a teljes kilábalás.
Miközben a különböző előrejelzések azt prognosztizálják, hogy a teljes kilábalás – vagyis a 2019 végi gazdasági teljesítmény elérése – valamikor 2021 végén vagy 2022 közepén bekövetkezik, arról nagyon keveset beszélünk, hogy ez mennyire lesz egyenetlen. Ezek a számítások ugyanis a makrogazdasági szintet nézik, vagyis a nemzetgazdaság összteljesítményét veszik figyelembe. Ugyanakkor meglehetősen naiv elképzelés lenne azt gondolni, hogy minden gazdasági szektor, minden társadalmi szféra azonos mértékben részesül a helyreállásból.
Ezzel kapcsolatban érdemes egy kicsit megint megkavarni azt a betűlevest, amit már év eleje óta kavargatunk.
- Először beszéltünk V alakú kilábalásról, vagyis arról, hogy amilyen gyorsan beüt a krach, olyan gyorsan túl is leszünk rajta.
- Aztán amikor azt gondoltuk, hogy a lezárások feloldására egyhamar nem kerül sor, úgy véltük, hosszabb ideig lehetünk gödörben, de utána viszonylag gyorsan ki is mászunk belőle. Ezt jelölték az elemzők U alakkal.
- Aztán persze nyáron feloldották a korlátozásokat, most pedig mindenki próbálja visszatömködni a kiengedett szellemet a palackba, és egy újabb visszaeséssel szembesülünk. Ezért beszél most mindenki W alakú kilábalásról, vagyis két mélypontról. Persze ez is csak akkor valósulhat meg, ha az oltóanyagok tényleg hatásosnak bizonyulnak, és a magas átoltottság révén kialakul a nyájimmunitás.
- Ha bármilyen negatív esemény ezzel kapcsolatban bekövetkezik, a lezárások sokáig velünk maradhatnak, a kilábalás pedig lassú és fájdalmas lesz, vagyis L alakú.
- Manapság viszont egyre többet beszélünk egy új betű megjelenéséről a válság ABC kapcsán. Ez pedig a K alakú kilábalás.
Beszélt erről az Amerikai Egyesült Államok frissen megválasztott elnöke, Joe Biden is a kampányában. Ő ezt társadalmi szempontból vetette fel, jelezve, hogy a gazdagabbak a válságot gyorsan maguk mögött tudják hagyni, míg a középosztály és a szegényebb rétegek számára nem lesz gyors kiút. Hogy még egy példát említsünk a közelmúltból, a Magyar Nemzeti Bank novemberben dobta be a hazai köztudatba a K alakú válság képét. A krízis ugyanis más és más mértékben hat a nemzetgazdaság egyes ágazataira vagy épp a munkaerőpiac különböző szegmenseire. A minden szektort egyformán érintő V alakú visszapattanás helyett a jegybank szerint is olyan kilábalás jön, amelyben egyes szektorok gyorsan nőnek majd, míg másoknál elhúzódik a válság.
Úgy hangzik, mintha ez az egész valami újdonság lenne, pedig nem az. Egész egyszerűen arról van szó, hogy míg a többi betű esetében folyamatosan a makrogazdasági szinten vizsgálódtunk, a K alak feltevésénél már lementünk mikroszintre. Nem a koronavírus hozta be a köztudatba az ilyen jellegű kilábalást és nem is egyes elemzők, annak ellenére, hogy van, aki azt állítja, ő most találta ezt ki. Minden egyes válság más és más jellegű, a gazdaság más területeit érinti, így a kilábalás üteme is természetszerűen más lesz.
A 2008–2009-es válság, illetve az azt követő kilábalás sem volt egyenletes. Elég csak megnézni, hogy miként teljesítettek a válságot követő években a hazai gazdaság egyes szektorai. Míg a helyreállást az exportáló ágazatok húzták, addig a belső kereslet az adósságválság következtében hosszú-hosszú évekig nem érte el a 2008 előtti volument. Azonos kiindulópontból az egyes szektorok más ívű kilábalási pályát írtak le, ezt hivatott szemléltetni tehát a K betű alakja. Minden egyes válságnak vannak nyertesei és vesztesei, minden egyes válság K alakú. Úgy tűnik, újra feltaláltuk a kereket.
Arra nagyjából az utca embere is tud válaszolni, hogy ennek a koronaválságnak kik a nyertesei és a vesztesei. Az otthoni munkavégzés és a digitális világ rapid térhódítása egyértelműen segítette az infokommunikációs ágazat teljesítményét, akár termelési, akár szolgáltatási oldalról nézzük. Az otthon maradó tömegek vásárlási szokásainak megváltozása átmeneti megingást hozott a kiskereskedelemben, de a házhoz szállítás, a csomagküldés gyorsan talpra állt, sőt virágzik.
Beszélhetünk az ipar teljesítményéről is. A magyar ipar termelési volumene már most magasabb, mint egy évvel korábban, legalábbis a KSH októberi ipari adatai alapján. Az export húzta a gazdasági kilábalást a harmadik negyedévben, nagyban javítva a külkereskedelmi mérleget és hazánk külső gazdasági egyensúlyát. Sőt, az ipar köszöni szépen, jól lesz a következő fél évben is. A rendelésállomány 7 százalékkal magasabb, mint egy éve. Folyamatosan emelkedik a kapacitáskihasználtság, ahogyan dolgozzák le az iparvállalatok a beragadt rendeléseket. Sőt, a legutóbbi hetekben egyre-másra hallhattuk a hírekben, hogy mely ipari nagyvállalatok milyen új beruházásokat jelentettek be hazánkban. A legtöbb egyébként az autógyártáshoz kötődik valamilyen módon.
De mi van azokkal az ágazatokkal, ahol magas a kis- és közepes vállalatok aránya? Nekik jóval alacsonyabb az ellenálló képességük, ráadásul ezek nagy része a szolgáltatószektorban található. Abban a szolgáltatószektorban, amelynek túlnyomó többségét a válság még mindig nyomás alatt tartja. Turizmus, vendéglátás, szórakoztatóipar. Aligha beszélhetünk arról, hogy jövőre megtörténik a helyreállás.
A McKinsey tanulmánya szerint lesznek olyan ágazatok, amelyek legjobb esetben is 2023 végére, 2024 elejére érik utol a válság előtti önmagukat. Persze, az elhalasztott szolgáltatások igénybevétele segíti majd a kilábalást. El lehet menni többször étterembe vagy több fesztivált is meglátogathatunk. Többet is utazhatunk és pihenhetünk. De csak elméletben, mert a kereslet itt is korlátos: a lakosság jövedelmi helyzete nem javult a válság alatt és több szabadnapunk sincsen. Arról nem is beszélve, hogy az óvatosság és a bizalmatlanság tartósan átírhatja a lakosság viselkedési mintáit.
Éppen a fentiek miatt fontos erről beszélnünk, és arról, hogy a gazdaságpolitika nem dőlhet hátra, mondván, hogy a GDP akár már jövő év végén visszatér a válság előtti szintre. A leszakadókat támogatni kell, és ezzel makrogazdasági szinten a W második szárát is szebbé lehet rajzolni.
Világ
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
