A közgazdaságtant hallgató budapesti egyetemista, Kiss Sándor számára sorsfordító élmény volt, amikor a kilencvenes évek végén öt hónapot töltött el Amszterdamban vendéghallgatóként. Ekkor találkozott ugyanis egy chippel működő, trafikokban vagy bankautomatákban feltölthető kártyával, és ez a találkozás jelentős hatással van húsz évvel későbbi mindennapjaira.
A kártyával tranzakciós díj nélkül tudott telefonálni nyilvános fülkéből, fizethetett a parkolásért, vehetett üdítőt az egyetemi automatából, és akár bulizni is el tudott menni készpénz nélkül. „Nagyon modernnek és cybernek éreztem” – emlékezett vissza arra az időszakra, amikor a bankkártyás fizetés jóval kevésbé volt elterjedt, például kocsmákban csak a chipes kártyával tudott fizetni.
Kiss Sándornak ekkor már működő vállalkozása volt Magyarországon. Az egyetemistaként*négy másik társával közösen létrehozott Sense/Net főleg honlapokat készített külföldi cégeknek az internet hajnalán. Emiatt hiába fogalmazódott meg benne az amszterdami chipes kártya hatására, hogy szeretne létrehozni egy készpénzes fizetést felváltó rendszert, sokáig nem vágott bele. „A Sense/Net garázscégből lett egy háromszáz milliós árbevételű cég, ennek a menedzselése miatt nem volt időm foglalkozni az ötlettel” – mondta.
Ez végül egy baráti beszélgetés hatására változott meg 2007 környékén. „Egy ismerősöm felvetésére ismét előjött a gondolat, hogy de jó lenne csinálni egy fizetési rendszert, amelynek a tranzakciós költsége a nulla felé konvergál” – mondta. Így a következő években a Sense/Net kvázi spin-offjaként*A spin-off vállalkozás alapvetően egyetemekről, felsőoktatási intézményekből, kutatóhelyekről kiváló technológiaintenzív vállalkozást jelent. létrehozták a Bariont, amely mára jelentős szereplő lett a magyar online fizetési piacon, és több külföldi országban is belevágott a terjeszkedésbe.
Keresési adatok fizetés helyett
A Barion több szempontból hasonló elven működik, mint a többi online fizetős platform, köztük a Paypal. A legnagyobb különbség – és a Barion szerint előnyük -, hogy a versenytársaknál olcsóbb szolgáltatást ígér, legalábbis anyagi szempontból. Az árat ugyanis adatokkal lehet csökkenteni, ami a Barion szerint egyedülálló modell a világon.
Olyan fizetési szolgáltatót szerettünk volna csinálni, amelynek nemcsak tranzakciós díjakból lesz bevétele, hanem olyan adatokból is, amelyeket tudunk monetizálni. Olyanok vagyunk, mint a Paypal a Google üzleti modelljével
– foglalta össze Kiss Sándor.
A Barion vezérigazgatója az alábbi gyakorlati példával szemléltette a rendszer működését. Ha szeretnénk belga sört venni egy söröket árusító, Barion fizetési rendszert használó webshopban, akkor a bolt hozzájut a keresési adatainkhoz: milyen söröket nézünk meg, melyeknek olvassuk el a leírását, melyeket vesszük ki a kosarunkból, miket vásárolunk. Ezeket az adatokat – amennyiben beleegyezünk az adataink felhasználásába, azaz engedélyezzük a cookie-kat – a bolt továbbítja a Barionnak.
Ha mi egy másik vásárlásnál is belga söröket keresünk, és például pizzarendelés mellé is belga sört veszünk, akkor a Barion nagy valószínűséggel tudni fogja, hogy szeretjük a belga sört. Ha pedig a Bariont megkeresi egy söröket forgalmazó cég, hogy hirdetni szeretné a termékeit célzott internetes reklámokkal, akkor egyértelmű lesz, hogy nálunk érdemes lesz belga söröket hirdetni.
„Ez a hirdetőnek és a fogyasztónak is jó. A hirdető nem szórja feleslegesen a pénzét, azoknak juttatja el a hirdetést, akinek igazán fontos. A jól célzott reklámok pedig adhatnak hozzáadott értéket a fogyasztónak: ha szereted a belga sört, és látod egy reklámban, hogy akciós a kedvenc söröd, akkor nem fogsz anyázni. Abban hiszünk, ha sokkal kevesebb reklám lenne, azok viszont relevánsak lennének” – mondta Kiss. A Barionnak közel 300 ezer regisztrált felhasználója van, és eddig mintegy 3 millió ember fizetett a rendszeren keresztül.
Szerinte semmilyen érzékeny adatot nem gyűjtenek – például egészségügyi állapotról, politikai nézetről, vallási hovatartozásról vagy szexuális orientációról -, kizárólag a vásárlási szokások értékesek számukra. Az adat a 21. század egyik legfontosabb erőforrása, az elmúlt húsz évben az adatokra alapozva került a világ legnagyobb cégei közé például a Facebook és a Google.
A megfigyelés alapú kapitalizmusként emlegetett jelenség a közbeszédben is egyre nagyobb hangsúllyal jelenik meg. Kiss Sándor szerint azonban „az embereknek néha túlzott félelmeik vannak” a felhasznált adataikkal kapcsolatban. „Ebben az is benne van, hogy ezek tényleg komplex rendszerek” – mondta Kiss. Szerinte csak azonosítóként szerepelünk ezekben a rendszerekben, és mesterséges intelligencia sorol be minket, még a fejlesztők sem azonosítják be a tényleges személyünket.
8-10 százalékos részesedés
A vezérigazgató szerint a Barion modelljének kialakításában komoly szerepe volt az Sense/Netnél felhalmozott tapasztalatoknak. Számos webshopot készítettek el, és a megrendelők sokszor szívták a fogukat, hogy milyen drágák a fizetési rendszerek, miközben „agyatlanul és mindenfajta célzás nélkül” szórták a pénzt hirdetésekre.
Kiss szerint az általuk látott példák alapján ismerték fel az igényt egy olyan hirdetési rendszerre, amellyel pontosabban – és így olcsóbban – lehet elérni potenciális vásárlókat. „Egy kisebb-közepes boltban érthető okokból nincs meg az a tudás, hogy saját adataikból valamilyen pozitív eredményt kihozzanak. Ezek összegyűjtve, aggregálva lesznek értékesek” – mondta Kiss.
Az egyik legnagyobb kihívás az volt számukra, hogy csak fokozatosan építkezhettek a rendszer komplexitása miatt. Úgy kellett elérniük webshopokat, hogy közben – az adatok hiányában – még nem tudnak segíteni nekik célzott hirdetésekkel. Amikor 2014-ben elindultak, elsőként a Barion egyenleggel való fizetést tették lehetővé. A következő lépés az volt, hogy bankkártyával is fel lehetett tölteni a Barion egyenleget, amellyel ezután direktben is lehetett fizetni.
A következő lépést az jelentette, hogy monetizálják a megszerzett adatokat, ehhez azonban minél több ügyfelet, tehát webshopot kellett szerezniük. Ez mostanra tűnik beindulni: 2019 őszétől gyűjtenek adatokat, és mostanra nagyjából ezer webshopból érkeznek adatok. A boltok szabadon dönthetnek, hogy átadják-e vásárlóik adatait a Barionnak: amennyiben igen, akkor kevesebb jutalékot kell fizetniük a fizetési rendszer használatért. Kiss szerint a szóba jöhető*tehát például nem b2b (lakossági helyett üzleti partnereknek értékesítő) alapú üzletek 30-50 százaléka adja át a vásárlók adatait nekik.
Kiss Sándor vezérigazgató. Fotó: Barion
A Bariont használó üzletek száma tavaly jelentősen nőtt, részben a koronavírus-járvány nyomán jelentősen növekvő e-kereskedelem miatt. Tavaly mintegy 4000 bolttal nőtt a partnereik száma, így jelenleg nagyjából 10 ezer üzlet használja a rendszerüket. Az elmúlt időszakban havonta mintegy 500 üzlet csatlakozik hozzájuk, ami közel háromszorosa a 2019-es számoknak.
Míg tavalyelőtt nagyjából 40 milliárd forintnyi összeget fizettek ki rajtuk keresztül, tavaly mintegy 120 milliárdot. Ezzel becslésük szerint az online fizetési piacon 8-10 százalékos részesedésük lehet Magyarországon. A külföldi terjeszkedés is tavaly indult be: a partnereik nagyjából 10 százaléka külföldi, főleg Csehországban növekednek, ahol novemberben 80 új partnerük lett (emellett Szlovákiában, Ausztriában és Németországban terjeszkednek).
Közel érzik magukat a Google megveréséhez
A csehországi eredményekben szerepet játszik az is, hogy Kelet-Európa egyik leggazdagabb embere, a Telenor magyar cégében is érdekelt cseh Petr Kellner is a Barion befektetői között van. A Csányi Sándornál közel hússzor nagyobb vagyonnal rendelkező Kellner – aki a Forbes szerint a 68. leggazdagabb ember a világon – érdekeltsége, a Home Credit Group 2017-ben kétmillió euróval (mai árfolyamon 714 millió forinttal) szállt be a Barionba.
A cseh gyökerű cég már második körös befektető volt, ugyanis magyar angyalbefektetők már korábban beszálltak 100 millió forint körüli összeggel. Ez még nem sokkal azt követően történt, hogy a Barion 2015-ben kivált az anyacégéből, a Sense/Netből. Ekkor Kiss Sándor is távozott a Sense/Net vezetéséből, mert a Barion vezetése teljes embert kíván. „A befektetők megkövetelték, hogy teljes egészében a Barionra koncentráljak” – mondta Kiss.
A cseh társaság után is szálltak még be befektetők a Barionba, tavaly nyáron újabb kétmillió eurót kaptak a Financial Services Capitaltől. A londoni befektetőcég mintegy 14 százalékos tulajdont szerzett a cégben, a cseh Home Credit Group tulajdonrésze nagyjából 18 százalékos, a cég többségi tulajdona pedig Kiss Sándor és alapítótársa, Bíró Tamás kezében van. Kiss azt mondta, hogy „tök jó lenne megtartani a többségi tulajdont”, de a következő befektetési körnél az már nem lesz meg.
Tavalyelőtt az árbevétel 323 millió forint volt, de a gyors terjeszkedés miatt a Barion veszteséges. Erről Kiss Sándor azt mondta, hogy „kinyírnának a befektetők, ha a befektetési pénzt nem költenénk el”, egy startup akkor tud gyorsan terjeszkedni, ha nem kell foglalkoznia a nyereségességgel. Korábbi nyilatkozataik alapján abban bíznak, hogy világszinten is vezető céggé, a Paypal riválisává tudnak válni.
Kiss Sándor szerint a technológiájuk adott ehhez: szerinte ugyan a Paypal is gyűjt adatokat, de annyira nem szofisztikált a rendszerük, mint a Barioné. Szerinte ugyanis az első eredmények alapján pontosabban tudnak fogyasztókat megcélozni hirdetésekkel, mint a Google.
Volt olyan kampány, ahol háromszor jobbak voltunk náluk, de még nincs elég statisztikai számunk a teljes képhez. Azt lehet mondani, hogy közel vagyunk ahhoz, hogy megverjük a Google-t
– mondta.
Ha lesz is áttörés, az valószínűleg már nem budapesti központtal fog megtörténni. Kiss Sándor szerint ugyanis a hatályos magyar törvények miatt jelentős versenyhátrányban vannak riválisaikkal szemben. Egy bankkártya kibocsátása például 500 forint/év, ez sok más országban ingyenes. Részben emiatt egy új felhasználó megjelenése nagyjából ezer forintos költséggel jár, míg a londoni központú Revolutnál ez száz forint lehet.
Mivel a magyarországi fintech*pénzügy-technológiai szegmenst alig néhány cég képviseli, a lobbierejük sem túl jelentős egyelőre, így Kiss Sándor kevés reményt lát arra, hogy érdemben változzon a szabályozás. Jelenleg 80 százalék az esélye szerinte, hogy kénytelenek lesznek áttenni székhelyüket egy másik európai városba, az erről szóló puhatolózások már meg is kezdődtek.
Vállalat
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Fontos
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
