Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. február 19. 06:49 Vállalat

A világ minden pontján van gyára egy magyar cégnek, ami a hóvihar miatt majdnem létre sem jött

“Legyen egy cég, ki tudja mire lesz még jó” – így emlékezett vissza Kern József, a Diagon Kft. ügyvezető igazgatója és tulajdonosa a közhelyesnek nehezen nevezhető motivációjára, amikor arról kérdeztem, mi sarkallta arra, hogy 1989. december 22-én megalapítsa a mára stabil középvállalkozássá fejlődött egészségipari vállalkozását, a Diagon Kft.-t. A vállalatot nem véletlenül december végén alapították, ugyanis a rendszerváltás évében alapított cégeknek öt év adómentesség járt. 1990-től kezdve már nem volt ilyen lehetőség, tehát Kern éppen hogy belefért még a határidőbe.

“A cégbíróságon aznap tízszer annyi ember állt, mint ahány számot húzott a sorban álláshoz. Nekem sem volt számom, de aztán végül mégis bejutottam. Ha akkor nem megyek be, soha nem alakul meg a cég. Hajnali 5-6 körül mentem oda, és még egyszer biztos nem mentem volna vissza, mert azon a héten szakadt a hó”

– mesélte Kern József.

Kern József

Kern ekkor kutató vegyészként dolgozott az MTA Izotópkutató Intézetében, és a cégalapítás után nem sokkal a munkahelyén felkínált lehetőséget kihasználva el is ment dolgozni a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez Indonéziába. Két évvel később, 1991-ben tért haza.

“Egy kocsmában futottam össze egy volt évfolyamtársammal az egyetemről, aki éppen a Gyulai Kórházban dolgozott a laborban. A kórházat addig vérvizsgálatokhoz szükséges hematológiai reagensekkel ellátó állami egészségipari nagyvállalat, a Medicor éppen akkoriban ment csődbe, ezért az évfolyamtársam 25 ezer forintos fejlesztési pénzt kapott, hogy az oldatot előállítsa” – mesélte.*A Medicor Zrt. utódja ma is működik.

A kórház egymillió forint értékben vett oldatot a Medicortól.

“Mondtam neki, hogy hát te hülye vagy, gyártsuk le az oldatot, én a cégemen keresztül eladom 500 ezerért a kórháznak, a kórház megspórol 500 ezret, a maradék 500 ezren pedig megosztozunk”

– mesélte Kern. A Medicor csődje miatt piaci rés jött létre, és más kórházaknak is elkezdtek beszállítani. A kezdeti időszakban az is segített, hogy már lehetett nyugati berendezéseket rendelni a kórházakba, de az ezekhez szükséges reagensek méregdrágák voltak. A kórházaknak már akkor sem volt sok pénze, ezért vevők voltak arra, hogy Kernék olcsóbb termékeit vegyék meg.

Az újabb gépek fenntartották a keresletet a reagenseikre, miközben szakmailag is folyamatosan fejlődtek, önképzéssel oda jutottak, hogy már az akkor csúcstechnológiának számító fehérvérsejt öt paraméterét elemző oldatot*5-part diffes reagenst. is tudtak gyártani. Ekkorra a szomszédos piacokon felgyorsultak a felvásárlások. “Az egyik cég megvette a másikat, de emiatt gyakran disztribútorhálózatok maradtak oldat nélkül. A régi csapatok viszont el akarták látni a saját piacukat, így aztán Ausztriából, Lengyelországból, Romániából, Bulgáriából kerestek meg minket, mert a régióban ilyen reagenst csak mi tudtunk gyártani” – emlékezett vissza Kern.

Az export mellett külföldi cégek termékeit is árulták, felépítettek egy szervízhátteret, és a cég létszáma is bővült. Eleinte főleg a régi kollégákkal, akik nem érezték jól magukat az állami intézményekben, és kihívást kerestek a versenyszférában. Az export olyan jól ment, hogy 1995-ben Indonéziában nyitottak gyártóüzemet. A koncentrátumot Magyarországról szállították, és Indonéziában keverték ki, később pedig már helyben gyártották az egyszerűbb termékeiket is.

1997-re a Medicor több kis céggé esett szét, és az a cég is csődbe ment, ami Brazíliában működött. A kint lévő medicorosok viszont nem akartak hazajönni, és így jött képbe a Diagon. Először a Medicor kinti 80-100 készülékét kezdték ellátni, majd Brazílián kívül is terjeszkedtek. Mára egy 2013-ban átadott 3500 négyzetméteres gyárból, Latin-Amerika legnagyobb diagnosztikai üzeméből látja el a Diagon a latin-amerikai piacot.

A véralvadásdiagnosztikába a francia partnerük magyar piacról való kivonulása miatt vágtak bele. 2001-ben indult a fejlesztés, 2003-ban jöttek ki az első teszttel a magyar piacon, 2008 körül pedig már exportáltak. A cég nőtt, ezért mérőműszerek, analizátorok fejlesztésére is maradt pénzük.

A gyakran hosszú évekig tartó fejlesztési munka azonban tele van buktatókkal. Kernnek egyszer az az ötlete támadt, hogy a vérteszteket végző gép eredményeit ellenőrző kontroll reagenseket kellene gyártani, mivel ilyeneket a világon összesen két amerikai cég gyártott akkoriban.

“Már ott tartottunk, hogy pezsgőt bontunk és beadjuk a szakmai engedélyezési kérelmet, amikor kiderült, hogy borzasztó nagy szakmai félrecsúszás van a rendszerben. És akkor ott kinyitottuk az ablakot, és öt év fejlesztés eredményét dobtuk ki”

– mondta Kern.

Bár két és fél év múlva a hibából tanulva piacképes terméket tudtak fejleszteni, az első projekt százmilliós nagyságrendű költsége és piacvesztés volt a hiba ára. Ebben az iparágban az innováció kulcsfontosságú, de nagyon drága is, ezért hibázni nagyon veszélyes. “Tőkeerős nyugati cégekkel versengő magyar cégként ezért háromszor meggondoljuk, és nagyon komoly szakmai elemzésnek vetjük alá, hogy mekkora kockázatot vállalunk egy kutatási projekttel”, mondta.

De ennél is nagyobb pofon volt, amikor 2008-ban két kolléga a teljes hematológiai gyártástechnológiát el akarta adni külföldre. Ez volt az az ügy, amiben az azóta más ügyekből is ismert Harmat Sándort Ferihegyen a Diagon orosz hematológiai oldatüzemének műszaki leírásaival, tervrajzaival, valamint a Diagon teljes, 70 oldalas ügyféllistájával a laptopján tartóztatták le.

A Diagon a gyárnyitásról előrehaladott tárgyalásokat folytatott, azonban a börtön helyett végül csak pénzbüntetéssel záruló ipari kém-ügy az akkori ügyletet teljesen hazavágta. “Abban az ügyben már milliárdokban volt mérhető a kár, de főleg erkölcsileg jelentett mélypontot: az egyik elkövető az indonéz gyártásvezető volt vagy tíz évig, ő abszolút bizalmi embernek számított” – emlékezett vissza Kern.

A 2000-es évek végétől kezdve már molekuláris diagnosztikai fejlesztéseik is voltak, 2009-ben így fogtak bele a H1N5-vírus tesztjének fejlesztésébe. A világon az elsők között jöttek ki a teszttel, ami Kern szerint a legmagasabb technikai színvonalú megoldás volt. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal a Magyar Nemzetben megjelent cikk alapján indított vizsgálatot követően viszont kivonta a forgalomból a Diagon tesztjeit.

A 2009-es döntést három évvel később a Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte, melyet a Legfelsőbb Bíróság is helyben hagyott. Kern pedig számos sajtóhelyreigazítási pert nyert az újság ellen. “Négy évig nem tudtunk szállítani, ráadásul ha a termékemet emberi életre veszélyesnek minősíti a hivatal, akkor azon a piacon többet nem lesz sok esélyem” – mesélte erről az ügyről Kern.

Ekkoriban 6 milliárd forint körül járt a cég árbevétele, amit azóta sikerült 8 milliárd forint fölé növelni. 150 országba exportálnak, Brazíliában, Indonéziában, Kínában, Indiában és Ausztriában van üzemük, a termékeik értékesítésével a világban több ezer ember foglalkozik. Véralvadásdiagnosztikában a német Siemens, a japán Sysmex, az amerikai International Laboratory (IL), és a francia Stago után a Diagon az ötödik legnagyobb cég a világpiacon.

“Külföldön köszönöm szépen jól megvagyunk, de Magyarországon is labdába kéne tudnunk rúgni. Magyarországon nagyon nehéz, mióta csinálom, ellenszél van”

– mondta Kern, aki szerint a magyar egészségügyi intézményeknél van egy megmagyarázhatatlan beidegződés arra vonatkozóan, hogy külföldi termékeket vegyenek, miközben a magyar termékekhez hasonló minőségben és adott esetben olcsóbban juthatnának hozzá.

Kern szerint azok az idők már elmúltak, amikor az alacsony bérekkel tudtak versenyképesek lenni a világpiacon, mára már csak azzal tudnak előnyt szerezni, ha magasabb műszaki színvonalat képviselnek és jobb szolgáltatást nyújtanak. Régen el lehetett adni egy közepes vagy gyenge minőségű terméket olcsón a harmadik világban, ma már nem lehet ott sem.

Ezen kívül Kern a partnerek képzését hozta fel példaként arra, hogy min áll vagy bukik egy cég sikere ebben az iparágban. A Diagon Kern szerint azért öl sok energiát és erőforrást a partnerei szakmai továbbképzésébe, mert önmagában a termék minősége nem számít sokat, ha az aki a céget képviseli, nem tudja eladni. “Fel kell hozni arra a szakmai szintre a képviselőket, hogy egy Siemens oktatási központban képzett versenytárssal is fel tudják venni a versenyt, ami nem egy egyszerű feladat” – mondta.

A következő évek egyik legnagyobb kihívása a 2022-től érvényes új globális diagnosztikai piacszabályozás lesz, ami azt jelenti, hogy a jelenleginél jóval szigorúbb szabályoknak kell majd megfelelni. Kern szerint ez a cégek 70 százalékának nem fog sikerülni, de bízik benne, hogy a Diagonnak menni fog. Arra, hogy ez konkrétan mit jelent majd, Kern azt a példát hozta, hogy nemrég egy német partnerük azt írta a termékeikre, hogy “Made in Germany”, az új szabályok alapján viszont “Made in Hungary”-t kellene.

Mivel külföldön ez nem ritkán 30 százalékos többletet jelent árban a német áru javára, a partner arra kérte Kernéket, hogy találjanak ki valamit, különben új beszállító után kell nézniük. “Nemrég fejeztük be Ausztriában az új gyártóüzemet, így az lesz a termékre írva, hogy Ausztriában gyártották. Ausztria egy arabnak, kínainak, vagy mexikóinak ugyanazt a minőséget jelenti, mint Németország” – mondta Kern, és még azt is hozzátette, hogy az arab világban egy tenderen gyakran el sem lehet úgy indulni, hogy ha az szerepel a terméken, hogy “Made in Hungary”.

Az elmúlt hónapokban a cégben a legtöbb energiát amerikai piacra lépés előkészítése emésztette fel, ugyanis a Diagon nemrég megállapodást kötött a japán Horibával, ami többek között az USA-ban is árusítani fogja a Diagon véralvadást mérő eszközeit. “Ebből rengeteget tanultunk, minőségben ugyanis a japánoknál nincs kompromisszum, egy termék vagy tökéletes, vagy nem felel meg” – mondta Kern, aki arról is beszámolt még, hogy már az új termékeiket előkészítő kutatási projektek is folyamatban vannak.

“Ahhoz, hogy én 2025-ben sikeres legyek, már most is dübörögnie kell a fejlesztéseknek, ugyanis az engedélyezés is egyre hosszabb folyamat. De hát amíg van ötlet, van gondolat, van lehetőség, addig megyünk előre”

– mondta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖtven százalékkal emelték a béreket, nem is akar elmenni senkiFőleg vércukorszintmérőiről ismerik idehaza a 77 Elektronikát, de a nemzetközi sikereket már jóval összetettebb berendezések fejlesztése és gyártása hozta meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKülföldön hasít egy magyar cég, közben itthon azért kell küzdenie, hogy az állam kifizesseVégre be tudta indítani orosz gyárát a Sanatmetal-csoport, amely saját szakterületein Egert tenné meg Közép-Kelet-Európa orvosi centrumává.

Vállalat cégportré diagon egészségipar export Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2020. július 9. 15:55 Adat, Vállalat

Megérkeztek a magyar zöldségek, ezért júniusban jóval olcsóbb lett az Aldi és a Lidl is

Nem nagy meglepetés, hogy nyáron olcsóbbak a hazai zöldségek, és ez lefelé viszi a bevásárlás költségét. Számolásunk szerint a Lidl-nél jobban érvényesült a trend, mint az Aldinál, de mindkét láncban árcsökkenés van.

Váczi István
2020. július 7. 17:13 Vállalat

A legnagyobb hirdetők próbálnák észhez téríteni a Facebookot, egyelőre kevés sikerrel

A hirdetők bojkottja nem fogja megroppantani a céget, de ha nem maradnak szövetségesei, könnyen feldarabolhatja egy új amerikai kormányzat.

Torontáli Zoltán
2020. július 7. 11:09 Vállalat, Világ

Megy ez, csak akarni kell, a vonat máris kiváltotta a repülőt

Az Austrian Airlines ezentúl nem repülőjegyet ad el Bécs és Salzburg között az átszálló utasoknak, hanem azzal egyenértékű vonatjegyet. Budapestre ugyanez elvileg lehetséges lenne.

Fontos

Bucsky Péter
2020. július 10. 06:25 Közélet

Egyetlen ígért új nagyvállalati munkahely átlagosan 16 millió forintba került tavaly az adófizetőknek

52 cég kapott 105 milliárdot. Ebből 18,6 milliárd olyan cégekhez került, ahol csökkent a munkavállalók száma.

Fabók Bálint
2020. július 8. 06:31 Élet

“Mindennapos őrlődés volt, hogy tudod, hogy fogy a pénz, és baromira nem tudod, mikor lesz ennek vége”

A taxis diszpécsernek 500 forintja maradt. A felszolgáló már nem akar robotként élni. A fodrászt megőrjítette a járvány. Mi lett azokkal, akik elvesztették a munkájukat?

Stubnya Bence
2020. július 7. 06:29 Közélet, Vállalat

Huszárvágással kedvetlenítenék el a katáztatókat, de ennek sokan nem örülnek

Az adónem létrehozása óta benne volt a pakliban, hogy visszaélnek majd vele. A kormány most lépne, de könnyen lehet, hogy a változtatással valódi vállalkozók is rosszul járnának.