Egy nehezen megfogható, de mégis fontos tényezője a nemek közötti béregyenlőtlenségnek, hogy a gyermekvállalás után mennyire válik kiszámíthatatlanná a szülő jelenléte az irodában. Ahogy a legtöbb gyermekkel kapcsolatos teendő, a beteg gyermek gondozása is jelenleg aránytalanul a nőkre hárul, és így növeli a bérhátrányukat. Ghazal Azmat és szerzőtársai szerint azonban a koronavírus-járvány hatására ez most változhat.
Mivel általában nehezen elérhető a kutatók számára az az adat, hogy a munkavállalók mennyit hiányoznak a munkahelyükről és milyen okokból, ezért viszonylag keveset kutatott terület, hogy hogyan hat a fizetésekre a gyermekek miatti váratlan betegszabadságok megnövekedett száma. Azmat és szerzőtársai azonban a svéd adatokon meg tudták vizsgálni, hogy milyen különbség van a pároknál a kivett betegszabadságok számában.
Nem meglepő módon a gyermek születése előtt ez nagyjából egyenlő mindkét nemnél, majd
az első gyerek születése után aránytalanul naggyá válik a nőknél.
Ráadásul ez az eltolódás megmarad a gyerekek életkorának fokozatos növekedésével is.
Ez kétféleképpen hat a nők bérezésére. Egyrészt sok cégnél
aránytalanul jutalmazzák azt, ha a dolgozó jelen van,
így hiába végeznek jó munkát az anyák, mivel sokszor nem tudnak fizikailag jelen lenni, mégis csökken a fizetésük.
Főleg igaz ez olyan egyedi munkákra, ahol nincs, vagy csak nagyon kevés olyan dolgozó van a cégnél, aki tudja helyettesíteni az átmenetileg hiányzó alkalmazottat. Ennek következtében a gyermekvállalás után
sokkal kevésbé valószínű, hogy a nők egyedi pozícióba kerüljenek, vagy megtartsák azt.
Mire a gyerek 15 éves lesz, a pár férfi tagjai már 6 százalékkal nagyobb eséllyel végeznek egyedi munkát, mint a nők, annak ellenére, hogy az első gyerek születése előtt ez a mutató szintén egyenlő a pár két tagja között.
Az egyedi pozíciók rendszerint jobban fizetnek és sikeresebb karrierhez vezetnek,
így a nők kiszorulása az ilyen állásokból tovább növeli a béregyenlőtlenségeket a nők és a férfiak között.
Természetesen sok múlik azon, hogy milyen a vállalat felépítése abból a szempontból, hogy mennyire büntetik a váratlan hiányzást (vagy jutalmazzák, ha a munkavállaló állandóan jelen van). Azmat és szerzőtársai amellett érvelnek, hogy a koronavírus-járvány miatti átállás az otthoni munkavégzésre hosszú távon előnyös lehet a nők számára, mivel ebben a helyzetben a munkaadók sokkal kevésbé várják el a jelenlétet a munkavállalóktól. Amennyiben ez a trend hosszú távon is fennmarad, segíthet csökkenteni a nemek közötti béregyenlőtlenséget.
Közélet
2026-ra tolhatja a hazai nagyberuházások beindulását Trump vámháborúja
Az ipar válságának elhúzódása miatt eljöhet az a pont is, amikor a gyártók már nem tartalékolják tovább a munkaerejüket.
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Fontos
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
