Egy nehezen megfogható, de mégis fontos tényezője a nemek közötti béregyenlőtlenségnek, hogy a gyermekvállalás után mennyire válik kiszámíthatatlanná a szülő jelenléte az irodában. Ahogy a legtöbb gyermekkel kapcsolatos teendő, a beteg gyermek gondozása is jelenleg aránytalanul a nőkre hárul, és így növeli a bérhátrányukat. Ghazal Azmat és szerzőtársai szerint azonban a koronavírus-járvány hatására ez most változhat.
Mivel általában nehezen elérhető a kutatók számára az az adat, hogy a munkavállalók mennyit hiányoznak a munkahelyükről és milyen okokból, ezért viszonylag keveset kutatott terület, hogy hogyan hat a fizetésekre a gyermekek miatti váratlan betegszabadságok megnövekedett száma. Azmat és szerzőtársai azonban a svéd adatokon meg tudták vizsgálni, hogy milyen különbség van a pároknál a kivett betegszabadságok számában.
Nem meglepő módon a gyermek születése előtt ez nagyjából egyenlő mindkét nemnél, majd
az első gyerek születése után aránytalanul naggyá válik a nőknél.
Ráadásul ez az eltolódás megmarad a gyerekek életkorának fokozatos növekedésével is.
Ez kétféleképpen hat a nők bérezésére. Egyrészt sok cégnél
aránytalanul jutalmazzák azt, ha a dolgozó jelen van,
így hiába végeznek jó munkát az anyák, mivel sokszor nem tudnak fizikailag jelen lenni, mégis csökken a fizetésük.
Főleg igaz ez olyan egyedi munkákra, ahol nincs, vagy csak nagyon kevés olyan dolgozó van a cégnél, aki tudja helyettesíteni az átmenetileg hiányzó alkalmazottat. Ennek következtében a gyermekvállalás után
sokkal kevésbé valószínű, hogy a nők egyedi pozícióba kerüljenek, vagy megtartsák azt.
Mire a gyerek 15 éves lesz, a pár férfi tagjai már 6 százalékkal nagyobb eséllyel végeznek egyedi munkát, mint a nők, annak ellenére, hogy az első gyerek születése előtt ez a mutató szintén egyenlő a pár két tagja között.
Az egyedi pozíciók rendszerint jobban fizetnek és sikeresebb karrierhez vezetnek,
így a nők kiszorulása az ilyen állásokból tovább növeli a béregyenlőtlenségeket a nők és a férfiak között.
Természetesen sok múlik azon, hogy milyen a vállalat felépítése abból a szempontból, hogy mennyire büntetik a váratlan hiányzást (vagy jutalmazzák, ha a munkavállaló állandóan jelen van). Azmat és szerzőtársai amellett érvelnek, hogy a koronavírus-járvány miatti átállás az otthoni munkavégzésre hosszú távon előnyös lehet a nők számára, mivel ebben a helyzetben a munkaadók sokkal kevésbé várják el a jelenlétet a munkavállalóktól. Amennyiben ez a trend hosszú távon is fennmarad, segíthet csökkenteni a nemek közötti béregyenlőtlenséget.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
