A Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye határánál fekvő Jászágónál kevés magyar településnek kedvezőbb a fekvése munkalehetőség szempontjából. A legjelentősebb magyarországi gyárak közül harminc kilométeren belül fekszik a jászfényszarui Samsung, a hatvani Bosch, a jászberényi Electrolux Lehel és Jász-Plasztik, illetve a gyöngyöshalászi Apollo Tyres.

A tavaszi járványügyi korlátozások és gyárleállások a környékbeli gyárakban dolgozó jászágóiak életét is alapvetően befolyásolták. Többen elvesztették a munkájukat, sok szülő pedig felváltva kényszerült szabadságon lenni az iskolák és óvodák bezárása miatt.

Tavasszal voltak nehézségek, most azonban nincs tudomásunk arról, hogy dolgozókat kellett volna elküldeni, legfeljebb műszakot kellett csökkenteni

– mondta a mintegy 700 fős település polgármestere, Mozsár Lászlóné.

A polgármester koronavírusos esetről sem tud, de a jelenleg stabilnak tűnő gazdasági és egészségügyi helyzet ellenére mégis szomorú hangon beszélt a falu hétköznapjairól.

Az emberek félnek a vírustól és az anyagi bizonytalanságtól. A tartalékaikat felélték az elmúlt időszakban, és félnek attól, hogy esetleg kilátástalanná válik a helyzetük. Érzelmileg is szegényebbek lettünk. Az emberek vágynak a kapcsolattartásra. Nincsenek családi összejövetelek, rendezvények, a szülők nem találkozhatnak a gyerekeikkel. Érződik is a feszültség az embereken

– festette le a mindennapokat Mozsárné.

Egy szegregátumban már megjelent

Több általam megkeresett civil szervezet és kistelepülés számolt be hasonló tapasztalatokról. Tavasszal a bezárt iskolák és a felfüggesztett termelés miatt közvetlenül jelentősen nagyobb volt a járvány hatása a kistelepülések életére, mint az egészségügyi szempontból jóval veszélyesebb őszi hullám.

Sok elbocsátott dolgozóval nem találkoztam, legfeljebb néhány embert küldtek el

– mondta a nyírségi, jelentős részben romák által lakott Piricse polgármestere, Orosz László.

A gyáraktól távolabb eső, izoláltabb kistelepüléseken pedig egyelőre azért nem hozott érdemi változást a járvány, mert ott lényegében úgyis csak közmunka van.

Nem nagyon lehet érezni a járvány hatását, mert nálunk az önkormányzat az egyetlen foglalkoztató

– közölte például a 900 fős borsodi Rakaca jegyzője.

Ez a törékenynek tűnő helyzet ugyanakkor bármikor megváltozhat a járvány terjedésével, amelynek különösen a szegregátumok vannak kitéve.

Az ott élőknek alapjáraton is brutális a helyzetük, ehhez a járvány annyiban hozzátesz, hogy még elzártabban élnek és nagyon szoronganak

– mondta az etnikai alapú kirekesztés ellen küzdő Szocsoma Alapítvány vezetője, Kiss Anikó, aki rendszeresen jár nehéz sorsú kistelepülésekre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKasztosodik a magyar társadalom, és ennek mind megisszuk a levétHét generációig tart egy szegény családnak középosztálybelivé válni Magyarországon. De miért? Michael Förster, az OECD vezető szociálpolitikai elemzője magyarázta el nekünk.

“A szegregáció miatt még nem annyira érte el őket a járvány, de ha eléri őket, tragédia lesz” – tette hozzá Kiss Anikó. A többek között tehetséggondozással foglalkozó Új Start Alapítvány igazgatója, Szőke Judit pedig éppen a napokban posztolt arról a Facebookon, hogy a vírus megjelent egy borsodi falu cigánytelepén. Mint írta, a fertőzött anya együtt él négy nagykorú gyerekével, és azok családjaival, 2-3 kisgyerekkel. A faluban az egyik dadus is fertőzött, a körzeti szeretetszolgálat is hamarosan bezár, “mert köreikben is felütötte a fejét a járvány”.

Posztjában Szőke azt írta, hogy bárki beláthatja, katasztrófa, ha egy cigánytelepen kitör a járvány. “Tartalék nélküli, eladósodott, egyik napról a másikra élő emberek, gyenge közszolgáltatások, zsúfolt lakások, a tél még minderre rátesz” – írta. Ahogy Kiss Anikó is mondta, a félelmeket erősíti az is, hogy a környék legnagyobb kórháza, a miskolci már nem fogad Covid-betegeket a teltház miatt.

Iskolaszereket és élelmiszert szállít az Age of Hope gyermekvédelmi intézményeknek. Fotó: Facebook/Age of Hope

A hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó Age of Hope alapítvány vezetője, Tóth Ákos is azt mondta, most elsősorban a vírustól félnek az általa ismert településeken. Tavasszal még nem így volt, akkor nagyobb gondot okozott például, hogy sok építkezéseken dolgozó férfi vesztette el az állását.

Most viszont a szülők nem igazán engedik el a gyerekeiket sehova, például szabadidős programokra, táborokba, vagy akár iskolába se

– mondta Tóth Ákos.

Tönkrement támogatók

A hátrányos helyzetűek támogatásán dolgozó civil szervezetek tevékenységét is korlátozza a járvány. Az InDaHouse Egyesület a járvány előtt hétvégenként 15 önkéntes segítségével tartott fejlesztő foglalkozásokat borsodi falvakban élő, hátrányos helyzetű gyerekeknek.

A vírus behurcolásának kockázata és a vírust elkapó önkéntesek miatt azonban “radikálisan csökkentették” ezt a létszámot, és digitális átállással próbálkoztak. Az 5 éven aluliaknál ez azonban nem működött, az 5-6 évesek közül pedig sokan nehezen viselték a személyes jelenlét hiányát.

A félénkebb vagy gyengébb képességű gyerekeknek nehezebb volt, ezért hibrid működésre álltunk át

– mondta az egyesület vezetője, Benkő Fruzsi. Az öt éven aluliakkal személyesen találkoznak, az 5-6 évesekkel 50 százalékban, az iskolásokkal pedig 80 százalékban online foglalkoznak az önkénteseik.

A főleg adományozással foglalkozó Tündérpakk Alapítványt különösen érzékenyen érintette a járvány. Egyrészt jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik a segítségüket kérik.

Vannak olyan családjaink, ahol mindkét szülőnek megszűnt az állása tavasszal, és azóta sem kerültek vissza a munkába. Jellemzően albérletben éltek, tartalékuk pedig nem volt

– mondta Szomolányi Tímea kuratóriumi elnök. Az érintettek főleg olyan pozíciókban dolgoztak, akiket legutoljára vennének vissza az újrainduló cégek, például takarítók vagy konyhai kisegítők voltak.

Önkéntesek ételt osztanak Budapesten a Hős utcában lakó rászorulóknak tavasszal. Fotó: Balogh Zoltán/MTI

Másrészt jelentős mértékben estek vissza a beérkező támogatások is, Szomolányi Tímea szerint a bizonytalan gazdasági helyzet miatt. Az alapítvány minden decemberben cégek és magánszemélyek által felajánlott Mikulás-csomagokat oszt szét a rászoruló gyerekek között. A gyűjtés október elején szokott indulni, tavaly ilyenkor már 400-500 csomagot gyűjtöttek be, összesen pedig 880-at. Ehhez képest idén eddig mindössze 50-et kaptak a nagyjából 800 forintba kerülő Mikulás-csomagból.

Ilyenkor általában már ki kell üríteni a raktárakat, mert dőlnek be a Mikulás-csomagok, és az egyéb karácsonyi, adventi ajándékok. Nagyjából harminc cég szokott ajándékot küldeni, most eddig mindössze négy jelezte

– mondta az alapítvány vezetője. Adományok (bútorok, tárgyi felajánlások) ugyan továbbra is érkeznek hozzájuk, pénz vagy tartós élelmiszer azonban csak ritkán.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliók élete tört össze, pedig még el sem ért hozzájuk a járványAz egyiptomi varrónő, a kenyai taxis vagy a mexikói vendégmunkás egyaránt ellehetetlenült. Mi lesz ott, ahol nemhogy home office, de víz és szappan sincs?

Több megkérdezett is említette, hogy van olyan céges támogatójuk, aki tönkrement, jelentős visszaesést azonban egyelőre mégsem éreztek a támogatások mennyiségében. Ebben azonban az is szerepet játszik, hogy a legtöbben csak mostanában kezdenek bele a karácsonyi kampányukba, így még nem látják, hogyan teljesítenek az előző évekhez képest. 

Mindenesetre több jel is azt erősíti, hogy a tavasszal tapasztalt adakozási kedv elpárolgott. Míg tavasszal egymást követték a nagyobb cégek adakozásáról szóló sajtóbeszámolók, ezek száma az MTI beszámolói szerint őszre jelentősen lecsökkent. A Google Trends adatai szerint az “önkéntes munka” szókapcsolatra március második felében kétszer-háromszor annyian kerestek rá, mint az elmúlt hetekben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Észak-Magyarország koronavírus szegénység Olvasson tovább a kategóriában