A máltaiak és a portugálok után arányaiban a magyarok a laknak a legtöbben saját megítélésük szerint túl sötét lakásban – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának közleményéből.
Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió lakosságának 4,9 százaléka tartotta problémának, hogy túl sötét lakásban lakik. A tagállamok közül Máltán volt a legmagasabb a lakásukkal elégedetlenek aránya, tízből egy máltai ítélte meg úgy, hogy sötét a lakása, de a portugálok (8,2 százalék), a magyarok (8 százalék) és a lettek (7,9 százalék) is a lakásuk fényviszonyaival elégedetlenebb európai nemzetek közé tartoztak az EU-SILC*European Union statistics on income and living conditions – az Európai Unió háztartási költségvetési és életkörülmény statisztikája. adatbázisa alapján.
Régiós összehasonlításban érdekes, hogy az EU-tagállamok közül Szlovákiában egyenesen a legkevesebben (2,8 százalék, bár ez 2018-as adat), de Csehországban is csak 3,2 százalékban tartják problémának, hogy nem elég világos az ingatlan, amiben laknak. A Magyarországgal szomszédos országok közül Romániában, Horvátországban és Szlovéniában is uniós átlag alatt van azoknak az aránya, akik nem elégedettek a lakásuk fényviszonyaival.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2016-ban publikált részletesebb felmérést a magyar lakáskörülményekről. Eszerint 2015-ben a magyar lakosok kevesebb mint 40 százaléka volt elégedettek azzal az ingatlannal, amelyben lakott. A legtöbb probléma az épületek állagával és hőszigetelésével volt, a magyarok csaknem harmada ítélte úgy meg, hogy “a lakás állapota nem megfelelő”. Konkrétabban a lakás zsúfoltságát emelték ki (11 százalék), és azt, hogy a lakást nem tudják fenntartani (10,8 százalék). A megkérdezettek nagyjából tizede elégedetlen volt a szomszédaival vagy a környékkel.
2003 és 2015 között egyébként jelentősen nőtt a lakásukkal elégedetlenek aránya – bár a zsúfoltsággal és a rezsifizetéssel arányaiban már kevesebb embernek volt problémája -, ezért is érdekes, hogy a sötétségre panaszkodók aránya is minimális mértékben bár, de csökkent az uniós statisztikák szerint: 2005-ben még a magyarok tizede panaszkodott erre, a 2010-es években viszont már 8 százalék körül mozgott az elégedetlenek aránya.
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
